Dimitry Ljasuk nevét Magyarországon a környezetért felelősséget érzők jól ismerik. A Tisza-tó zöld nagykövete több filmet készített szerelméről, a legmagyarabb folyóról. 2018-ban a Tisza nevében, majd a Jóreménység-sziget, tavaly ősszel pedig a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom debütált a mozikban.

A három közül a legismertebb alkotás a Jóreménység-sziget volt, mely egy jellegzetes apa-fiú történet. Sokszínű alkotás, mely a nomád életmód mellett az elengedésről, a párkeresésről és a magányról szól, csupa olyan dologról, amely a legtöbb embert foglalkoztatja. A mozikban közel 35 ezren nézték meg, nagy sikert aratott, igazi kultuszfilm lett Magyarországon. Névadó helye, a Tisza-tó tenyérnyi félszigete összefogással egy valódi közösségi hellyé változott. A csendes zug közösségi kertjében zöldségeket gondozhat, aki kedvet érez hozzá, stég és padok szolgálják a természetbarátok kényelmét. A vízügy hivatalosan is megengedte, hogy Jóreménység-szigetnek nevezzék a helyet.

A Tisza-tó zöld nagykövete példamutató módon él, felelősséggel gondolkodik és cselekszik. Dimitry Ljasuk mesélt a Zöld Hangnak főzési szokásairól, az emberek szemléletének formálásáról, és arról, milyennek látja a Tisza-tó jövőjét.

Reklámszakember, filmrendező és az egyik legismertebb hazai környezetvédelmi aktivista. Divatos kifejezéssel élve: „ökoharcos”. Melyik a legfontosabb tevékenység az életében? Melyik igényel nagyobb erőt és elszántságot?

A „rendes” munkám reklámszakember, immár 20 éve vezetem saját reklámügynökségemet, ebből élek. Keresem a pénzt és finanszírozom a szenvedélyem. Hat éve kezdtem el filmezni, és ebben találtam meg igazán az önkifejezést és a szenvedélyt, ez számomra az igazi alkotás. És persze ez hozta a környezetvédelmi tevékenységem elindulását. Az első dokumentumfilmem a Tisza nevében volt, rá egy évre a Jóreménység-sziget következett, ami egy nagyjátékfilm. Tulajdonképpen ennek köszönhetem, hogy tavaly december óta a Tisza-tó zöld nagykövete lettem hivatalosan is. Valójában a régóta dédelgetett álmom, a filmezés elindítása alaposan megváltoztatta az életemet. A filmkészítés olyan magasságokba repített, amiről eddig álmodni sem mertem.

Ez nagy felelősséggel jár, hiszen nagyon nem mindegy, mit mondok, mennyire vagyok tájékozott. Arra törekszem, hogy a filmezés és a környezetvédelem ügye legyen az első, előbb-utóbb ebból szeretnék megélni. Miközben szeretem a munkámat, leginkább mégiscsak a filmezés inspirál.

Fontos számomra a nézők befolyásolása a helyes irányba. Szerintem akkor jó egy film, ha ad valamit a nézőnek, hatással van az értékrendjére, a cselekedeteire.

Hogyan lehet segíteni ma hazánkban a környezetvédelem ügyét?

A filmjeimmel és az edukációval segítek, no és azzal, hogy a Tisza-tavon szemétszedéseket is szervezek. Ezekről az akciókról filmeket készítek, bemutatom a szemét útját, hogy mi történik utána azzal a szeméttömeggel, amit összegyűjtöttünk.

A Tisza nevében című filmemben a szereplők életét tovább kísértem, adománygyűjtést szerveztem, így pénzt vihettem nekik, így támogattam a munkájukat. A cél, hogy a lakóhelyükön, helyi szinten próbálják a lakosságot felvilágosítani, valamint a vállalatokra is hatással legyenek.

Magyarországon is számtalan helyen részt veszek szemétszedésen. Ilyenkor nem azért megyek, hogy szelfizzek egy szemétdomb tetején, hanem támogatom a közösséget, igyekszem minél több embert mozgósítani a helyszínen.

Tudatosan él, saját fogyasztásra zöldségeket és fűszernövényeket termel. Mekkora a kert? Milyen növényeket termeszt?

Budapesten élek több mint húsz éve. Van egy hatalmas teraszom, tavasszal azon szoktam ültetni fűszernövények mellett paradicsomot és paprikát. Így nyár végéig termelem a friss zöldségeket, fűszereket, amiket felhasználok a főzés során.

Tiszafüreden van a családi házunk, de ott a kertet művelni nincs időm, így arról egy kedves rokonom gondoskodik. Olga a háború idején menekült át Magyarországra, azóta is gyönyörű a kert, mintaszerűen műveli.

A konyhában is otthonosan mozog. Mit szeret főzni?

Nagyon sokat főzök, valóban otthon érzem magam a tűzhelynél. Nem szoktam készételt rendelni. Bár kevés az időm, igyekszem az ételeket magam elkészíteni. Rengeteg halat, és egyre kevesebb vörös húst fogyasztok. Kerülöm a tartósítószerrel kezelt és a feldolgozott élelmiszereket.

Szeretnék sokáig élni, és ahhoz, hogy sokáig éljek, nagyon sokat kell mozogni, kerülni kell a stresszt, és nagyon fontos a megfelelő táplálkozás is. Megfőzök, megsütöm a halat többféle módon, igaz, leginkább a tengeri halat szeretem. A magyaros ételek közül kizárólag a halászlét és a húslevest készítem és fogyasztom.

Ha felvágottra van szükségem, magam elkészítem azt is, a klasszikus módszerekkel. A mediterrán és a szláv konyhát részesítem előnyben, bár az orosz és ukrán konyhát nagyon szeretem, egészségesek ezek az ételek.

A Jóreménység-sziget roppant népszerű film lett Magyarországon. Mit adott számára a hat hónapos elvonulás? Miben változtatta meg az életét, a szemléletmódját?

Eredetileg csak 2 hetes elvonulást terveztem, ebből lett végül 6 hónap. Szinte mindenben megváltoztatta az életemet, elég azt végig gondolni, hogy a Tisza nevében csupán egy dokumentumfilm volt, kizárólag a tévében szerepelt, míg a Jóreménység-sziget lett az első mozifilmem. Ez egyben nagyjátékfilm is, művészi minősítést kapott a filmintézettől.

Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legnézettebb, független magyar film lesz. Nem is volt pénzem rá, fillérekből készült, semmilyen támogatást nem kaptam, igaz, nem is kértem rá. Így talán még nagyobb érték számomra, hogy megcsináltam. A forgatás után a munkám mellett a film megírását, készítését, a vágást mindent nekem kellett megoldani. Ehhez két évre volt szükségem.

Miután a mozikban rengetegen megnézték, sokan tudtak azonosulni vele, azt hiszem, jókor és jó helyen jelentem meg ezzel a fimmel. Azóta már külföldön is megismerték.

Mennyire lehet sikeres az emberek szemléletének megváltoztatása filmek bemutatásával?

Hála Istennek, mindhárom film nagyon szép eredményt ért el, bár nem az eredmény motivált, hanem az, hogy adjak valami értékeset az embereknek.

Amikor régen, gyerekfejjel egyedül néztem a tiszaörvényi és tiszafüredi mozikban természetfilmeket, arra gondoltam, az a jó film, ami után elgondolkodom. Az igazán jó film változtatásra késztet, jó irányban befolyásol. Korán eldöntöttem, hogy ilyen filmeket akarok én is készíteni.

Hiszek abban, hogy a filmeket nézve az emberek képessé válhatnak átgondolni a természethez és másokhoz való kapcsolódásukat.

Mit tapasztal, betartják az emberek a szabályokat? Tisztelik a természetet, ügyelnek a környezetükre?

Nem. A mai, rohanó világban mindent megveszünk, amit a média és a reklámok sugallanak. Sajnos, nem hangsúlyozzák megfelelően a fősodratú médiában, hogy tudatosan éljünk. Elég kevés információja van a lakosságnak például a klímaváltozás hatásairól. Úgy gondolom, ha felvilágosítanák az embereket, akkor más életet élhetnénk. Amennyiben az állam komolyabban venné ezeket a szempontokat, tisztább, természetközelibb országban élhetnénk, hasonlóan a skandináv országokhoz, akik fényévekkel előznek minket ezen a téren.

A Jóreménység-szigetre érkezők betartják a házirendet. Ezt a szemléletet szeretném kiterjeszteni az egész tóra a Tisza-tó Köztársaság megalapításával, ami egy edukációs alapítvány vagy szervezet lesz, sokféle tervvel és céllal. Remélem, sok szakember és önkéntes fog csatlakozni hozzánk.

2023. december elsején hivatalosan is a Tisza-tó zöld nagykövete lett. Talán a politikusok részéről is lehet fogadókészség a környezetvédelem ügye iránt. Ezt hogyan látja?

Hiszek az asszertív kommunikációban. Nem kell a politikusokat lerohanni, inkább célszerű kulturáltan, értelemesen, konstruktívan felhívni a figyelmet a gondokra.

A politikusoknak is bemutattam a Tisza-tó 50 elnevezésű prezentációmat, felvázoltam mind a pesszimista, mind az optimista forgatókönyvet. Jeleztem, hogy a szabályozatlan turizmus miatt olyan dolgok várhatók, amelyek tönkre tehetik a tavat.

Hogyan látja Magyarországon a környezetvédelem jövőjét?

El kell gondolkozni rajta, mit tehetünk. Az nem megoldás, hogy 10 vagy 20 évig működtetünk néhány gyárat vidéken, amelyek munkát adnak, de közben az ország természeti értékeit kizsigereljük.

Nem gondolunk arra, hogy 20, 50 vagy 100 év múlva a gyerekeink fogják-e látni az Alföldet, a Tiszát, a Dunát, a Fertő-tavat és a Balatont abban a formában, amiben mi láthattuk gyerekként.

Jelenleg Magyarországon a környezetvédelem egyáltalán nincs jó helyzetben. Amióta a környezetvédelmi minisztérium megszűnt, és ezt a területet a belügyminiszter irányítja, nem a megfelelő szakemberek dolgoznak az ügyeken. Ezen változtatni kell, ezt mindenütt el fogom mondani.

Nem „zöldezni” kell, hanem kutatásokat végezni, meghallgatni a tudósokat, és elgondolkodni azon, hogyan tudunk felkészülni akár újabb törvényekkel a folyamatosan változó világ kihívásaira.

A Tisza-tó kapcsán az optimista vagy a pesszimista forgatókönyvet látja reálisnak a jövőben?

Mindig optimista vagyok, de azt látni kell, hogy a pesszimista forgatókönyvhöz közelebb állunk.

A Tisza-tó Köztársasággal az optimista forgatókönyv érdekében lobbizom, szeretném megnyerni a lakosságot, a vállalatokat és a törvényhozókat. Nem tudom, hogy szélmalomharc lesz-e, de bízom abban, hogy sokan csatlakoznak.

A jelenlegi helyzet oka a szabályozatlanság. A Tisza-tavat túl sokan akarják „birtokolni”, mindenki csak a saját maga gesztenyéjét akarja kikaparni. Összefogás helyett inkább egymás kiszorítása jellemző jelenleg bizonyos szervek részéről.

Horgászturizmus, ökoturizmus, szállásadók, vízitúra, evezős turizmus, vízi sportok és kerékpáros turizmus – érdekek ütköznek, és emellett vannak befektetők is, akik szeretnének sok jó üzletet kötni.

Az ember alkotta paradicsomnak az ember a legnagyobb ellensége, ő tudja a leginkább tönkre tenni.

Most kell tennünk valamit, mert ellenkező esetben a Tisza-tóból egy kizsigerelt pocsolya lesz 2050-re. Ám ha odafigyelünk és drasztikusan változtatunk, akkor meg tudjuk őrizni ezt a paradicsomi állapotot, sőt, akár egy nemzetközi jó példává is kinőhet maga a Tisza-tó.

Képek: Keresnyei Vince