A minisztérium lehúzott egy sor parkrehabilitációs állami programot

A  Budapest Fejlesztési Központ által elindított zöld projekteket Lázár János építési és közlekedési miniszter lefejezte – írta közösségi oldalán már január végén Budapest főtájépítésze. Posztja azonban mindeddig méltatlanul kevés figyelmet kapott, jóllehet a lehúzott zöld projektek sok százezer zöldfelülethiányos környezetben élő lakosának jelentettek volna életminőségbeli változást.

A 2020-ban elfogadott Radó Dezső Terv (Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve) számos olyan fejlesztési akcióterületet, rehabilitációs lépést, fenntartási és szervezetfejlesztési, jogi és eljárásrendi reformot alapozott meg, amiben ütemesen haladunk előre – írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a január végi Facebook-posztjában.

A legnagyobb cél elérésében viszont vesztésre áll a programért felelős fővárosi főosztály: 2020-ban azt a vállalást tették, hogy a fővárosi közparkokat (azaz a zöldterületeket) 6 m2/fő értékről 7 m2/fő értékre fogják növelni. Ez 226 hektárt jelent, és a főtájépítész szemléletes példája szerint ez annyi, mintha három városligetnyi közparkkal emelnék a zöldterületi ellátottságot Budapesten.

Ezek Budapest sok százezer zöldfelülethiányos környezetben élő lakosának jelentettek volna életminőségbeli változást, s a főváros mindegyikben partnere volt a Budapesti Fejlesztési Központnak – írta Bardóczi.

A kormány és a főváros közös fejlesztési fórumait megjáró Radó Terv ugyanis épített arra, hogy a zöldfejlesztésekbe a főváros mellett a kerületek és az állam is beszáll, a vállalás így hozta ki ezeket a számokat. A kerületek és a főváros a vállalásaik teljesítésében haladnak, de az állam feltette a kezét.

A legnagyobb zöldfelület-növelő állami vállalások
❌🌳 a Csepeli Közpark,
❌🌳 a Déli körvasút kompenzációs lépéseként a Kelenföldi Duna parti sétány,
❌🌳 a Fővárosi városkörnyéki faállomány program,
❌🌳 a mindössze 300 közterületi fával rendelkező VI. kerület számára életminőségi ugrást jelentő Podmaniczky út menti, Nyugati pu. mögötti új közpark,
❌🌳 a Józsefvárosi pályaudvar városrehabilitiációjában a VIII kerületnek új zöldfelületeket adó tervek,
❌🌳a XIII és a XIV kerület összekapcsolását szolgáló Rákosrendező részben közparki, részben alközponti programja lett volna.

A legnagyobb parkrehabilitációs állami programok is kihúzásra kerültek.
Ezek között

❌ a “SOHA!” “NEM!” felirattal ellátott, a XII. kerület, a Főváros és a BFK által is elfogadott Városmajori rehabilitáció, ami a teniszpályák, romok felszámolásával területet adott volna vissza Buda legrébbi közparkjának;
❌ a közösen elhatározott Gellért-hegyi közpark rehabilitációs tervpályázat;
❌ és a Népliget és a Közlekedési Múzeum között elhatározott új sétány is.

Szomorú és csalódott vagyok, hogy az élhetőség ennyire nem érdekli az állami oldalt a Nemzet Fővárosában” – írta Bardóczi Sándor.

A Városliget további beépítése, azaz a meglévő zöldfelületek beépítése egy kifejezetten pazarló és rongyrázó, de nagy pusztítást okozó projekt ugyanakkor továbbra is az enyhébb, “további egyeztetést igénylő” kategóriába esik. Ott pedig akár 300 milliárdot is képes lenne spórolni a központi költségvetés a fővárosiak nagy örömére, ha a parkfejlesztés alatt a kevesebb betont, kevesebb épületet és a több zöldet értené – zárult Bardóczi bejegyzése.

borítókép: Bardóczi Sándor/Facebook

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére