ZÖLD HANG –

A szerkesztő ajánlata:

Miért működik jobban a szelektív hulladékgyűjtés Nyugat-Európában?

Sok magyar településen ritkán ürítik a szelektív kukákat, a biohulladék pedig gyakran a vegyes szemétbe kerül. Mindeközben Nyugat- és Észak-Európában jóval kevesebb hulladék jut lerakókba és égetőkbe.
Tovább

A Golf-áramlat csendes változásai: Európa és az új jégkorszak veszélye

Az Atlanti-óceán egy olyan különleges jelenség helyszíne, amely Európa-szerte relatíve enyhévé teszi a telet és kiszámíthatóvá az időjárást. Ez a különlegesség egy hatalmas áramlatrendszer, amelyet Atlanti-óceáni Meridionális Áramlási Rendszerként, röviden AMOC-ként ismerünk, s amelynek a leghíresebb és legismertebb eleme a Golf-áramlat.
Tovább

Védett erdők kezelése: itt a szemléletváltás ideje

A Szeleta-tetőn történt fakitermelés túlmutat önmagán: a hazai erdők jövőjéről szóló vita került a középpontba. Természetvédők szerint rendszerszintű fordulatra van szükség, hogy a védett erdőkben az ökológiai szerep váljon elsődlegessé a fakitermelés helyett.
Tovább

Drága, de legalább a miénk: mérlegen az unortodox magyar energiapolitika

Uniós jóváhagyás nélkül történt meg az első betonöntés – vagyis a hivatalos építkezés kezdő lépése – Pakson.
Tovább

Hol vannak a régi készülékek? Kérdések az e-hulladékról

A hulladékgazdálkodási koncesszió indulása óta nincs pontos kép arról, mi történik a használaton kívüli elektronikai eszközökkel Magyarországon.
Tovább

Lehet-e még esélye a zöld fordulatnak?

A Mercosur-vita, a szuverenista fordulat és a közelgő választások fényében Oross Dániel politikatudományi kutató elemzi a zöldpolitika esélyeit, lehetőségeit.
Tovább

Nemzetközi lapszemle

Trump környezetvédelmi ügynöksége gyengíti a szénüzemek higany- és légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó szabványokat

2026-02-24 | earth.org

A Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez a lépés összhangban áll a kormányzat „az amerikai energiaipari dominancia helyreállítása” céljával, amely kifejezést többször is használtak már a környezetvédelmi intézkedések visszavonásának igazolására.

Tovább az eredeti cikkhez

A gyepek területe felére csökkenhet

2026-02-23 | earth.org

Az éghajlatváltozás miatt a több mint 1,5 milliárd legelő állatot tápláló gyepek a század végére 36–50%-kal csökkenhetnek.

Tovább az eredeti cikkhez

Regeneratív mezőgazdaság: ami működik, az működik

2026-02-23 | www.resilience.org

Körülbelül harminc évvel ezelőtt az ökológiai gazdálkodás egyik úttörője, Carl Haest a fenntartható mezőgazdaságról azt mondta: „barát a mezőn, ellenség a piacon”. Ez úgy tűnik, a regeneratív mezőgazdaságra is igaz.

Tovább az eredeti cikkhez

A bolygó felmelegedésével nő a tűzveszélyes időjárás napjainak száma

2026-02-19 | earth.org

Az éves szinkron tűzveszélyes napok száma az 1979 és 1984 közötti átlagos 22 napról 2023-ban és 2024-ben több mint 60 napra emelkedett.

Tovább az eredeti cikkhez

Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!


Jávor Benedek: zavaros a magyar energiapolitika

Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció.
Tovább

Hogyan lesz a műanyag kupakokból kajak, és mire való a mobil bálna?

Egy fiatal PET kalóz: Bachrathy Bendegúz szomorú élményei.
Tovább

Zöld civilek, fogyasztói lenevelés, komolyan vicces akciók – interjú Kalas Györggyel

A tavalyi év egyik Zöld Civil díjasa az a Kalas György, aki a hazai civil zöldek egyik nagy öregje.
Tovább

Égigérő zöldfelületek Barnagtól Vácig – íme az idei KlímaSztár díjasok

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén 7. alkalommal hirdette meg a magyarországi KlímaSztár díjat. Az Égigérő zöld – KlímaSztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre. A pályázatra beérkezett 17 jelölésből 5 hazai település – Barnag, Debrecen, Kecskemét, Újpest és Vác –…
Tovább

Magyarország számokban: A jövedelmek eloszlása

Ezen a héten jövedelmi statisztikákat mutatunk.
Tovább

Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?

A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Tovább
heart problems

Magyarország számokban: Szív és érrendszeri halálozás

Az OECD adatbázisa alapján bemutatjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok a keringési betegségeknél.
Tovább
Grafikon

Magyarország számokban: Társadalmi Haladási Index

Az EU regionális Társadalmi Haladási Indexe (SPI) a társadalmi jóllétet vizsgálja.
Tovább

Magyarország számokban: Az öngyilkosságok gyakorisága

Magyarországon a 80-as években volt a legmagasabb az öngyilkosságok gyakorisága az OECD adatai szerint.
Tovább

Mire költ a kormányzat?

A kormányzati kiadások szerkezetéről mutatunk számokat. Az ábrákon nem a kiadások abszolút értéke látszik, hanem a GDP arányában mutatjuk a költéseket.
Tovább

Magyarország számokban: Boldogság

Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Tovább

Magyarország számokban: demográfia

Magyarország népessége a 80-as évek óta csökken, 2011-óta 10 millió alatti a népességszám.
Tovább

Magyarország számokban: Szén-dioxid-kibocsátás

Magyarország a szocialista időkben – az akkori iparszerkezetből adódóan – nagy szén-dioxid-kibocsátónak számított.
Tovább

Magyarország számokban: A magyarok értékrendje

Ezen a héten a magyarok értékrendjéről, identitásáról, politikai irányultságáról közlünk adatokat.
Tovább

Magyarország számokban: Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy ember, közösség, ország vagy éppen az egész világ mennyi természeti erőforrást használ fel, illetve mekkora terület szükséges ennek előállításához.
Tovább

Magyarország számokban: Az iskolát korán elhagyók aránya

A grafikon azok arányát mutatja, akik túl korán hagyják el az iskolarendszerű tanulást.
Tovább

Fenntartható-e a technológiai fejlődés?

Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.

Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?

Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Tovább

Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít

A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Tovább

Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?

A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Tovább

Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben

Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Tovább

Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!

A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Tovább

Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?

A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Tovább

Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet

Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Tovább

Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?

Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
Tovább