Sorra húzzák le a rolót a csomagolásmentes boltok Magyarországon, miközben Nyugat-Európában és több szomszédos országban is virágzik az üzlet.
Az újlipótvárosi Ligeti Boltban kimérve lehet kapni tartós élelmiszereket, bio fűszereket, szálas teákat, takarítószereket és olajakat, emellett a boltban sokféle kistermelői lekvár, szörp és méz is kapható. A termékek nagy része csomagolásmentes, azaz a vásárlók saját edényükbe mérhetik ki a kívánt mennyiséget. A Ligeti Bolt 2026. április végével sajnos bezár, mert a forgalom érezhetően alacsony lett. Ez a bolt a sokadik csomagolásmentes üzlet, amely végleg elköszön a vásárlóitól.
„Azért zárunk be, mert az elhúzódó gazdasági válság miatt visszaesett a forgalom, amellyel nem lehet az üzleti fenntartásához szükséges költségeket kigazdálkodni” – mondta Szabó Erika, a Ligeti Bolt tulajdonosa. “A vállalkozást négy éve vettem át a korábbi tulajdonostól, aki az első ilyen jellegű üzletet alapította meg Budapesten. Tavaly költöztünk Újlipótvároson belül, az új hely csak pár perc sétára van a régitől, ez már a költségcsökkentés miatt történt. A törzsközönség át is szokott, de egyre többen lemorzsolódtak, és körülbelül egy éve már 30 százalékos visszaesést tapasztaltunk.” Szabó Erika szerint a vásárlói kosár mérete is szűkült, sokan már csak egy-egy termékért térnek be, például a speciális lisztért, natúr kozmetikumért vagy mosogatószerért.
Sokan nem értik, mi az a csomagolásmentes bolt
“Sokan azért sem jöttek és jönnek be, mert azt gondolják, hogy drágák vagyunk, pedig ez nem igaz. A kilós árak miatt a vásárlók nehezen tudják összehasonlítani az árakat a hagyományos boltokéval, ezért sokszor drágábbnak érzik azokat. Mindenesetre az igaz, hogy a kézműves áruk jobb minőségűek és ezért drágábbak is – például a zöldségpürével készült tészták – magasabb árkategóriát képviselnek, erre pedig manapság kevesebb a fogyasztók költségkerete és emiatt kisebb is az érdeklődés. Mindezek mellett a megnövekedett költségek hónapról hónapra egyre nehezebben voltak kitermelhetők, ezért döntöttük el, hogy végleg bezárunk” – tette hozzá Szabó Erika. Szerinte a fenntarthatóságra épülő vállalkozások nem versenyképesek, állami támogatás sincs, és sokan még mindig nem értik, mit jelent a csomagolásmentes bolt, bár ha egyszer eljönnek, megértik. Jártak szervezetten a boltjába óvodások és iskolások, valamint a Műszaki Egyetem környezetgazdálkodási karának hallgatói, akik pedagógusokkal érkeztek, hogy megismerjék ezt a fajta gondolkodásmódot. Ez mindenképp jót jelentett és ebből kellene több – hangsúlyozta. A tulajdonos tapasztalata szerint a vásárlók többsége 25 – 45 év közötti, mintegy kétharmaduk nő, és főként magasabban képzettek.
Tévesen hiszik drágának
„Magyarországon a csomagolásmentes boltok helyzete sajnos nem könnyű” – kezdte Mravik-Galán Laura, a Boldog Föld – BolygóBarát Bolt tulajdonosa és a Csomagolásmentes Boltok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. „A csomagolásmentes boltok nem tudtak igazán elterjedni és jól megtapadni, és ennek az egyik oka, hogy a kezdeti nagy publicitás mára eltűnt, és ma már inkább csak bezárások kapcsán kerülnek a hírekbe. 2017 és 2020 között volt a nagy felfutás, akkor például Debrecenben és Győrben is három-három bolt nyílt, Budapesten tíznél is több, de alig maradtak fenn. A vidéki két városban szerintem az egymás után nyíló üzleteknek nem volt elég vásárlója, így egymást gyengítették. Mára Győrben és Debrecenben egy sem maradt, Budapesten is jelentősen csökkent a csomagolásmentes üzletek száma, és a Ligeti bezárásával hamarosan már csak öt működik.” Mravik-Galán Laura szerint egy megyei jogú város legfeljebb egy ilyen bolt eltartására képes, és a vásárlók erős árérzékenysége is korlátozza a piacot. Ő is úgy vélte, hogy az is probléma, hogy sokan azt gondolják, ezek a boltok drágák, pedig áraik gyakran a nagy láncokéhoz hasonlóak, sőt a drogériákhoz képest akár alacsonyabbak is.
„A fennmaradáshoz elengedhetetlen a kínálat bővítése és a folyamatos megújulás. Talán épp ez az oka, hogy a boltunkban a kereslet évről évre egyre növekszik” – folytatta Mravik-Galán Laura. „Sok üzlet túl kicsi volt és emiatt túl szűk volt a választék, pedig érezhető, hogy a vásárlók csak akkor maradnak, ha az üzlet kínálata versenyképes a hagyományos boltokéval. A Bolygóbarát boltban például 50 beszállító is visz árut. Szerinte a fennmaradáshoz erős kommunikációra, reklámra és közösségi médiás jelenlétre is szükség van, videókkal sok embert lehet elérni.
Mínusz másfél tonna hulladék
„Nyugat-Európában, de akár néhány szomszédos országban is a csomagolásmentes boltok jobban működnek” – mondta a Csomagolásmentes Boltok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. „Szlovéniában és Pozsonyban is több bolt van, a választék szélesebb, a boltok nagyobbak, és akárcsak Nyugat-Európában, a vásárlók egyre tudatosabbak és ami a legfontosabb, hogy kevésbé kényszerülnek spórolásra. A csomagolásmentes üzletek kínálata változatosabb, nem csak alapélelmiszerekből áll, hanem a kistermelői termékek teljes spektrumát – mézeket, lekvárokat, szörpöket, liszteket, olajokat – kínálják. A vásárlók jobban értik, miért érdemes ide térni, így a kereslet stabilabb, és a működés hosszabb távon fenntartható.”
Az érdekvédelmi egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy egy-egy csomagolásmentes bolt évente másfél tonna hulladéktól óvja meg a bolygót, hiszen a csomagolás manapság elképesztő mennyiségű szennyező anyag. Erre utal a Zero Waste Europe (ZWE) egy hat évvel ezelőtti jelentése, amely szerint az uniós csomagolásmentes szektor 2030-ra 3,5 milliárd eurós piacot érhet el, amely több mint 200 ezer új munkahelyet teremthet. A tanulmány kiemeli, hogy a kimért vásárlási modell érdemben csökkenti az egyszer használatos műanyagokat és az élelmiszerpazarlást.
