Míg szerte Európában jelentős előrelépések történtek a házak, lakások szigetelésében, addig Magyarországon a családi házak kevesebb, mint 30 százaléka szigetelt. Mit kellett volna másként tennie az Orbán-kormánynak, s milyen megoldásokat ígér a Tisza? – erről beszélgettünk Illésné Szécsi Ilonával, az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) projektvezetőjével.
“Az elavult magyar lakásállomány komoly problémát jelent. A családi házak több, mint kétharmada a két legrosszabb energetikai osztályba tartozik, és ezek energiafelhasználása akár ötszöröse is lehet egy korszerű házénak. A társasházaknál valamivel jobb a helyzet, mivel a lakások egymást is fűtik, így ott körülbelül két és félszer több energiát használnak fel egy modern lakáshoz képest” – mondta el Szécsi Ilona, az Energiaklub és a MEHI projektvezetője.
Szerinte a körbeszigetelt társasházaknál is sok gond van, mert rengeteg panelházra csak 5-8 centiméteres szigetelést tettek, pedig a reálisan szükséges vastagság inkább 15 centiméter lenne. Az is jellemző, hogy a legtöbb magyar épület 1990 előtt épült, így a házak 70 százaléka már legalább 35 éves. Akkoriban még nem voltak energetikai elvárások az építkezéseknél, de a szakemberek szerint a viszonylag újabb (1990-2006 között épült) házak sem igazán jók energetikailag.
Magyarországon mintegy 800 ezer úgynevezett Kádár-kocka típusú családi ház található, amelyek jelentős része még ma sincs megfelelően szigetelve. Emellett mintegy 600 ezer vályogházban élnek, amelyek energetikailag ugyancsak korszerűtlenek.
Területi különbségek is vannak: Budapesten a legjobb a helyzet, míg Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Baranya, BAZ, Szabolcs-Szatmár és Heves vármegyében vannak a legrosszabb állapotúak a házak – tette hozzá.
“Meglepődve tapasztaltam néhány éve Csehországban, hogy szinte minden családi ház korszerűsítve van. Nekik 2009 óta volt felújítási programjuk, a New Green Savings, amely családi házakra és társasházakra is igénybe vehető volt, és 17 év alatt 322 ezer lakás újult meg előfinanszírozott támogatásból. A pénzt az építkezés kezdetén megkapták, nem úgy, mint nálunk, ahol csak a végén, vagy bizonyos ütemek után volt elszámolás. Ezt egy kiszámítható politikai akarat segítette, és ennek meg is lett az eredménye. Hazánkban több program is fut, például a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK, amelynél rengeteg kikötés nehezíti a felvételt, ilyen például, hogy csak az 5000 fő alatti településeken érhető el, de hasonló volt a három gyermek után járó CSOK, vagy a nyugdíjasoknak igénybe vehető támogatás is. Mindegyiknél utófinanszírozás volt, ami sok család számára elérhetetlenné tette a korszerűsítést.”
Mindenki a fűtésen próbál spórolni
Magyarországon 2019-ben 1,6-szorosát fordítottuk otthonunk fűtésére, mint az európai uniós átlag, ekkorra Szlovákia már elérte az uniós átlagot a sikeres korszerűsítéseknek köszönhetően. Magyarországon a felújítási programok későn indultak, és például a társasházakra régóta nincsenek elérhető felújítási támogatások, de a legtöbb iskola, óvoda és kórház sincs leszigetelve. Szenvednek a gyerekek és felnőttek a hőségben, télen pedig csak hatalmas fűtésszámlákkal tudják megteremteni a meleget – mondta a szakember.
Szerinte a rezsicsökkentés rövid távon segített az embereknek, de hosszabb távon elmaradtak a ház- és lakáskorszerűsítések. 2022-ben, amikor a rezsilimit bevezetésével emelkedtek a rezsiárak, összesen körülbelül 25 százalék energiát takarítottak meg a magyarok. Sokan egyszerűen csak letekerték a fűtést, vagy a lakásnak csak egy részét fűtötték. Ugyanakkor emiatt sokan télen fáznak, nyáron pedig a hőségben szenvednek, miközben az épületek állapota nem változott érdemben. A házak állapotát tekintve nem is csoda, hogy a lakossági energiafelhasználás 70 százaléka a fűtésre megy el, ezért mindenki ezen spórolt, hogy a kedvezményes árat fizethesse. Abbamaradtak a pazarlások, de sokan komfortszint alá mentek, és részben áttértek a gázról vegyes tüzelésre vagy tűzifára, mert így olcsóbban jöttek ki. Sokan klímát vásároltak a nappaliba, így tudtak a limit alatt maradni, és támogatott villany- és gázárat fizetni – tette hozzá Szécsi.
2022 óta a Habitat for Humanity Magyarország vizsgálatai szerint egyre többen kerültek energiaszegénységbe. A legtöbb fával fűtő család ide tartozik, mégis kimaradnak a rezsicsökkentésből, miközben a tűzifa ára folyamatosan emelkedik.
2022-ben a magas gáz- és villanyárak miatt történt rezsiemelés hatására sokan energiaszegények lettek, még a középosztályból is, mert problémát jelentett a házuk kifűtése.
Energiaszegénynek számít az, aki nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges. A rezsicsökkentési rendszerrel a szervezetek szerint három fő probléma van: nem differenciál rászorultsági alapon, a fával fűtők kimaradnak, valamint hosszú távon az energiahatékonysági beruházások ellen hat.
Elérhetetlen a felújítás
A Habitat Lakhatási jelentése szerint az alacsony jövedelmű háztartások számára a felújítás sokszor elérhetetlen, hiszen nincs elég megtakarításuk, és a legtöbben nem hitelképesek. Őket sújtják leginkább a klímaváltozás hatásai és az emelkedő energiaárak is, hiszen a védekezéshez és alkalmazkodáshoz alig van eszközük.
A zöld átállás csak akkor lehet igazságos és sikeres, ha kiterjed ezekre a sérülékeny csoportokra is. Ez viszont csak támogatásokkal lehetséges, amihez európai uniós, állami és önkormányzati finanszírozású programokra van szükség.
Az elmúlt években Magyarországon több ezer milliárd forint közpénz áramlott lakhatással kapcsolatos támogatásokba. 2020 és 2024 között az állam közel 3000 milliárd forintot fordított erre a célra, ezek nagyobbik része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. Épületfelújításokra leginkább a 2021–2022-ben működő Otthonfelújítási Támogatás, a Falusi CSOK, valamint az uniós pénzekből finanszírozott energetikai korszerűsítési programok révén jutott összesen nagyságrendileg 1000 milliárd forint állami támogatás. Ezek közül azonban egyik sem szociálisan célzott, azaz szinte egyáltalán nem éri el az alacsonyabb jövedelmű, vagy kifejezetten az energiaszegénységben érintett háztartásokat- áll a jelentésben.
Szécsi azt is hozzátette, hogy a legtöbb magyar program, mint a falusi CSOK, amely az 5000 fő alatti településeken érhető el, valamint a három gyermek után járó CSOK, vagy a 2021-22-ben futó Otthonfelújítási Támogatás (3+3 millió Ft) mindenhol utófinanszírozott volt, ami sok család számára elérhetetlenné tette a korszerűsítést. A 2024 előtti felújítási támogatásokat mindig valamilyen feltételhez kötötték: gyerekszámhoz, nyugdíjas státuszhoz vagy a település méretéhez.
2024-ben végre megjelent az energetikai elvárás is az (Energiahatékonysági) Otthonfelújítási Programban, ahol legalább 30 százalékos energiahatékonyság-javulást kell elérni. Az többi pályázat viszont továbbra sem tartalmaz energetikai elvárást, így azt akár esztétikai felújításra is lehet fordítani – hangsúlyozta Szécsi Ilona.
A szakemberek szerint sok egyéb akadály is volt: az irgalmatlan mennyiségű adminisztráció és a pályázatok bonyolultsága. Ezt próbálta valamelyest enyhíteni a Habitat for Humaity Magyarország és az Erste Bank együttműködésében megvalósult FalusiLakhatás Program, amely a falusi CSOK előfinanszírozásán túl egy egyablakos szolgáltatással is segíti a pályázókat: pályázatírással, -ügyintézéssel, energetikai tervezéssel, kivitelezők kiválasztásával és műszaki ellenőrzéssel.
“A falusi CSOK szép program, de sokszor épp azok nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Az 5000 fő alatti településeken lakó, többgyerekes családok sokszor nem tudják előfinanszírozni a falusi CSOK pályázatot, ha pedig egy magasabb jövedelmű család akart kistelepülésre költözni, belefuthatott abba a problémába, hogy nincs megbízható internet a településen, ami az otthoni munkavégzéshez elengedhetetlen lenne. Úgy véljük, hogy a támogatással nem sikerült jól eltalálni a célcsoportot.”
Közben az Európai Tanács 2024. márciusában elfogadta az Épületenergetikai energiahatékonyságáról szóló módosított irányelvet (EPBD), amelyek ránk is kötelező érvényűek. Szécsi szerint nagyon fontos, hogy a döntés után az energia- és klímatervnek, valamint a Nemzeti Épületfelújítási Tervnek is tartalmaznia kellene az új célokat, és azok végrehajtását ellenőrizni is kellene, de ez sokszor – úgy vélik – elmarad. Magyarország messze van az uniós mélyfelújítási rátától: az EU-ban évi 0,5 százalék a mélyfelújítási arány, nálunk kb. 0,2 százalék. A cél, hogy ezt a rátát évi 2-3 %-ra emelje minden tagállam.
Nem pusztán szolidaritási kérdés
“Az energiaszegénység csökkentése nemcsak társadalmi szolidaritási kérdés, hanem a klímapolitika egyik leghatékonyabb eszköze is: a legnagyobb kibocsátáscsökkentés ott érhető el, ahol a legrosszabb állapotú épületeket újítjuk fel. A jövő lakáspolitikájának ezért össze kell kötnie a klímavédelmet és a társadalmi igazságosságot, hogy a zöld átállásból senki ne maradjon ki. Az energiaszegénységben érintett háztartások otthonaik felújítását kizárólag állami támogatással tudják megoldani. Ezért a hatékony felhasználás érdekében a közpénzeket ezekre a háztartásokra szükséges koncentrálni – jelzi a Habitat 2023-as jelentése.
A kormány egyik támogatási programja az Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program, amelyben két év kb. 20 ezer lakás fog megújulni, de a felújításokra szánt 73 milliárd forintos keret hamarosan elfogy. Klímasemlegesség eléréséhez évi 130.000 otthonnak kéne megújulnia, ehhez képest a pár tízezer korszerűsítés kevés. Ennek oka ismét az adminisztráció, a megkötések és az utófinanszírozás. Másik sikeres program a piaci alapon működő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amelynek keretében kb. 50.000 otthon padlásfödém-szigetelését végezték el ingyenesen.
Az Energiaklub és a MEHI régóta hangoztatja, hogy a felújítási programoknak számos előnye van: munkahelyeket teremtenek, növelik az energiabiztonságot, javítják a levegőminőséget és az egészségi állapotot, valamint kifehérítik a gazdaságot.
Hosszabb távon akár nullszaldós is lehet az állam számára egy felújítási támogatási program, miközben kevesebb rezsitámogatást kell az államnak fizetnie, a családoknak pedig fenntarthatóan lesz alacsony az energiaszámlájuk és nő az ingatlanuk értéke.
Ennek ellenére Szécsi Ilona szerint a jelenlegi kormányzatban nem látható elég elkötelezettség. Az energiaszegénység fogalmát nem definiálták, így nehéz kezelni a problémát. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a lakosság 3 százaléka energiaszegény, de ez elmarad a civil szervezetek becslésétől. A Habitat Lakhatási jelentésében az áll, hogy Magyarországon az energiaszegénységnek még nincs hivatalos definíciója, de az ezeket a tényezőket leíró mutatók alapján hazánkban körülbelül a lakosság 8-10%-át, több százezer háztartást érint: elsősorban a vidéki, kisebb településeken, rossz energiahatékonyságú családi házban élő, fatüzelést, esetleg egyedi helyiségfűtésű gázkonvektort használó, alacsony jövedelmű háztartásokat.
A Habitat azt is jelzi, hogy a 2023-as és a ‘24-es központi költségvetés lakhatási célú kiadásainak kétharmadát a „lakossági rezsivédelem” finanszírozása teszi ki. Az energiaválság miatt a rezsicsökkentés – még annak hirtelen korlátozása után is – hatalmas terhet jelent a költségvetésnek, ami hosszú távon nem fenntartható. Míg a szociális védőhálón egyre több ember hullik ki és válik bizonytalanná a lakhatása, az energia megfizethetősége is egyre több gondot fog okozni a jövőben. Ha továbbra sem kapnak célzott támogatást azok, akik igazán rászorulnak, és a közpénzek túlnyomó része a jobb módú családokat támogatja, sokan fognak még kritikusabb helyzetbe kerülni, ráadásul kitettek maradnak az energiaárak – és a rezsicsökkentés – további lehetséges változásainak. Ennek ellenére továbbra sem látszik, hogy a hazai szakpolitika a hosszútávon egyetlen észszerű megoldásban, az épületek energiaigényének csökkentésében gondolkodna, és a lakosság ez irányú támogatását tervezné. ”Az Energiaklub több szervezettel együtt évek óta készít javaslatokat, de ezeket nem igazán veszik figyelembe, mert nincs valódi együttműködés. Néha megjelennek hasonló ötletek a jogszabályokban, de inkább minisztériumi szinten, egyeztetések nélkül.”
Ugyanakkor vannak jó példák is, például a budapesti Zöld Panel Program, amely fővárosi és kerületi összefogással valósul meg, és már megjelenik benne az előfinanszírozás és az egyablakos segítség, ami különösen fontos a társasházak esetében.
Mit ígér a Tisza?
A Tisza programjában az energiapolitikai vállalásokon belül hangsúlyos rész az energiahatékonysági beruházások támogatása – mondta Szécsi Ilona. Elhatározásuk, hogy jelentős forrásokat fordítanának kiszámítható, hosszútávú épületfelújítási programokra, a magyar otthonok legalább 25 százalékát 10 éven belül magasabb energiahatékonyságúvá tennék, ami évi 100 ezer lakást jelentene. Ennek fedezete – a program szerint – a jelenleg befagyasztott uniós források hazahozatal és hatékony felhasználása, ezer milliárd forint értékben. Az Energiaklub szakembere szerint fontos, hogy mind lakossági, mind vállalati energiahatékonysági programokat terveznek. Szintén lényeges, hogy a támogatás mértékét az elérendő energiamegtakarítás szintjéhez igazítanák, és ígéreteik szerint a pályázatok egyszerűek, gyorsak lennének. Szécsi Ilona szerint “mérföldkő, hogy célul tűzték ki a több mint egymillió embert érintő energiaszegénység felszámolását a támogatások célzottabb és hatékonyabb alkalmazásával.
Az energiaszegénység csökkentése szempontjából üdvözlendő, hogy a rezsicsökkentést szociális alapon kiterjesztenék, a tűzifa áfáját 5 százalékra mérsékelnék, megdupláznák a szociális tűzifa keretet és kiterjesztenék az 5000 fő feletti településekre.
Érdemes azonban gondolni arra, hogy a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származzon, és ne okozzon fakitermelést védett erdőkből. A fakitermelés keretek közt tartását segítenék a programban szereplő szociális alapú légszennyezés-csökkentési programok (tüzelőberendezés-csere, házszigetelés és távfűtési hálózat bővítése). Fejlesztenék a távhőszolgáltatást, hogy kevesebb legyen az energiaveszteség és kiszámíthatóbb legyen az ellátás.
A fogyasztóvédelem megerősítése szintén fontos cél, amelyet – bízunk benne -, hogy a kisebb építőipari cégekre is kiterjesztenének. Ez azért is lényeges, mert sok felújításba azért nem mernek belevágni a tulajdonosok, mert nem átlátható az építési piac, és nem bíznak benne, hogy az általuk választott kivitelező minőségi munkát végez és pénzügyileg is korrekten számol el.
Az általános rezsicsökkentésről azonban az áll a programban, hogy megtartják és szociális alapon kiterjesztik. Véleményem szerint az általános, magas jövedelmű háztartásokra is érvényes rezsiár támogatást muszáj átgondolni, mert a mesterségesen, 2013 óta alacsonyan tartott gáz- és áramárak nem ösztönöznek a takarékosságra és a felújításra, mesterségesen hosszú megtérülési időket jelentve az energetikai korszerűsítéseknél. Másrészt a vállalkozások számára versenyképes energiaárat csak akkor lehet biztosítani, ha az általános rezsicsökkentést átalakítják szociális alapú energiaár támogatássá. Továbbá van olyan európai uniós támogatás (ETS2 és szociális klímaalap), amelyet nem kap meg olyan ország, ahol a fosszilis energiát általános állami támogatásban részesítik.
Természetesen a programból nem látszik minden részlet arra vonatkozóan, pontosan hogyan és miként kívánják az energiahatékonysági programokat végrehajtani, a rezsicsökkentés rendszere hogyan nézne ki, de a tisztességes, kiszámítható piaci környezet, a szakmai alapú döntéshozatal, a korrekcióra való képesség segíteni fogja a sikeres megvalósítást. Fontos, hogy mivel az energiahatékonyság, épületfelújítás számos szakterületre kiterjed (építőipar, energetika, gazdaságfejlesztés, szociális szempontok, klíma- és környezetvédelem), az érintett minisztériumok minél szorosabban működjenek együtt az energiahatékonysági programok megtervezésén és megvalósításán” – mondta el a szakember.
Ha hőség van, de szigetelés nincs
Most még tavasz van és kellemes az idő, de néhány hét múlva beköszönthet a hőség, így a cikkben megpróbálunk tippeket adni a RenoPont Otthonfelújítási Központ javaslatai alapján, hogy tudjuk kivédeni azokat az időszakokat, amikor beköszönt a forróság és ha már nem tudjuk gyorsan körbeszigetelni a házat és klímát is betenni. Jó ötlet a ventillátor, amelynek az energiafogyasztása töredéke egy klímának, de ha 30 fok felett van a levegő hőmérséklete a lakásban, házban, akkor ott csak a klíma marad. Ha még sincs erre pénz, akkor jól jöhetnek az árnyékolók kívülről, mint például a zsalugáter és a roló az ablak elé. Hajnalban érdemes átszellőztetni a lakást és éjszakára sem rossz ötlet nyitva hagyni az ablakokat. Fontos lenne a házak elé fákat ültetni, bár ezek a növények hosszútávon nyújtanak majd árnyékot, de jó előre gondolkodni.
