A gazdasági növekedés érezhető lassulása, az enyhe időjárás és a jelentős energiamegtakarítás a meredeken emelkedő árak mellett az energiafogyasztás 3,5 százalékos csökkenéséhez vezetett Németországban az év első felében az AGEB (Arbeitsgemeinschaft Energiebilanzen e.V.) energiaipari piackutató intézet kedden publikált kimutatása alapján.
Az intézet előzetes számításai szerint a belföldi német primerenergia-fogyasztás 2022 első félévében elérte az 5950 petajoule (PJ) vagy 203,0 millió tonna szénegyenérték (mtce) szintet. Az intézet szerint a magas energiaárak egyrészt rövid távú energiamegtakarításhoz vezettek, másrészt az energiafogyasztást csökkentő beruházások kifizetődőbbé tételével hosszú távú megtakarításokat is eredményeznek majd.
Az ásványolaj-felhasználás az év első hat hónapjában összességében 7,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Minden ásványolajtermék esetében növekedés volt tapasztalható: a benzin fogyasztása 5,7 százalékkal, a gázolajé 3,5 százalékkal emelkedett. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, több mint 60 százalékkal nőtt, a vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége pedig több mint 6 százalékkal emelkedett. A fűtőolaj-értékesítés valamivel több mint 10 százalékos növekedést mutatott.
Az ásványolaj-fogyasztás emelkedése, de különösen a repülőgép-üzemanyag és a fűtőolaj értékesítésének növekedése nagyrészt statisztikai bázishatásnak köszönhető, mivel 2021 első negyedévében az értékesítés – többek között a világjárvány miatt – jelentősen visszaesett.
A földgázfogyasztás jelentősen, közel 15 százalékkal csökkent a folyó év első felében. Ennek a fejlődésnek a fő oka az enyhébb időjárás és a magas árszint volt. Emellett csökkent a földgáz áramtermelésre történő felhasználása, mivel ahhoz a megújuló energiák nagyobb mértékben járultak hozzá, különösen az első negyedévben.
A kőszénfogyasztás 9,2 százalékkal nőtt. A kőszén felhasználása az erőművekben 26 százalékkal emelkedett. A
lignitfogyasztás 10,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, de mintegy 5 százalékkal elmaradt a 2019. évi összehasonlító értéktől, így továbbra is a hosszabb távú csökkentési pályán halad. A folyó év első két hónapjában a szélerőművek magas villamosenergia-termelése miatt csökkent a lignitalapú villamosenergia-termelés, de márciustól júniusig jelentősen megnőtt a lignitüzemű erőművek villamosenergia-kereslete, mivel a szélerőművekből kevesebb áramot tápláltak a hálózatba. A lignittüzelésű erőművekből származó villamos energia a 2021 végén leállított atomerőművek által termelt villamos energia egy részét helyettesítette.
Az idei első fél évben az atomenergiából származó villamosenergia-termelés a felére csökkent az előző év első félévéhez képest. Az erőteljes csökkenés a grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőművek leállításának tulajdonítható. Az energiatermeléssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás az első fél évben mintegy 1 százalékkal nőtt, mivel az atomenergiából származó villamosenergia-termelés és a földgáz villamosenergia-termelésre történő felhasználásának csökkenését elsősorban a kőszén és a lignit fokozott felhasználása ellensúlyozta. (MTI)
A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay/Sztrapacska74
