Május végének egyik jeles természetvédelmi dátuma, az Európai nemzeti parkok napja alkalmából a héten fontos felhívást fogalmazott meg a WWF Magyarország, elsősorban az új kormánynak címezve. A hazai nemzeti parkok területén lévő erdőkben ugyanis máig hagyományos faanyagtermelés zajlik, pedig nálunk is a természeti értékek és a tájkép megőrzése lenne a kiemelt cél.
A WWF Magyarország a honlapunkhoz eljuttatott összeállítás szerint továbbra is sürgeti az erdőgazdálkodásért és a természetvédelemért egyaránt felelős Agrárminisztériumot, hogy tegyen lépéseket a hazai nemzeti parkokban folyó, gazdasági célú fakitermelés visszaszorítására. A civil szervezet fontosnak tartja, hogy az új kormány és a Minisztérium pontot tegyen a több évtizedes halogatás végére az előttünk álló ciklusban az élővilág és valamennyiünk életfeltételeinek javítása érdekében. 2022-ben az európai nemzeti parkok napjának mottója:
„Mi vagyunk a természet: gondoljuk újra, állítsuk helyre, kössük össze újra!.”
A magyarországi nemzeti parkok területén lévő erdőkben azonban máig hagyományos faanyagtermelés zajlik, holott nálunk is a természeti értékek és a tájkép megőrzése lenne a kiemelt cél. A WWF Magyarország álláspontja szerint érvényt kell szerezni az 1996-os természetvédelmi törvénynek, és létrehozni a nemzeti parkok úgynevezett övezeti rendszerét, aminek keretei között a természeti szempontból kiemelten értékes erdők egy része kikerülhetne a faanyagtermelésből. Eddig a Hortobágyi Nemzeti Park az egyetlen – erdőkkel minimális mértékben rendelkező – nemzeti park, ahol az övezeteket kialakították.
Az övezetek kialakításának módját és szükségességét tavaly gyönyörű videón mutatta be Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője (6:40-től).
„Vágásterületekkel, nehéz erdészeti gépekkel járhatatlanná tett utakkal és a kivágott faanyag lerakataival találkozunk minden nemzeti parkunkban, akár fokozottan védett területeken is
– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – Mindez rontja az élővilág fennmaradási esélyeit és az emberi életminőséget egyaránt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a saját élhető jövőnk érdekében a természeti rendszerek helyreállítására van leginkább szükség. Nehezen igazolható, hogy az ország természeti szempontból legértékesebb, turisztikailag legkedveltebb erdeiben is fát termelünk, azok természetvédelmi kezelése vagy háborítatlanságuk biztosítása helyett.”
Az Európai Unió által 2021-ben elfogadott Biodiverzitási Stratégia közös célkitűzés, melynek értelmében a tagállamok területének egy részét vissza kell adni a természetnek. A WWF Magyarország álláspontja szerint a nemzeti parkok övezeti rendszerének kialakítása fontos eleme lehet e törekvésnek, hiszen ezen intézményeknek a léte ugyanezt a célt szolgálja – van, ahol már fél évszázada. Jelenleg az erdőgazdálkodás és a természetvédelem egyaránt az Agrárminisztérium alá tartozik, így a két ágazat közötti egyensúly megteremtése alapvetően a miniszter feladata.
„A nemzeti parkok kezelésének reformja az egész társadalom érdeke. Nem tehetünk úgy, mintha a természet erőforrásai végtelenek lennének, és egyetlen négyzetméterét sem kellene háborítatlanul hagynunk, illetve helyreállítanunk.
A klímaváltozás hatásainak egy részét csak a természeti rendszerek megőrzésével és jobb állapotba hozásával tudjuk mérsékelni, ezért az élővilág utolsó védőbástyáit ki kell vonni a nyersanyagtermelés évszázados terhei alól. Másfelől nézve a nemzeti parkok a testi-lelki egészségünk fenntartásához is hozzájárulnak, így aligha kérdéses a jobb állapotba hozásuk fontossága – tette hozzá a programvezető. – Az európai nemzeti parkok napja jó alkalom rá, hogy felhívjuk erre a figyelmet; ugyanakkor minden évnyi halasztás csak ront a jelenlegi állapoton. Itt az ideje, hogy rendezzük a nemzeti parkok kezelésének ügyét. Ebben számítunk az agrárminiszter bölcs döntésére éppúgy, mint az erdészeti ágazat vezetőinek támogató hozzáállására.”
Kiemelt kép: a Bükki Nemzeti Park. Fotó: Gálhidy László/WWF
