A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében. Az MTI összeállítása alapján ez derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.
A szervezet 2020-as Élő Bolygó Jelentése szerint a mezőgazdasági célokat szolgáló talajátalakítás és a vadon élő állatokkal folytatott kereskedelem kulcsszerepet játszott abban, hogy 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal zsugorodott több ezer emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halpopuláció.
Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése – amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben – az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek.
A Global Forest Watch (GFW) nevű, interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai szerint 2019-ben hat másodpercenként egy labdarúgópályányi trópusi esőerdő tűnt el a Föld felszínéről.
Környezetvédők szerint a még létező erdők megóvása és a sérültek helyreállítása csökkenti az áradások kockázatát, segít a globális felmelegedés lassításában a nagyobb mennyiségű szén-dioxid elraktározása révén, valamint óvja a biológiai sokféleséget.
A 125 szakértő bevonásával készült WWF-jelentés csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról.
Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés.
A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában. A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok – az állatokról emberre átkerülő betegségek – terjedésében.
Price szerint erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre. Ha a világ a megszokott módon működik tovább a következő évtizedben, akkor a vadvilág által elszenvedett károk helyreállása évtizedekbe fog telni és a populációk kisebb valószínűséggel fognak regenerálódni.
A szakember úgy látja, a kormányok és vállalatok részéről határozott elkötelezettségre és olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek elősegítik a globális ellátóhálózatok fenntarthatóbbá tételét.
Az embereknek pedig tudatosítaniuk kell magukban a fogyasztási szokásaik természetre gyakorolt hatását és felelősségteljesebben kell vásárolniuk.
Az Oxfordi Egyetem kutatói a WWF-jelentéstől független tanulmányukban azt írják, hogy a természetre épülő megoldások – úgy mint az erdők és mangrove erdők helyreállítása –, kulcsfontosságúak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.
Az ilyen megoldások enyhítik az olyan éghajlattal összefüggő problémákat, mint az áradások, a talajerózió és az élelmiszertermelési veszteségek. A szakemberek szerint a természetre alapozott intézkedések nem csupán faültetésről és az üvegházhatású gázok kivonásáról szólnak, hanem segíthetik a közösségeket a klímaváltozásnak az elmúlt hónapokban megtapasztalt olyan hatásaihoz való alkalmazkodásban, mint a hőhullámok, a bozóttüzek és a hurrikánok.
A WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin a szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében megjegyezte, hogy ebben az évszázadban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. Mint az igazgató mondta: a növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese.
Kiemelt kép: Pixabay/Alexas_Fotos