Tavaly a világ összes óceánjának felszín alatti 2000 méterén melegrekordot mértek a Csendes-óceánt hűtő La Nina időszaki időjárási jelenség ellenére. Az óceánok második legmelegebb éve 1955 óta 2020, míg a harmadik legmelegebb év 2019 volt.
Az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett nemzetközi tanulmány szerint az óceánok vizének felmelegedése hozzájárul a viharok, hurrikánok és szélsőséges esőzések felerősödéséhez, ami fokozza a súlyos árvizek kockázatát. A felmelegedett óceánvíz felolvasztja a hatalmas grönlandi és antarktiszi jégtakarókat, és ez is a tengerszint emelkedését táplálja. Az óceánok az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mintegy harmadát nyelik el, ami savasodásukat okozza. Ez károsítja a korallzátonyokat, amelyek a tengeri élővilág negyedének adnak otthont, és több mint 500 millió ember táplálékát biztosítják, emellett káros lehet az egyes halfajokra is.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás és más tevékenységek miatt keletkező plusz hőterhelés szintén az óceánokra nehezedik. Az elmúlt 50 évben keletkezett hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelték el.
Az óceánok által felvett hőmennyiség óriási. Tavaly az óceánok felső 2000 métere, ahol a felmelegedés nagy része zajlik, 14 zettajoule-lal többet nyelt el, mint 2020-ban. Ez a mennyiség 145-ször nagyobb, mint a világ teljes villamosenergia-termelése, amely összehasonlításképpen körülbelül fél zettajoule.
Az új kutatás szerint az óceánok hosszú távú felmelegedése az Atlanti- és a Déli-óceánban a legerősebb, ugyanakkor a Csendes-óceán északi részén 1990 óta drámai melegedés tapasztalható, a Földközi-tenger hőmérséklete pedig tavaly szintén rekordmagas volt.
Borítókép: Pixabay/ dimitrisvetsikas1969
