Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes

Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. – olvasható a Másfélfokon Szép Tekla tollából. A gyártók már most 25-30 év garanciát kínálnak a termékeikre. Egy 1000 euróba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év, azonban a gyártási költségek és az ár csökkenésével ez csak rövidülni fog. Szöulban a városi önkormányzat támogatási rendszerének köszönhetően a megtérülési időt 3 év alá sikerült levinni. Az erkélynapelemek legnagyobb előnye, hogy olyan helyekre telepíthetők, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek, HMKE-k) nem férnek el, így a sűrűn lakott, toronyházas területeken, például a fővárosban, ahol a 10 000 főre jutó HMKE-k száma messze elmarad a többi régiótól. Az Európai Unióban Németország a legmegengedőbb a balkonerőműves rendszerek iránt, míg Dániában vagy Magyarországon teljes tiltás van jelenleg érvényben. Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell: a mélyfelújítások felpörgetésével, valamint tudatos termelő és fogyasztó energiapolgárokká való válással elérhető közelségbe kerülhetne Magyarországon is ezeknek a rendszereknek a bevezetése mindenki számára. Szép Tekla és Molnár László elemzése.

Egyre többen akarják, Budapesten pedig ideális lenne az alkalmazásuk. Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes

Az erkélyre szerelhető napelem, másnéven balkonerőmű az erkélykorláthoz kampókkal rögzíthető, és ott képes a napenergiát elektromos árammá alakítani. A rendszer csatlakoztatása házilag történik, elméletileg a telepítéshez nincs szükség villanyszerelőre. Ugyanakkor hiába ad erre lehetőséget sok országban a szabályozás, az áramszolgáltatók (és maguk a gyártók is) rendszeresen adnak ki olyan figyelmeztetést, melyben erősen tanácsolják a rendszer szakemberrel történő ellenőrzését elsősorban életvédelmi és biztonságtechnikai okok miatt.

A piacon elérhető csomagok tartalmazzák a működéshez szükséges összes alkatrészt, így a napelem paneleket, a mikro-invertert, a rögzítéshez szükséges kiegészítőket, kábeleket. A balkonerőmű közvetlenül a lakás bármelyik konnektorába bedugható, így a hálózathoz csatlakoztatható. A megtermelt villamosenergiát a lakók közvetlenül felhasználják műszaki eszközeik működtetéséhez (például TV, hűtőgép, egyéb készülékek).

Csökkenti a villanyszámlát és magunkkal tudjuk vinni a következő lakhelyünkre

Komoly előnye a rendszernek, hogy például bérlők is alkalmazhatják, normál esetben nem kell hozzá a főbérlő engedélye, illetve költözés esetén magukkal tudják vinni azt.

Ennek különösen azokban az országokban van jelentősége, ahol a lakosság jelentős része nem saját tulajdonú ingatlanban lakik.

Ilyen országok például Németország, Ausztria, Dánia, ahol az Eurostat adatai szerint a bérlők aránya 2020-ban sorrendben 49,5%, 44,7%, illetve 40,7% volt (Eurostat 2024).

Az erkélynapelemes rendszerek ára változó, az Amazonon egy 2*400 W teljesítményű szett (800 W-os mikro-inverterrel, 3 m-es hosszabbítóval) már 439 EUR-ért is megvásárolható, a német WeDoSolar 640 W-os termékei inkább az 1000 EUR-hoz közelítenek (bár pont a cikk írása idején hirdettek akciót, 599 EUR-ra engedve le az árat). Ugyanakkor komoly minőségi különbségek lehetnek az egyes (például kínai vs. német) gyártmányok között, melyekre az említett biztonságtechnikai okok miatt kiemelt figyelmet kell fordítani.

Egy ekkora rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók 25-30 év garanciát kínálnak.

A német piac első és egyik legnagyobb szereplője, a WeDoSolar három fő követelményt határoz meg az erkélynapelemek telepítésére:

  • oda kell figyelni az erkély fekvésére,
  • az erkélynapelemek okozta terhelésre (az erkélynek statikailag el kell bírnia),
  • el kell kerülni az árnyékot.

Ez utóbbi esetében a legideálisabb természetesen a déli fekvés, de keleti vagy nyugati tájolású erkélyek is jó potenciált jelenthetnek (az északi tájolást kerülni kell). Ugyanakkor a házilag történő telepítést ők sem ajánlják biztonságtechnikai okok miatt. Javaslatuk szerint, az ingatlan villamos hálózatának felülvizsgálatára szükség van, a bekötést is érdemes szakemberre bízni (aki például beépíti a visszwatt védelmet, ellenőrzi az áramütés elleni védelmet, szükség esetén telepíti az ad-vesz mérőórát).

Egyetlen kivételt az jelent, ha az erkélynapelemet egy akkumulátorra kötik rá, nem pedig a hálózatra.

Itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a kiegészítő berendezéseknek az összköltsége vetekszik az erkélynapelem-rendszerek árával.

Magyarországon a használatuk nem engedélyezett, illegális telepítés esetén – szabálytalan csatlakozásra hivatkozva – a következmény akár az elosztói szerződés azonnali hatályú felmondása és az áramszolgáltatás megszüntetése is lehet.

Erkélynapelem, Mariazell, Ausztria. Szép Tekla fotója, a szerző engedélyével.

Relatíve hamar megtérül(ne) a befektetésünk

Egy átlag feletti fogyasztó számára Budapesten (a város meghatározására a napsütéses órák száma miatt volt szükség) az ELMŰ Hálózati KFt. szolgáltatótól vásárolva 1 kWh áram ára (A1 nappali, 2523 kWh éves fogyasztás felett) bruttó 70,1 Ft (SzamoldKi.hu 2024). Ezzel az alapadattal számolva

egy 1000 EUR-ba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év a számításaink szerint (4 év és 9 hónap). A gyártási költségek és az ár csökkenésével természetesen a megtérülési idő is rövidül.

A világ nagyvárosaiban az önkormányzatok egyre több esetben látnak potenciált a balkonerőművekben. Ezek közül több tekintetben kitűnik New York és Szöul. Ez utóbbiban 2017-ben és 2018-ban két olyan közösségi energiaprojekt kezdődött, melynek keretében összesen 371 lakás erkélyére (összesen két toronyházra) telepítettek 260 W teljesítményű balkonerőműveket.

Mindkét esetben a kezdeményezés sűrűn lakott területen történt, ahol más lehetőség nem nagyon volt napelemes rendszerek kiépítésére.

A lakosok a balkonerőművek telepítését együtt végezték el, a költségeket az épületek karbantartására félretett keretből finanszírozták, mely így jóval kisebb terhet jelentett számukra, illetve a projekt iránti elköteleződésüket is segítette. Szöul városának önkormányzata a jó tapasztalatok alapján később a projekt felskálázása mellett döntött. Közvetlen pénzügyi támogatási rendszert dolgoztak ki a lakosság számára, mely a beépített kapacitás függvényében 330-380 USD összeget jelentett 2,3-2,9 év megtérülési idő mellett.

A tapasztalatok szerint a sikerben három fő tényező játszott közre. A legfontosabb a vezetői magatartás. Szükség volt egy olyan személyre, aki megteremtette a résztvevők közötti bizalmat, összefogta őket és meghozta a fontos döntéseket. Az elérhető pénzügyi ösztönzők mellett még az imitációs effektust (ún. peer hatás) is meg kell említeni.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a szomszédomnak van, nekem is kell. Minél több erkélyen látom az erkélynapelemet, minél több barátom, ismerősöm rendelkezik vele, annál nyitottabb leszek a technológiai újításra.

Budapest balkonerőművekért kiált

Az Európai Uniós szabályozás szerint a balkonerőművek nem tekinthetők jelentős villamosenergia-termelő berendezésnek, mert maximális teljesítőképességük 0,8 kW. Vagyis még a legideálisabb körülmények között se tudnak annyi energiát termelni, amennyit a háztartásban működő gépek ne tudnának felhasználni.

Legnagyobb előnyük, hogy olyan helyekre telepíthetők, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek) nem férnek el.

Ilyenek a sűrűn lakott, toronyházas területek, ahol a tetőfelület aránya eltörpül az épületek homlokzati méreteihez képest, a tetőszerkezetek tájolása sok esetben nem ideális, illetve az érvényben lévő jogszabályok, helyi rendelkezések is megnehezíthetik a nagy társasházak esetében a lakók (tulajdonosok és bérlők) közötti elszámolást és az energiaközösségek létrejöttét.

Ezeket a tapasztalatokat Pintér et al. (2020) eredményei is megerősítik, miszerint Budapesten a 10 000 főre jutó háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) száma messze elmarad a többi NUTS2-es régióhoz képest. Ennek fő okaként a magas lakósűrűséget jelölik meg Budapesten és ezzel párhuzamosan a magasnak mondható (jellemzően 4, illetve 10 emeletes) panelépületek nagy számát, illetve a családi házak alacsonyabb arányát.

A Budapest Nappal Hajtva projektben elkészült a főváros szolár térképe, ami nem az erkélyre, hanem a tetőre szerelhető napelemes potenciált vizsgálja, ami még így is hatalmas és kiaknázatlan.

Európai körkép: megengedő németek, tiltó dánok

Az erkélynapelemek elterjedésére a 2021-ben kezdődő energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság mellett a Covid-19-nek köszönhető új szabályozások is hatással vannak. Egyre több városban, Európai Uniós tagállamban már kötelező az új építésű lakóépületek esetében minden lakáshoz erkély vagy terasz építése, Franciaországban, Rennes városában ez konkrétan minimum 4 m2-es területet jelent.

A legtöbb uniós tagállamban lehetőség van az erkélynapelemek telepítésére, bár ehhez sokszor kisebb-nagyobb adminisztratív teher társul. Németország tekinthető a legmegengedőbb országnak, Finnországban az áramszolgáltatótól függ (jelenleg két vállalat engedélyezi a használatát), a régiós országok közül Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában komoly engedélyeztetési folyamaton kell végig mennie annak, aki ilyen eszközben gondolkodik. Dániában – hazánkhoz hasonlóan – egyelőre tiltva van a használata.

Németországban a 2024. január 1-jén hatályba lépő új szabályozás szerint az erkélyen elhelyezhető napelemes rendszerek energiatermelési kapacitása már maximum 800 W, a korábbi 600 W helyett. A változás célja a bürokratikus korlátozások csökkentése és a regisztrációs folyamat egyszerűsítése, lehetővé téve a rendszerek mielőbbi üzembe helyezését.

Év elejétől a balkonerőműveket már mindössze egy helyen kell regisztrálni (korábban a helyi hálózatüzemeltetőknél történő regisztráció is kötelező volt), a Szövetségi Hálózati Ügynökség piaci törzsadat-nyilvántartásában. Emellett elterjedésüket az eszközök ÁFA-mentessége, illetve a számos rendelkezésre álló támogatás is segíti.

Jéna városa például 2022-ben egy speciális programot indított a lakosság számára az erkélynapelemek támogatására. A helyi önkormányzat erre 100 000 EUR-t különített el, a támogatási intenzitás minimum 25%, maximum 75% (vagy 600 EUR) volt a szociális helyzet függvényében.

Napelemeket akar a magyar társadalom

Az Európai Parlament 2022 májusában fogadta el az Európai Bizottság által benyújtott RepowerEU tervet az orosz-ukrán háború okozta megváltozott geopolitikai helyzetre válaszul. Magyarország hivatalosan 2023. augusztus 30-án kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervének (RRF) a REPowerEU-fejezettel történő kiegészítésére. Az anyag részletes terveket és vállalásokat tartalmaz energiamegtakarítás elérése, az energiaellátás diverzifikálása, a megújulók térnyerésének támogatása tekintetében.

Egyes szakértők a REPowerEU-fejezetben leírtakat pozitív előre lépésként értékelik, mely megteremti a feltételeit a balkonerőművek későbbi engedélyezéséhez, használatához. Habár az okos mérőkről, hálózatfejlesztésről, a megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezéséről szóló reformok gyakorlatilag megadják ezeket a kereteket, de explicit módon nem kerül leírásra a balkonerőművek engedélyezése Magyarországon.

Az elmúlt években és különösen 2016 után a napelemes (~PV) rendszerek beépített teljesítményében Magyarországon – a csökkenő költségek és a rendelkezésre álló Európai Uniós forrásoknak köszönhetően – jelentős növekedés volt tapasztalható. A 2010-es év 1 MW-os PV kapacitása után 2024 év elején ez már megközelítette a 6000 MW-t.

Azt már tudjuk, hogy a magyar társadalom alapvetően nagyon nyitott a napenergia használatára, a szektor bővülése mind a döntéshozókat, mind a piaci szereplőket meglepte. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez olyan új, innovatív technológiai megoldások esetében is így van, mint az erkélynapelemek.
A hazai háztartások véleményének megismerése érdekében 2023 novemberében és decemberében egy saját online kérdőíves kutatást végeztünk, melyből néhány – jelen cikk szempontjából fontos – eredményt emelünk ki:

  1. A hazai fogyasztók közel fele (48,7%) többet olvas a háztartási energiafelhasználásról, a lehetséges fejlesztésekről, mint az energiaválságot megelőzően.
  2. Az erkélyre telepíthető napelemes rendszer ismertsége 43,7%, amely a férfi válaszadók körében még magasabb (53,0%).
  3. A kutatás során azt a kérdést is feltettük, hogy érdekelné-e őket a rendszer, ha a használata csak egy ingyenes bejelentéshez lenne kötve. A válaszadók közel négyötöde (78,0%) igennel válaszolt.
  4. Ugyanennek a rendszernek az engedélyeztetéshez kötött használata iránti érdeklődés lényegesen kisebb, de még így is a válaszadók több, mint fele (56,3%) jelezte érdeklődését.

A fentiek mellett egy komplex modell (ún. UTAUT2) keretében vizsgáltuk, hogy milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják az erkélynapelem használatára vonatkozó szándékot. Azt találtuk, hogy a rendszer észlelt hasznossága, a társadalom befolyásoló szerepe, a rendszer használatának egyszerűsége, az elektromos hálózattól való függetlenség erősödése, valamint az ár-érték arány van leginkább pozitív hatással a technológia elfogadására.

Persze a pozitív hozzáállás, vagyis a szándék és cselekvés között óriási különbség lehet, ezért érdemes az eredményeket fenntartásokkal kezelni. Előfordulhat ugyanis, hogy a pozitív válaszok (kifejezett szándék) magas aránya ellenére a tényleges beruházók aránya már jóval alacsonyabb. Ezen arány növelése érdekében proaktív, dinamikus és érzékeny szabályozási tervezésre van szükség, kiemelve a rugalmas megközelítések lehetőségét.

Ha Németországban jól működik, nálunk miért nem?

A válaszhoz a kulcsot az épületállományban és a villamosenergia-rendszerben rejlő különbségek adják. Egyrészt össze se lehet hasonlítani a hazai lakossági épületállományt a némettel. Az energiaátmenet tekintetében jóval előrébb járnak, a mélyfelújítások döntő része már megtörtént. Az épületek jóval modernebbek, megfelelő a szigetelés, ezáltal energiahatékonyabbak. A villamos hálózatok jó állapotban vannak. Tehát az az alap – amire az erkélynapelemeket csatlakoztatjuk – már rendelkezésre áll.

Emellett meg kell említeni a német és hazai villamosenergia-rendszerben fennálló különbségeket, így a több, rendelkezésre álló rugalmas tárolókapacitást, illetve azt az informatikai rendszert, mely egy egyszerű regisztráció alapján is képes a finomhangolásra. Tehát Németországban mind a betáplálás helyén, mind a fogadó oldalon – rendszerszinten – adottak a technikai feltételek.

Felelős energiapolgárokká kell válnunk, hogy itthon is működjön

Az erkélynapelemek jelentősége elsősorban abban áll, hogy relatíve alacsony áruk, a rövid megtérülési idő és az egyszerű telepítés révén a megújuló energiaforrások gyakorlatilag mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé válnak. Használatuk segít a részvételen alapuló energiaátmenet megvalósításában, innovatív közösségi energiamodellek kialakításában.

A fenntartható, igazságos és méltányos energiaátmenet megvalósításáról szóló viták középpontjában ma már egyre inkább az aktív állampolgári részvétel áll, mely az EU energiapolitikájában is hangsúlyosan megjelenik. Megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált és demokratikus energiarendszerre van szükség, ahol jelen vannak a prosumer-ek és az energiaközösségek.

A korábbi passzív, egyirányú kapcsolatok dinamikussá válnak, az energiapolgárok felelősséget vállalnak az energiatermelésért és -fogyasztásért. Sok esetben az energiademokrácia és az energiapolgárság fogalma összemosódik: aktív állampolgári részvételre építenek hangsúlyozva az inkluzivitást, feltételezik a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő technológiák magas szintű elfogadottságát és adaptációját, nyitottságot az energiaközösségekhez való csatlakozásra, a helyi energetikai kezdeményezések támogatását és szerepvállalást a politikai döntéshozatalban.

A napelemekkel, balkonerőművekkel a fogyasztók termelőkké válnak, ahonnan már csak egy lépés az energiaközösségek létrehozása.

Az érdekképviselet egyre hatékonyabbá válik, ezek a szereplők képesek a szakpolitika befolyásolására aktív állampolgári részvétel révén.

Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell. Ez alapján támogatjuk az

  • erkélynapelemes rendszerek kötelező regisztrációját,
  • a használat áramszolgáltató engedélyéhez kötését és
  • az így kiépített rendszerek akkreditált (független) villanyszerelők által történő ellenőrzését (a káresemények elkerülése érdekében).

Fontos lenne a regisztrációs rendszert összekötni egy földrajzi (GEO) alapú adatbázissal, mely későbbi kutatások alapjául szolgálhat és hozzájárulhat a lakosság megújuló energiafelhasználásának mélyebb elemzésére. Gyorsítani kell tehát a mélyfelújításokat, ha ezek megtörténtek, akkor a következő lépés a fűtéskorszerűsítés és ezzel párhuzamosan az áttérés a megújuló energiaforrásokra.

//Borítókép: Franz Bachinger / Pixabay grafikák és illusztrációk: masfelfok.hu

Forrás: https://masfelfok.hu/2024/04/12/erkely-napelem-balkoneromu-budapest-napenergia-magyarorszag/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére