Varázslatos tájakkal csábítanak Európa nemzeti parkjai

Május 24. az európai nemzeti parkok napja. Több mint 500 nemzeti park hívogatja a természetjárókat kontinensszerte.

Szelíd lankák, méltóságteljesen hömpölygő folyók, pompás panoráma és kristálytiszta hegyi levegő a havas csúcsok ölelésében. Mindezért érdemes időről időre felkerekedni a kalandvágyó turistának. Még 1999-ben indított útjára egy kezdeményezést az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége (EUROPARC), május 24-ét jelölte ki az európai nemzeti parkok napjának. Ez a nemzetközi szervezet összefogja az európai nemzeti parkokat és számos természetvédelmi területet.

Az európai nemzeti parkok napjának célja, hogy növelje a tudatosságot a kontinensen található nemzeti parkok biológiai sokféleségével, természeti és kulturális örökségével összefüggésben. A szakemberek célja, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára.

A népszerű, és tömegeket megmozgató nap keretében számos programot és rendezvényt szerveznek a nemzeti parkokban, túrákat, bemutatókat, természetvédelmi oktatási és kulturális eseményeket. Az izgalmas programok lehetőséget nyújtanak a látogatóknak, hogy jobban megismerjék és megértsék a nemzeti parkok jelentőségét és a természetvédelemben betöltött szerepét.

A legszebb és legértékesebb tájak

Nemzeti parkok Európában (forrás: european-parks.org)

Európában jelenleg több mint 500 nemzeti park található, az országok sorrendjében Norvégia áll az első helyen, a ritkán lakott ország 47 nemzeti parkkal büszkélkedhet. A kontinens országaiban eltérő lehet a nemzeti parkok meghatározása és elnevezése, és néhány terület védett státusszal rendelkezhet, például természeti park vagy védett táj. Az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége foglalkozik az európai nemzeti parkok hálózatának koordinálásával és támogatásával.

Több mint száz éve alapították Európában az első nemzeti parkokat, szám szerint kilenc értékes területet jelöltek ki Svédországban. A káprázatos látnivalókban bővelkedő vidékek között a legnagyobb, és talán legismertebb a Sareki Nemzeti Park, amely Skandinávia egyik legelső természetvédelmi területe.

Élet a számik földjén

A Sareki Nemzeti Park Svédország északi részén, a határ közelében húzódik, területe mintegy 1970 négyzetkilométer. A legrégebben alapított európai nemzeti parkot még 1909-ben hoztak létre, és jelentős szerepe van a biológiai sokféleség megőrzésében.

A lenyűgözően sokszínű park titokzatos fenyőerdőkben, változatos hegyvidékekben, gleccserekben és ritka, vadon élő állatokban rendkívül gazdag, emellett a hagyományos, számi települések is emelik a kulturális értékét.

Rapadalen (Rapa völgye), Svédország, Aktse
fotó: Relief82

A lenyűgöző szépségű park erdeiben farkasok, barna medvék, hiúzok, rénszarvasok és számos más vadállat éli mindennapjait. A park rangját az állatvilág mellett a hagyományos, számi települések jelenléte is emeli, a számi nép ősi kultúráját és életmódját lehet megismerni egyes településeken. A számik hagyományosan rénszarvastenyésztéssel, nomád állattartással és kézművességgel foglalkoznak, és Svédország mellett Norvégiában, Finnországban és Oroszország északnyugati részén élnek. Svédországban a számi települések védelmét jogi eszközökkel segítik, speciális jogvédelem illeti meg őket a hagyományos gazdálkodásuk és kulturális örökségük megőrzése érdekében.

A park a kulturális látnivalók iránt érdeklődők mellett vonzza a természet szerelmeseit, a túrázók és az ökoturisták káprázatos túraútvonalakon, korszerűen kiépített kilátópontokról, igényes információs központok segítségével ismerhetik meg a csodás tájakat. A Sareki Nemzeti Park ideális helyszínt biztosít számos sportág gyakorlására, a gyaloglás, a hátizsákos túrázás, a horgászat, a madármegfigyelés és a téli sportok is a széles kínálathoz tartoznak.

Azúrkék tavak és festői vízesések

Plitvice, Horvátország

Nem muszáj Dél-Amerika vadregényes tájaira elutazni ahhoz, hogy meseszép vízesésekben gyönyörködhessünk, elég a Budapesttől mindössze néhány órányi autóútra fekvő Plitvicei-tavakat felkeresni. Horvátország leghíresebb, 300 kilométernyi kiterjedésű nemzeti parkja egyike az ország legismertebb természeti látnivalóinak. A Plitvicei-Tavak Nemzeti Park 1949-ben alakult, majd az értékes területet 1979-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

A Dinári-hegységben található karsztvidék vízfolyásai egyedülálló természeti szépséget képviselnek a kontinensen. A Plitvicei-Tavak Nemzeti Parkban tizenhat gyönyörű tó és számos vízesés található, amelyek kristálytiszta vize és sokszínű árnyalatai azonnal rabul ejtik a látogatók szívét.

A Kis-Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál számos kisebb-nagyobb folyó találkozik, melyek délről északi irányban egy egységes tórendszert képeznek. A Plitvica-folyó táplálja a tórendszert és vízeséseket, míg a Korana-folyó a park délkeleti részén csörgedezik, és a park határát jelöli ki.

Mésztufalépcsők, tavak és vízesések a Plitvicei-tavaknál (Horvátország)
fotó: Bardócz Attila

A nemzeti park lépcsőzetesen elhelyezkedő tavacskáit 92 vízesés fűzi össze. A tavak között fakadó és csordogáló vízfolyások, és a mészkőfelszínek által kialakított barlangok és karsztformációk további értékekkel gazdagítják a tájat. A területen számos karsztforrás fakad, amelyek az eltérő vízmegtartási tulajdonságokkal rendelkező geológiai képződmények határán bukkannak a felszínre.

A park területe a káprázatos látványosságok mellett változatos flóra és fauna otthona. A látogatók számos sétaútvonal közül választhatnak, ezeken át bejárhatók a tavak és a vízesések. Hajóval is „bebarangolhatjuk” a nemzeti parkot, a szelíd hullámokról élvezhetjük a lenyűgöző tájat és a természet nyugalmát.

Egy vadregényes szurdokvölgy

A tavak szerelmesei mellett a hegymászás és a hegyi túrák kedvelőinek is eszményi célpontja lehet a Dinári-hegység. Horvátországgal délen egy rövidke szakaszon határos Montenegro, a kis területű ország legismertebb nemzeti parkja egy alvó óriásról kapta a nevét. A nemzeti park központi része, a Durmitor-hegy neve egy mitológiai alakra utal Az 1952-ben létrehozott Durmitor Nemzeti Park a horvátországi Plitvicei Nemzeti Parkhoz hasonlóan az UNESCO világörökség része, 1980-ben vették fel a listára.

A 390 négyzetkilométer kiterjedésű nemzeti park egyik legismertebb jelképe a Bobotov Kuk, Durmitor legmagasabb hegye, amely 2 523 méter magas. A park magasba nyúló hegycsúcsaival ideális helyszín a hegymászás és a túrázás szerelmeseinek. A Durmitoron található útvonalak lehetővé teszik a látogatók számára, hogy felfedezzék a lenyűgöző kilátásokkal rendelkező csúcsokat és a környező tájat.

Durmitor, Montenegro
fotó: Nick Savchenko

A nemzeti park lenyűgöző természeti képződményei közé tartozik a Tara-szurdok, amely Európa legmélyebb szurdokvölgye. A döbbenetes mélységű szurdok a park déli részén helyezkedik el, és lenyűgöző látványt nyújt a meredek sziklafalakkal és a Tara folyó kristálytiszta vizével.

Európa legmélyebb szurdokát a Tara folyó alakította ki az évmilliók során. A szurdok hossza közel 80 kilométer, és néhol több mint 1300 méter mélységben húzódik. A káprázatos völgyet gyakran illetik az “Európa Szíve” vagy az “Azúr Folyó” névvel, a hangzatos elnevezések a folyó lenyűgöző, kék színére utalnak.

Mindezen természeti szépségek mellett a Durmitor Nemzeti Park kies tájai mintegy 1300 ritka, védett fajnak adnak otthont. barnamedve farkas és hiúz mellett számos más emlősfajjal találkozhatunk, ilyen például a vörös szarvas, a muflon (hegyi juh), a dámszarvas, az őz és a vadmalac. A Durmitor Nemzeti Park lenyűgöző alpesi rétekben bővelkedik, ahol gyönyörű virágok és gyógynövények élnek, az alpesi nefelejcs és a százszorszép virágaiból szőtt tarka szőnyeg felejthetetlen élmény a turisták számára.

A mesébe illő természeti környezet gazdag biodiverzitással rendelkezik, fontos ökológiai szerepet játszik a régióban. A park természetes ökoszisztémáinak megőrzése és védelme kulcsfontosságú a fenntartható természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.

Tűzhányók és jégmezők birodalma

Európa legnyugatibb szigetországát a természeti kincsek iránt érdeklődők ezrei keresik fel minden évszakban. A sarki fény különleges jelensége, a tekintélyt parancsoló zuhatagok és a tűzforró vízű gejzírek földje a földtani kuriózumok tárháza. A zord éghajlatú szigetország legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkját 2008-ban alapították. A Vatnajökull Nemzeti Park Izland délkeleti részén található, területe több mint 14 000 négyzetkilométer, ezzel az ország összterületének a 14 százaléka.

Jökulsárló gleccserlagúnája
fotó: Bardócz Attila

A nemzeti parkot jégmezők, gleccserek, vulkánok és vízesések teszik vonzó célponttá a turisták számára. Az UNESCO világörökségi védettséget élvező park gazdag élővilággal rendelkezik, ritka madárfajok és tengeri állatok otthona.

A Vatnajökull gleccser Izland és egyben egész Európa legnagyobb jégmezője. Ez a hatalmas gleccser több kisebb jégnyelvet tartalmaz, lenyűgöző jégsziklák és jégbarlangok egyaránt változatossá teszik területét.

A gleccserek hatalmas jégmezők, melyek hosszú évezredek alatt keletkeztek.  A „jégfolyamok” többnyire hegyvidéki területeken képződnek, ahol elegendő mennyiségű csapadék hullik télen, hó formájában. A hosszú idő alatt felhalmozódó hórétegek nagy nyomást gyakorolnak az alsó, legkorábban lerakódott rétegekre. A gleccserekben az idő előrehaladtával a vastag hótakaró kristályosodik, majd jéggé alakul. A jég lassú mozgásával átformálja a környezetét, völgyeket, csúcsokat és karsztos jelenségeket, valamint hordalékot hoz magával, amikor olvadásnak indul. A gleccserek mozgása roppant lassú, évente mindössze néhány centimétertől néhány méterig terjed.

A nemzeti park a természeti képződmények valóságos tárháza, káprázatos vízesések zúdulnak alá a meredek falú fennsíkokról. A Dettifoss és a Svartifoss világviszonylatban is a legnagyobb vízesések között foglal helyet. A park vulkánjai közül az aktív Grímsvötn és a Bárðarbunga a szigetország történelme során számos kitörést produkált.

Panoráma a Svarðifoss vízesésről
fotó: Debivort

A legnagyobb ragadozók

Magyarország termékeny alföldjeit évezredek óta féltőn védi a Kárpátok-hegység magasba ívelő koszorúja. A Kárpátok „ölelő karjai” közül a Déli-Kárpátok a hegység egyik legváltozatosabb része. A lenyűgöző lánchegység a Moldoveanu-csúcs 2544 méter magasba emelkedő ormaitól a Bucsecs titokzatos karsztformáin át számtalan tájképi elemben bővelkedik. A természet csodái mellett az évszázados falvak és városok gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek.

A Déli-Kárpátokban elhelyezkedő Retyezát Nemzeti Park Románia legkorábban alapított nemzeti parkja, 1935 óta élvez védettséget, területe mintegy 38 ezer hektár. A Retyezát Nemzeti Parkot azzal a céllal hozták létre, hogy megvédjék és megőrizzék a természeti kincseit, valamint a gazdag biodiverzitást és ökológiai rendszert.

Tengerszem a Retyezátban
fotó: Bardócz Attila

Maga a Retyezát-hegység az Apuseni-hegység része és a Déli-Kárpátok legmagasabb csúcsait foglalja magában. A nemzeti park területén mintegy ötven, kétezer méternél magasabb hegycsúcs is található. A hegyvidéki tájakat meredek csúcsok, völgyek, gleccser-tavak és mesébe illő fenyvesek színezik. A Retyezát Nemzeti Park vízesések, sziklák és barlangok „eleven térképe”, a természeti kincsek mellett a terület változatos növény- és állatvilággal rendelkezik.

A nemzeti park tájain több mint 1900 növényfaj található, köztük olyan ritka és védett fajok, mint a barnamedve (Ursus arctos), amely Európa egyik legnagyobb ragadozó emlőse. A tekintélyt parancsoló faj amellett, hogy védett, fontos szerepet játszik a park ökológiai egyensúlyának fenntartásában. A park gazdag faunájában a madarak számos faja él, a szirti sas (Aquila chrysaetos) és a kerecsensólyom (Falco cherrug) ma már nemcsak Romániában számít ritka ragadozónak.

A Retyezát Nemzeti Parkban a hegymászás szerelmesei kihívást jelentő csúcsokat is meghódíthatnak, a hegység legmagasabb csúcsa, a Peleaga kedvelt célpontja az extrém sportolóknak.

Rejtőzködő csillagvizsgáló

Aggteleki Cseppkőbarlang, Magyarország

Magyarország 10 nemzeti parkja közül a legkisebb területű hihetetlen kincseket rejt a mélyben. Az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park korántsem véletlenül lett az UNESCO Világörökség része, jelentőségét a különleges karsztvidék képezi, amelyben található.

A park területe rendkívül gazdag barlangokban, felszíni és felszín alatti karsztformációkban. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt együtt alkotják a világ legnagyobb egybefüggő karsztvidékét. A nemzeti park területén több mint 700 barlang található, amelyek közül néhány látogatható a nagyközönség számára. A Baradla-barlang a legismertebb és legnagyobb barlang, feltárt hossza 22 27 méter. A szlovák területen húzódó Domica-barlanggal együtt a barlangrendszer hossza meghaladja a 30 kilométert.

A Baradla-barlang a mintegy 200 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki, Gutensteini, Steinalmi és Wettersteini mészkőrétegekben. A karsztos területek barlangjait – amilyen a Baradla is – a mészkőhegységek repedéseiben mozgó karsztvíz hozta létre.

A lehulló csapadék számos felszíni víznyelőn keresztül jut be a „hegy gyomrába”, ahol láthatatlan útja során számos meseszép képződményt hoz létre. A legismertebb ilyen képződmények a cseppkövek, amelyek a barlangi folyók által hordott kalcium-karbonát (meszes) oldatok lerakódásából jönnek létre.

Aggteleki Cseppkőbarlang, Magyarország

Amikor az oldott kalcium-karbonátos víz eléri a barlang belsejében lévő üregeket vagy folyosókat, az ottani környezetben gyakran lassabb lesz a víz áramlása, és a víz elkezd lecsöpögni.

A felszín alatti víz lecsöpög a barlang falairól, és a cseppek felszívják az oxigént a levegőből, majd reagálnak a barlangi levegőben lévő széndioxiddal, ami kémiai reakciót indít el. Ez a reakció eredményezi a kalcium-karbonát kiválását, ami maga a cseppkő. Amikor a cseppkő cseppek leesnek a barlangi padlóra, a kalcium-karbonátos anyag lerakódik. Idővel (rétegről rétegre) a kalcium-karbonát lerakódása növekszik, és hosszú évszázadok alatt kialakulnak a cseppkövek.

A Baradla-barlang számos lenyűgöző cseppkőformával varázsolja el a turistákat, az egyes képződmények az évek alatt szokatlan neveket kaptak a barlang látogatóitól. Az Imposztor egy hatalmas cseppkőoszlop, magassága meghaladja a 16 métert, és rendkívül lenyűgöző látványt nyújt. Az orgonák hosszú, oszlopszerű cseppkőképződmények, amelyek párhuzamosan sorakoznak egymás mellett. Ezek a formációk gyakran nagy magasságban és hosszúságban láthatók a barlang üregeiben. A Baradla-barlang legismertebb képződménye minden bizonnyal a Csillagvizsgáló, mely hazánk legmagasabb állócseppköve. A 19 méter magas cseppkőóriás a barlang vörös-tói szakaszán található.

fotók: Bardócz Attila, M.V., Keresi72, Nick Savchenko, Relief82, Debovirt / Pixabay, Wikicommons

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére