Akkugyárak: mindenütt hasonló tapasztalatokról számoltak be a civilek

Egyre erősebb tiltakozás övezi az akkumulátorgyárak magyarországi telepítését. Az erős kormányzati hátszéllel segített projektek okkal dühítik a lakókat: a fejlesztéseket fű alatt, valódi egyeztetés nélkül készítik elő, a dokumentáció titkos vagy nem is létezik, s az évekkel később kiperelt anyagok a lakosok legnagyobb félelmeit igazolják. A módszer minden esetben azonos – derült ki az I. kerületi közéleti klubban, ahol a debreceni és gödi történet érintettjei osztották meg tapasztalataikat.

A gödi Samsung gyár esetében a lakosoknak esélyük sem volt tiltakozni, hiszen az akkumulátorgyár építését egy ipari park víziója mögé rejtve készítették elő – emlékeztetett a gödi civileket képviselő Hlavács Judit –, nyilván nem véletlenül. Aztán a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette az akkumulátorgyár építését. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a beruházó jelentős könnyítést kapott az engedélyeztetés kapcsán, lerövidült a környezetvédelmi vizsgálatok ideje, ezáltal ellehetetlenült a kockázatok alapos feltérképezése, és szükségtelenné vált a helyi lakosok véleményének becsatornázása.

A gödi következmények lesújtóak

Az akkumulátorgyár ma már 2,5 km hosszan húzódik a település mellett, mintegy 50 méterre a lakóházaktól(!). Megnövekedett a forgalom, nagy a zaj- és fényszennyezés, és a településen több ezer külföldi vendégmunkás él, gyakran összezsúfolva, elképesztő körülmények között. A lakosokat nem értesítik a balesetekről, ezért is különösen nyomasztó, amikor időnként furcsa lángokat és füstöt lehet észlelni az akkumulátorgyár irányában.

S bár rendszeresek a milliós bírságok, a gödiek egyáltalán nem nyugodtak: még azért is perelni kell, hogy megtudják, hogy mi történt a házaktól alig pár méterre, a vizsgálatok szerint viszont a problémák már szó szerint beszivárogtak a háztartásokba – rákkeltő oldószer van a gödi talajvízben. A hatóságok szerint viszont mindez kevés, és nem bizonyítható megfelelően – folyamatos, meddőnek látszó civil küzdelem ez.

A gödi civilek mégsem adják fel, a GÖDÉRT EGYESÜLET 2023. április 16-ára tervez legközelebb megmozdulást a településen, és jót tenne az ügynek, ha minél többen részt vennének az eseményen – mondta el Hlavács Judit.

A szerepeket már az elején kiosztotta a kormány

A megoldás pofonegyszerű, különösen, amióta papír született arról, hogy a Samsung gyár nem Göd, hanem Pest megye területéhez tartozik. A város ebben a felállásban már egyáltalán nem részesül a haszonból, a gyártáshoz kapcsolódó adóbevételt teljes egészében a kormány (formailag a fideszes dominanciájú megyei önkormányzat) viszi el. A beruházásban közreműködő NER-cégek és maga a Samsung persze óriási haszonra tesznek szert, míg a károkat, ártalmakat az önkormányzatnak kell kezelnie.

A játszma részeként az állami profitot, azaz az adóbevételt a kormány részben visszaforgatja a politikába: a környékbeli fideszesek rengeteg irányból kapnak forrásokat és médiahátszelet, ezért eltökélten lépnek fel a tiltakozók ellenében. A helyi lakosok pedig mintha másodrendűek lennének a gyár igényeihez képest, hiszen olyan utakat aszfaltoznak, olyan vízvezetékeket építenek, amelyeket kifejezetten a Samsung használ – fejtegette Hlavács Judit.

A Debrecenbe tervezett CATL akkumulátorgyár konkrétan Mikepércs közelében épül, alig 1 kilométerre a lakóházaktól. A beszélgetés másik résztvevője, Dede Tamás ugyan Hajdúszoboszlón él, ám így is van miért aggódnia. Lakása a gyártól 14 kilométerre található, ám az uralkodó szélirányok alapján erős lesz ott is a légszennyezés, miután beindul a termelés. Hivatalosan persze nyilván az egészségügyi értékhatáron belül lesznek a számok, de ez sokak számára egyáltalán nem megnyugtató.

A német példák nem igazolnak semmit

A fideszesek Németországgal példálóznak, ahol valóban vannak akkumulátort előállító üzemek. A jogi/politikai környezet azonban teljesen más Németországban, ott megvannak azok a demokratikus fékek és ellensúlyok, amelyek garantálhatják a biztonságot. A mai Magyarországon azonban már mindent az állam ellenőriz, ami azt jelenti, hogy nincsenek független, megbízható szervezetek, hatóságok. A lakosok pedig nem bíznak meg az állami szervekben, különösen azok után, amit Gödön és más esetekben láthattunk.

Tamás aggodalmát növeli, hogy a debreceni gyár előkészítése kísértetiesen hasonlít a gödi esethez.

Hiányoznak a hatástanulmányok, a látható tervek tele vannak félrevezető információkkal, és a lakosság véleményét láthatóan itt sem igazán veszik figyelembe. Ráadásul Debrecen sok szempontból teljesen alkalmatlan erre a beruházásra, a helyiek ezért nem is értik, hogy miért pont ezt a területet szemelték ki a gyár részére.

Víz, ami nincs

Az akkumulátort gyártó üzemeknek nagyon jelentős az energia- és vízigénye. Debrecen környéke már most megszenvedi a klímaváltozás hatását, az utóbbi években a terület leginkább a sivatagosodás tüneteit mutatja, amit bizonyít az is, hogy a talajvíz szintje folyamatosan süllyed. A kukoricatermés már most veszélyben van, mert nincs elég víz a talajban, és nem látszik megoldás a problémára.

Ehhez képest az akkumulátorgyár várható vízfogyasztása napi 40 ezer köbméter, aminek következtében már nemcsak a mezőgazdaság, hanem Debrecen város vízellátása is veszélybe kerülhet. Teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért tervez egy kifejezetten nagy vízigényű beruházást egy aszályos területre. Vajon mi lesz Debrecen vízellátásával, mi lesz az európai hírű gyógyfürdőkomplexummal Hajdúszoboszlón, mi lesz a kukoricaföldekkel, ha a gyár elkezdi a termelést? – kérdezte Dede Tamás.

Az elmúlt években többször is felmelegített, a térség vízellátását javítani hivatott Civaqua program ugyan adott némi reményt a környéken élőknek, ám az akkumulátorgyár igényeihez még a megnövelt vízmennyiség is csekélynek tűnik. Dede Tamás szerint szintén reményt jelenthet, hogy a beruházáshoz kapcsolódó aggályok már az Unió asztalára kerültek: Jávor Benedek beadott az Európai Bizottsághoz egy panaszlevelet, arra hivatkozva, hogy a vízfelhasználás sérti az európai szabályokat.

Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai parlamenti képviselője szerint a beruházás az európai jog alapján is támadható, mivel a kormányhivatal által kiadott környezethasználati engedély nem számol a gyár vízfelhasználásának a felszín alatti vizekre és az ezekre épülő ökoszisztémára gyakorolt hatásával. A környék vízbázisa már jelenleg is túlhasznált, az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján ezért indokolt lenne a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata. A fokozott vízkivétel miatt megkérdőjelezhető az európai uniós forrásból megvalósuló Civaqua-program által végrehajtott vízbázis-rehabilitáció sikeressége is.
https://thevip.hu/2023/03/02/debreceni-akkugyar-javor-benedek-panasszal-fordult-az-europai-bizottsaghoz/

Gödön legalább víz van – még

A víz Gödön nem jelent problémát, hiszen ott folyik a Duna. A jelenlegi gyár naponta 20 ezer köbméter vizet használ el, azonban máris látható egy új, nem nevesített gyártóegység, amelynek a napi vízigénye további 10 ezer köbméter lesz várhatóan.

Nem meglepő, de a koreai szaklapokban már kész tényként kezelik azt az új beruházást, amelynek a részleteit a magyar kormány titkolja az emberek elől. A tapasztalatok alapján pedig most sem várható semmi jó: a Samsung mindenből a legolcsóbbat választja, a vízigény fedezése céljából még azokat a kutakat is megnyitják Sződligeten, amelyeket a 80-as években zártak be ipari szennyezés jelenléte miatt. A kormány pedig mindent olcsón ad a koreai óriásnak: a vizet, áramot és a gázt is. Sőt, a munkaerő kapcsán is rendben van az olcsósítás.

Jöhet megint a munkásszállás

A munkaerő elszállásolása nem olcsó mulatság, már ha a munkaadó szabályosan csinálja. Ám a gödi Samsung esetében valahogy mintha mások lennének a szabályok, mint máshol. Egyes családi házakat mintha munkásszállásnak neveztek volna ki, 40-50-en laknak két szinten a kulimunkát végző segédmunkások, ócska matracokon, elképzelhetetlen körülmények között. Mindeddig csak egyetlen ilyen illegális munkásszállást sikerült felszámolni a közegészségügyi ártalmakra hivatkozva, ahol 40-50 emberre egyetlen mellékhelyiség jutott.

Tamás hozzáteszi, hogy Debrecenben is hallani már újonnan induló munkásszállásokról, ám minden a lehető legnagyobb csendben történik. Debrecen választása mellett szólhat az az érv is, hogy Ukrajna és Románia közelsége miatt talán kevesebb vendégmunkást kell elszállásolni, illetve van nemzetközi képzés, utóbbi a gyár vezetőinek fontos szempont gyermekeik megfelelő oktatása miatt.

A játék vesztese

Hasonlóak az ígéretek, a hazugságok, a mellébeszélés és a beruházás részleteinek az elhallgatása. S hogy miért jó Magyarországnak, hogy ázsiai gyártók környezetszennyező termékeit itt rakják össze zömében külföldi vendégmunkások? Miért és kinek jó, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik? Sajnos ezekre a kérdésekre nincs megnyugtató válasz, csak annyi biztos, hogy magyar embereket és magyar földet áldozzák fel ezérta célért. A profit koreai marad, a településekre és az adófizetőkre csak a költségek jutnak, illetve azok a környezeti ártalmak, amelyeket a magyar embereknek kell elviselniük életük hátralévő éveiben – summázta Dede Tamás.

A beszélgetés itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/zoldikeklub/videos/150488067922726/

borítókép: Göd-ÉRT Egyesület/Facebook

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére