A második világháború óta nem volt rá példa, hogy ennyire drasztikusan nekiessenek a hazai erdőknek. Ezzel a természetvédelmi és ökológiai szempontból legértékesebb erdőink semmisülhetnek meg.
Becslések szerint 100 hektárnyi fenyves, cserjés, bozótos égett.
Bár az ország erdőinek negyedét már most is az akác teszi ki, ez az arány tovább növekedhet – az erdőtelepítési program költségvetéséből. Az akácültetvények viszonylag gyors anyagi hasznot hoznak a gazdáknak, de az őshonos erdőkhöz képest ökológiailag szinte értéktelenek, természetvédelmi szempontból pedig inkább károsak.
Az ENSZ Közgyűlés 2013. december 20-án nem véletlenül nyilvánította március 3-át a Vadvilág Nemzetközi Napjává, így e nap különösen is felhívja a figyelmet és a földi vad állat- és növényvilág létének kulcsfontosságára.
Az Európai Bizottság új erdőstratégiája összhangban van a WWF törekvéseikkel, nagy kérdés azonban, hogy ajánlásaikat átültetik-e Magyarországon a gyakorlatba is. A természetvédelmi szervezet erdő programvezetőjével, Gálhidy Lászlóval beszélgettünk
A magyarországi erdőkben tízezres nagyságrendben kóborolnak kutyák. Európában rovarapokalipszis folyik, miközben az ökoszisztémák stabilitása az ízeltlábúakon, rovarokon áll vagy bukik. Mire pedig az ötcsillagos szállók felépülnek a Balatonnál, tényleg egy büdös posvány lehet az egész tóból.
A hungarikummá nyilvánított, Amerikából származó akác ligeteit a statisztika felvizezésével igazi erdőként tartjuk számon.
Ausztrália tevék százezreivel küzd, pusztítanak és pusztulnak itthon a vadmacskák, közben új veszély közeledik hazánkhoz.
