Világhírűvé váltak a magyar vízőrző civilek
A marispusztai kezdeményezés rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet is kivívott: a civilek olyan léptékű árasztást valósítottak meg, amely szakmailag is példaértékű.
A marispusztai kezdeményezés rövid idő alatt országos, sőt nemzetközi figyelmet is kivívott: a civilek olyan léptékű árasztást valósítottak meg, amely szakmailag is példaértékű.
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Két tény rögzítése fontos. Első: az AI megkerülhetetlen. Lehet fanyalogni vagy elmenni tech-nélküli remetének, de az AI az életünk meghatározó része, már most, és pláne így lesz a (közel)jövőben.
A szűkülő civil térnek ez is az egyik jele, hogy a kormánnyal való párbeszéd lényegében megszűnik.
Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyen hatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak.
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.
Soha nem látott mélységekbe süllyedt a Duna vízszintje a Szentendrei-szigetnél: a rekordalacsony közlekedési és ellátási problémává vált.
Az első betonöntés valódi kezdet helyett az utolsó szöggé válhat a hányatott sorsú projekt koporsójában.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon tovább erősödnek, és a jelenlegi tendenciák alapján az idei év sem hoz érdemi enyhülést a vízhiányban. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint 2026-ban is az aszály jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen az alföldi térségekben, miközben a kiszámíthatatlan, gyors lefolyású áradások továbbra sem pótolják a vízkészleteket.
Egy 2025. februári kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai László zöldpolitikusról.