Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül.
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül.
Az Eurobarometer felmérte, hogy milyen érzelmi állapotban vannak az egyes országok polgárai, az alábbiakban a magyar adatokat mutatjuk.
Becsületesre kell hangolniuk a vállalatoknak a fenntarthatósági kommunikációjukat, ugyanis eddig jogilag nehezebben megfogható, kifinomultabb csúsztatásokat is megtilt a 2026. szeptember 27-től hatályba lépő jogi szabályozás.
A tömeges autóhasználat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magány immár népbetegséggé vált – írja Bőhm Judit pszichológus és Aydan Gurbanova környezetvédelmi tanácsadó, a Levegő Munkacsoport önkéntesei.
Ádók Zsanett fotográfus képein a Dél-Alföld tája és az ott élő emberek mindennapjai elevenednek meg. Munkáival egy sajátos, változó világot dokumentál, különös figyelemmel a tanyavilágra, a hagyományokra és az utóbbi években egyre szembetűnőbb természeti változásokra.
Fakó sárga lett idén nyáron a gyász színe. Mindenki átélhette a kiszáradt rétek, szántók, erdők láttán. Ami kevésbé volt látványos, az a perzselő nap elől menedéket nem lelő, szomjazó haszonállatok sorsa.
Az Eurobarometer idén tavasszal felmérte a tagállamok viszonyát az európai intézményrendszerhez. A magyarok viszonylag pozitívan állnak hozzá az Európai Parlamenthez, még azután is, hogy éveken át kék plakátokon uszított ellene az előző rezsim.
Tíz év alatt több mint négyszeresére nőtt a háztartások hűtési, és több mint ötszörösére a fűtési célú villamosenergia-felhasználása, miközben teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent.
Tegnap arról írtunk, hogy a magyar kormányon belül sincs egységes álláspont az új uniós GMO-szabályozásról, miközben szeptember 21-én lejár a megtámadására nyitva álló határidő.
Miközben Szlovákiában széles politikai konszenzus alakult ki az új génszerkesztési technológiák körüli konfliktus uniós szabályozásának elutasításáról, Magyarországon egyelőre nincs kormánydöntés arról, hogy az ország megtámadja-e a rendeletet az Európai Unió Bíróságán.