Új klímatörvény készül: bekerülhet a civil javaslatok egy része
Ősszel új alapokra helyezhetik Magyarország klímavédelmi szabályozását.
Ősszel új alapokra helyezhetik Magyarország klímavédelmi szabályozását.
Áder János kamuzöld – ezt nagyjából mindenki tudta már Magyar Péter megszólalása, illetve az azt követő sajtóhíradások előtt is, amelyek Áder állami milliárdokkal támogatott Kék Bolygó nevű alapítványáról, és annak több mint hétmilliárd forintos gigarendezvényéről szóltak.
A zöldek és a politika Magyarországon volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek a X. Zöld Nyári Egyetemen, Szigetszentmártonban.
A magasabb állatjóléti követelményekkel szemben gyakran az az ellenérv hangzik el, hogy a tágasabb férőhely, a több mozgás és a hosszabb nevelési idő növeli az állattenyésztés takarmány- és területigényét. Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ez azonban csak a mérleg egyik oldala.
A természetes területek beépítése ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel a túlzott mesterséges felszínborítás egyszerre veszélyezteti a vízgazdálkodást, az élelmezésbiztonságot, a klímaalkalmazkodást és a települések élhetőségét.
Az Alföld jövője szorosan összefügg azzal, hogy képesek vagyunk-e megtartani a tájban egyre értékesebbé váló vizet.
A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27.-30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet.
A fogyasztási lábnyom az országok fogyasztásának környezeti hatásait méri.
Az átmeneti tarvágási tilalom lejárta után – szó szerint – gyökeresen át kell alakítani a védett és magas természetességű erdőkben zajló gazdálkodást; nem is „csak” primer természetvédelmi, hanem elsősorban klímavédelmi megfontolások miatt.
A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik.