A kerékpározás megszállottjai egy évszakot sem hagynak ki. Ők mondják el tippjeiket, arról, hogyan öltözködjünk hidegben a nyeregben, milyen biciklit válasszunk, miért lehet öröm a téli tekerés, merre szeretnek Budapesten járni. Azt is elárulják, mikor jön el az a pont, amikor érdemes leállni egy időre.
Hogyan és miben induljunk el télen?
Gönczi Ágnes idegenvezető, aki egy késő őszi napsütéses délelőttön is tavaszias öltözékben kerékpározott a Duna partján:
„Nem vagyok bolond, amikor hideg van, felöltözöm. Amikor szebb idő jön, nyolc-tíz fok, az nudli, abban jól lehet biciklizni, sétálgatni. Nem is akarok túl korán beöltözni, mert akkor mi lesz a mínusz tízben? Kockára fagynék. Ami fontos, hogy legyen rajtam sapka, sál és kesztyű. A kezemre bélelt bőrkesztyűt húzok, igazán hidegben még ráveszek egy bucit, egyujjasat. Ne legyen kint a derekunk, főleg ha szeretnénk még gyereket, de senkinek sem jó, ha kap egy vesemedence gyulladást. A nyakunknál a menetszél erősen be tud fújni, erre is érdemes figyelni. Szerencsére a lábam nem fázós.
Nőből vagyok, szoknyát szeretek hordani, az ember pedig nem akar beteg lenni, vagyis felöltözöm alulról is, de ennyi, nincs itt a világ vége.
Egy nő általában egyébként alul szokott fázni, én viszont nem szeretem a nagyobb cipőket, mert nem érzem a pedált. Az időjárásnál sokkal fontosabb biztonság, ehhez kell a pedál érzése. Miközben mindenki azt hiszi, hogy télen kellemetlenebb a biciklizés, egy kiadós nyári eső az, ami igazán megváltoztathatja a halmazállapotunkat. Én már többször bugyiig áztam a nyeregben, de ez soha sem télen történt. Szerencsére mindig hazafelé fordult elő, de tíz perc alatt szinte mindenhonnan otthon vagyok. Korábban mindig a Margit hídon áztam el, ahol semmi védelem sincs. A szerelőtáskámba tettem is egy esőkabátot, innentől ez is megoldódott.”
Cserző Miklós bioinformatikus, szenvedélyes biciklista:
„Bár jól fel kell öltözni, nem is annyira a vastag ruha a fontos, hiszen az ember biciklizés közben kimelegszik. Az a lényeg, hogy ne fújjon át a ruhán a szél. Tehát egy vékony kabát is elég lehet, ha megfelel ennek. És ne vesszen el az ember olyan részletekben, hogy esik-e az eső vagy nem esik. Ez nem szempont. Persze ha az ember ehhez akar igazodni, azt is lehet, de én nem akarok, engem ez nem érdekel. Van egy jó esőkabátom és felveszem, ha kell. Évente legfeljebb háromszor-négyszer ázom el komolyabban.”
Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese:
„A városban egy egyszerű városi bringával járok, szereltek rá egy hosszú sárvédőt, ezért nem lesz vizes sem a nadrágom, sem a cipőm. Bármilyen ruhában fel tudok így ülni a kerékpárra. Ha messzebbre megyek, akkor egy másik bringát veszek elő, ahhoz máshogyan is kell öltözni, de egy egyszerű városi biciklniek megvan az az előnye, hogy nem lóg ki a derekam, a bokám, a csuklóm, amelyeket egy mindennapos öltözékben bőven védeni tudok. Be szoktam készíteni viszont a táskámba egy vízálló esőkabátot, ha esik vagy havazik, akkor magamra veszem. A combomat, a lábamat is védi.”
Mi ebben a jó?
Gönczi Ágnes:
„Külön előnye a téli biciklizésnek a nők számára, hogy nem tesszük tönkre a szép és drága bőrcipőinket, mivel nem ér le a latyakba, így nem marja ki a só vagy más vegyi anyag. Szépen, elegánsan elbiciklizgethetünk. Olyan élményem is volt, hogy tükörjég borította az egész várost, de reggel muszáj volt eljutnom valahová elegáns ruhában.
Tűsarkúban a jégen elestem volna, a bicikliutat viszont már letakarították, ezért a tipegésnél százszor biztonságosabb lett a kerékpárt választani Budáról a Hősök-teréig.
Vagyis azt a kérdéskört nem értem, hogy téli biciklizés, nyári biciklizés. Annyi a fő különbség, hogy kevesebbet vagyok kint télen, mert fázós a kezem. És, hogy kevesebb a biciklista ősztől tavaszig. Szeretek emberek között lenni, de nyilván könnyebb úgy kerékpározni, ha nem kell fél percenként kikerülni valakit. Az is egy közösségi élmény, de amennyivel kevesebbet ad valamiben az egyik évszak, másban annál többet.”
Halász Áron:
„A kerékpár ősszel is, télen is a legszabadabb, legmegbízhatóbb közlekedési eszköz, mindenhová időben érünk oda és nem kell tömegben utazni, ami a világjárvány idején elég jó érv a bringa mellett.”
Cserző Miklós:
„A munkámnak köszönhetően szabadon osztom be az időmet, így amikor nagyon esik, várok tizenöt-húsz percet és akkor indulok el, amikor alábbhagy. Legalább tíz-tizenkét éve mindenhová biciklivel járok, nyáron pedig pihenésképpen kerékpározom, az persze másfajta élmény.”
Mikor érdemes leállni?
Gönczi Ágnes:
„Szerintem ősszel a legnehezebb kerékpározni a vizes falevelek miatt. Ilyenkor érdemes lassabban menni, a hirtelen fékezéseket kerülni, de amúgy négy évszakban biciklizem, ahogy sétálni is mindenki szokott. Két kerékpárt is tartok, az egyik négy évszakos. Így másikat nem marja szét a sok vegyi anyag, amivel télen szórják az utakat. A nyári viharokkal is vigyázni kell, de nem az eső miatt, hiszen az csak víz. Amikor azonban meglökheti a biciklit egy erősebb szél, akkor inkább otthon kell hagyni és a tömegközlekedést választani, vagy be kell kuckózni, mert nagyon balesetveszélyes kerékpározni.
Cserző Miklós:
„Télen, mínuszokban nem hagyom abba, a hőmérséklet sem érdekel.
Akkor azonban mást választok, amikor hó esik, és jegessé válik az út. Akkor is tudnék tekerni, de lassabb lenne, mintha gyalog mennék. Mindössze két-három olyan nap adódik télen, amikor lefagy az út, nem takarítják el a jeget, havat. A levegő minőségével kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy novemberben tényleg akadt néhány nap, ami rossz volt. A nagy ködben lihegtem, nem kaptam úgy levegőt, ahogy szoktam. Más őszi, téli napokon viszont semmilyen problémám sincs. Ha hideg az idő, az ember vegye lassabban a levegőt.”
Halász Áron:
„Nekem minden időjárásban bevált már a kerékpár, talán az ónos eső az egyetlen, amikor nem annyira. Olyankor érdemes azért vigyázni.”
Merre visz a kedvenc utad?
Cserző Miklós:
„Mivel a Klinika mellett dolgozom, a metró lenne mindig a természetes választásom a Széll Kálmán térről, de már évek óta nem utazom így. Kerékpárral a Tompa utcát és Tűzoltót választom, mert nincs rajtuk nagy teherforgalom, az autósok is csak parkolásra használják őket.”
Halász Áron:
„A kedvenc útvonalam a Duna parton vezet, a Parlament mellett. Belvárosi kisutcák érintésével el lehet jutni így egészen Ferencvárosig.”
Gönczi Ágnes:
„A Kiskörút mindig maga az álom, de amióta a Nagykörúton létrehozták a biciklisávot, ott is biztonságban érzem magamat. Régen is megoldottam ott a kerékpározást, de édesanyám aggódott értem. A New York-palota lett az egyik kedvenc helyem. Ha oldalról, a Dohány utca felőli sarokról felnézel, meglátod a New York-i Szabadságszobor kicsinyített mását. Ezt autóból, villamosból nem látod. Gyalog azon gondolkodsz, melyik boltba akarsz bemenni, de biciklin, amíg vársz a lámpánál, gyönyörűségeket fedezel fel. Amióta a kialakították a bringasávokat, én a metrópótló kerékpárommal hétvégente a Tűzoltó utcába, egy gasztropiacra is örömmel eljárok Budáról.”
Kiemelt kép: Pixabay/webtop1
