Az üzemanyagárstop mind ökológiai, mind gazdasági szempontból káros – figyelmeztetett a Levegő Munkacsoport. Bajkó-Sokoray István politológus alapvetően egyetért ezzel, ugyanakkor rámutat: a kistelepüléseken élőket ellehetetlenítené az elszálló benzinár, márpedig a kormányzó pártok szavazótartalékai is jórészt itt találhatók.
„Az üzemanyagárstoppal és adócsökkentéssel azt üzeni a lakosságnak és az üzleti élet szereplőinek, hogy a nemzetközi folyamatok nem hatnak ránk, hiszen az állam mindig kisegít, bármi történik is” – fogalmazza meg az intézkedéssel szembeni legfőbb kritikáját Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnöke a szervezet közleményében. „Ezzel megakadályozza az alkalmazkodást az – éghajlatváltozás miatt is – elkerülhetetlen világgazdasági átalakuláshoz, amivel sokkal súlyosabb válságot idézhet elő a nem is túl távoli jövőben.”
De nem ez a legnagyobb baj az LMCS szerint, hanem, hogy a „védett ár” társadalmilag igazságtalan, és mind környezeti, mind gazdasági szempontból káros.
Az üzemanyag ilyen jellegű ártámogatása mindenekelőtt a gazdagoknak kedvez – hangsúlyozza az LMCS közleménye -, a lakosság leggazdagabb 10 százaléka ugyanis tízszer annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb 10 százalék. Ráadásul a gazdagoknak semmi szükségük támogatásra. Környezetvédelmi szempontból pedigazért elfogadhatatlan az ártámogatás, mert csökkentés helyett növeli az üzemanyag-fogyasztást és az éghajlatváltozást okozó gázok és az egyéb szennyező anyagok kibocsátását.
Pogátsa Zoltán közgazdász, a civil szervezet elnökségi tagja azt is előrevetíti, hogy a látszólagos könnyítés árát mi magunk fogjuk megfizetni, nem is olyan sokára.
„A rendszerváltás óta szinte minden kormány óriási költekezésbe kezdett a választások előtt, amit a választások után komoly megszorítások követtek. Szomorú, hogy sokan még mindig bedőlnek ennek a trükknek. Ennél is sokkal elkeserítőbb, hogy Magyarországon nem lehet választást veszíteni azzal, ha egy kormány tönkreteszi az oktatást és az egészségügyet, vagy ha a világon a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el a Covid miatti halálozások arányában, viszont népszerűséget lehet szerezni azzal, ha a benzinárat csökkentik az adófizetők pénzéből.”
„A Levegő Munkacsoport állásfoglalásával az ökopolitika szempontjából nézve nagy vonalakban egyetértek – válaszolta Bajkó-Sokoray István politológus, amikor megkérdeztük, mit tenne most a kormány helyében. -Nyilván egy politikus másképp is kell, hogy gondolkodjon, ezért egy ilyen kormányzati intézkedés értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy mondjuk a kistelepüléseken élőket tényleg ellehetetlenítené egy megfizethetetlen benzinár, ahol esetleg nincs korán megfelelő közlekedési eszköz a munkába, iskolába járáshoz.
Azzal tehát nem tudok egyetérteni, hogy semmilyen ársapkára nincs szükség. Azt viszont magam is úgy látom, hogy a védett ár bevezetése jelen pillanatban alapvetően olyan politikai lépés, amellyel nem kifejezetten a gazdasági következményeket próbálja elkerülni a kormány, hanem a kiváló kampánylehetőséget látta meg benne. Úgy is mondhatnám, hogy mivel a kormánypárt szavazatszállító tartalékai épp a kistelepüléseken élnek, a Fidesz nekik akar udvarolni, az ő körükben akar szavazatokat szerezni. Épp emiatt lényeges, hogy az ársapka a kistelepülésen élők számára jelent nagy könnyebbséget, akik jobban függnek az autózás lehetőségétől. Nekik egy magasabb benzinár sokkal komolyabb terhet jelent, mint például a budapestieknek, akik felülnek a villamosra vagy a metróra és eljutnak bárhová.” A politológus kiemelte, hogy az intézkedés alkalmat ad arra is, hogy a kormány megmutassa, képes hatékonyan reagálni, és gondoskodni az emberekről. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogyaz Orbán-kormánynak lett volna legalább 10 éve arra, hogymegoldást találjon az orosz energia-függőségről való leválásra, és kivédje egy újabb olajárrobbanás legsúlyosabb következményeit.
„A fosszilis energiaforrásokról való áttérés a megújulókra a világon mindenhol zajlik. Nekünk viszont a zöld átállás érdekében zajló folyamatokból is a legalját sikerült elcsípni: az akkumulátorgyártást, méghozzá embertelen méretekben.”
De félre a múlttal, most helyzet van, amit valahogy kezelni kell. Bajkó-Sokoray István szerint teljesen elhibázott megoldás, hogy a kormány feltöri a stratégiai olajkészleteket, minimálisan csökkenti az üzemanyag jövedéki adóját, miközben nem nyúl az áfához. Ezzel lehet ugyan valamilyen szinten csökkenteni az áremelkedés mértékét, de csak időlegesen.
Ami most történik a Hormuzi-szorosban, ahol az olajtermékek 25-30 százaléka áthalad, aza helyzet várhatóan hónapokig fennáll, sőt, akár súlyosbodhat, hiszen több ottani olajtermelőország visszavett a termeléséből.
„Kicsit több mint 3 hét múlva választások lesznek, és a kormány most arra koncentrál, hogy addig kihúzza. De ez a megoldás nem fog működni hosszabb ideig, mert állami pénzeket éget erre a célra, ráadásul a stratégiai olajtartalékokat is elfogyasztja. Mi lesz itt, ha egyáltalán nem kapunk olajat sehonnan? A kormány külpolitikai teljesítményéről még csak annyit, hogy az ellátás biztonsága is sokkal inkább garantálható lenne, ha nem vesztünk volna ennyire össze a horvátokkal.”
A kormány helyzete kétségkívül nehéz, hiszen egy a választások előtti elvtelen és mértéktelen osztogatásokkal kivéreztetett államháztartorszára zuhan rá most a valaha megélt legnagyobb olajválság. Ebben a helyzetben az adójövedelmekről lemondani is kockázatos volna.
„A magasabb üzemanyagár elkerülhetetlenül beépül a gazdaság egyéb területeire – teszi hozzá a politológus. – Megjelenik a különböző termékek árában, inflációt gerjeszt, gazdasági növekedést csökkent, miközben már így is 2025-ben mindössze 0,3%-kal nőtt a GDP, ami már majdnem recessziónak tekinthető. Lehet, hogy most, amikor borzasztóan korlátozottak a lehetőségeink, akkor pártunk és kormányunk a bevett megoldásokat alkalmazza, de nem lehet nem beszélni arról, hogy eddig mi mindent nem tett meg – és azért azt is hadd tegyem hozzá, hogy a jövedéki adó csökkentését először Magyar Péter javasolta. Az adott helyzetben nyilván nem volt más megoldás, de ennek később mi fogjuk megfizetni az árát. Március vége van, és az egész évre prognosztizált államháztartási hiányt teljesítettük. Most ráadásul orosz és kínai kölcsönt veszünk föl, és a kormány kötvényt bocsát ki. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nemcsak a lakosságtól, de az üzleti szférából is kölcsönt vesz fel.A következő kormány tehát – bármelyik párti legyen is – óriási hiánnyal fog birkózni.”
