Miközben a műanyagba csomagolt készételek a globális élelmiszer-rendszer egyik leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik és két évvel ezelőtt 71 millió tonnányi készételt gyártottak világszerte, mikróban történő melegítésük során rengeteg mérgező anyag szabadulhat fel a csomagolásukból – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából. A Greenpeace szerint a fogyasztókat világszerte félrevezetik a „mikrohullámú sütőben biztonságos” feliratok, miközben a szabályozó hatóságok szemet hunynak a probléma felett, a műanyaggyártás pedig növekszik és az egészségügyi kockázatok halmozódnak. Megkérdeztünk egy dietetikust is, a táplálkozástudomány mit mond a mikrózásról és a készételekről.
Több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe a műanyag csomagolású készételek és elvitelre szánt ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése. 2024-ben annyi műanyag csomagolású készétel készült, hogy 12,6 kilogrammot evett átlagban minden ember, összesen 71 millió tonna. A Greenpeace és több zöldszervezet azért is kongatja a vészharangot, mert a műanyag csomagolás az összes műanyag mintegy 36 százalékát teszi ki, és a globális műanyaggyártás a jelenlegi szint több mint duplájára nőhet 2050-re – áll a Nemzetközi Energiaügynökség elemzésében.
„A „Megfőztük magunkat? A műanyagba csomagolt készételek rejtett egészségügyi kockázatai” című jelentés 24 friss tudományos tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy a „melegítésre biztonságosként” reklámozott élelmiszerek valójában emberek millióit tehetik ki nap mint nap láthatatlan szennyeződéseknek” – áll a Greenpeace jelentésében.
Egy vizsgálat szerint mindössze öt perc mikrohullámú melegítés után több százezer részecske oldódott ki a műanyaggal becsomagolt ételszimulánsokba – akár hétszer több mint sütőben történő melegítésnél. A melegítés drámaian növeli a kémiai szennyeződést. Több tanulmány szerint a mikrohullámú tesztek során gyakori műanyagokból – például polipropilénből és polisztirolból – különféle adalékanyagok oldódtak ki az ételbe vagy ételszimulánsokba, például lágyítók és antioxidánsok.
„Több mint 4200 veszélyes vegyi anyag ismert, amelyeket műanyagokban használnak vagy azokban jelen vannak, és többségük nincs szabályozva az élelmiszer-csomagolásban. Néhány közülük – például a biszfenolok, ftalátok, PFAS „örök vegyi anyagok”, valamint mérgező fémek, mint az antimon – kapcsolatba hozható rákkal, meddőséggel, hormonális zavarokkal és anyagcsere-betegségekkel” – hívja fel a figyelmet a jelentés.
A Greenpeace szakemberei szerint a műanyag vegyi anyagok már a testünkben vannak: közel 1400 élelmiszerrel érintkező műanyagból származó vegyi anyagot mutattak ki emberi szervezetben, és egyre több bizonyíték köti az ilyen kitettséget idegrendszeri fejlődési zavarokhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez.
„A régi, karcos vagy újrahasznált edények rosszabbak: az elhasználódott műanyag majdnem kétszer annyi mikroműanyag-részecskét bocsát ki, mint az új csomagolás” – áll a Greenpeace-jelentésben.
Ezzel a növekedéssel a Greenpeace szerint a szabályozó hatóságok nem tartották a lépést. Világszerte kevés iránymutatás létezik az élelmiszer-csomagolásból felszabaduló mikroműanyagokra vonatkozóan, és az olyan címkék, mint a „mikrohullámú sütőben használható” vagy „sütőben használható”, a jelentés szerint hamis biztonságérzetet keltenek a fogyasztókban. A jelentés figyelmeztet: a műanyagválság ugyanazt a mintát követi, mint korábban a dohány, az azbeszt vagy az ólom esete. Bár a tudományos figyelmeztető jelek egyértelműek, az iparág tagadással reagál, a szabályozás pedig késlekedik.
Mit mond a dietetikus?
„Önmagában attól, hogy egy étel mikrózható, még nem lesz táplálkozásélettani szempontból kedvezőtlen, az viszont veszélyt jelenthet, ha műanyag borítással kerül a mikróba” – mondta el Vajdovich Dorottya dietetikus, táplálkozástudományi szakember.
“Bizonyos körülmények között a csomagolóanyagból műanyag részecskék juthatnak az ételbe. A hő, a zsiradék, a savas közeg, az ismételt használat és az ételek „öregedése” vagy a hosszú tárolási idő fokozhatja ezt a kioldódást. A szakirodalomban különösen a biszfenolok, ftalátok, illetve a mikro- és nanoműanyagok szerepelnek gyakran” – tette hozzá a szakember.
Egy 2023-as Environmental Science & Technology tanulmány szerint a vizsgált műanyag tárolók és bébiételes tasakok esetében a mikrohullámú melegítés okozta a legnagyobb mikro- és nanoplasztik-kibocsátást; egyes mintáknál 1 cm² műanyagfelületről 3 perc alatt akár 4,22 millió mikroműanyag és 2,11 milliárd nanoműanyag-részecske is felszabadult.[VDK1] Egy másik 2023-as Food Chemistry folyóiratba írt cikk mikrózható polipropilén dobozoknál fokozott polimerkioldódást és új kémiai melléktermék megjelenését írta le.[VDK2] Más tudományos áttekintések (https://doi.org/10.3390/microplastics4020023, https://doi.org/10.30574/ijsra.2025.14.3.0868 , https://doi.org/10.1016/j.jped.2023.09.010https://doi.org/10.3389/fendo.2022.1084236 ) szerint a csomagolóanyagok fontos forrásai lehetnek az endokrin rendszer működését erősen befolyásoló biszfenolok, ftalátok, amelyek hő hatására kioldódhatnak az edényekből. Ezek az anyagok utánozhatják az ösztrogén- és pajzsmirigyhormonok működését, ezáltal hatással lehetnek a fejlődésre, az anyagcsere működésére, valamint a termékenységre is. Több tanulmány alapján a ftalátok kapcsolatba hozhatók a szív- és érrendszeri kórképekkel, elhízással, magas vérnyomással, inzulin rezisztenciával és a vérzsírszintek emelkedésével is. A mikro- és nanoplasztikok gyulladást válthatnak ki és fokozhatják az oxidatív stressz kialakulását.
Egyes nanoműanyagok a szervezetben felhalmozódhatnak és bekerülhetnek a sejtekbe is. Továbbá az idegrendszer és az agy működésére is hatással lehetnek, ugyanis átjuthatnak a vér-agy gáton és idegrendszeri károsodást idézhetnek elő.
Mindezek alapján elmondható, hogy van biológiai hatása a mikroműanyagoknak, de még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, emiatt további vizsgálatok szükségesek. [VDK1]
Az viszont fontos tudományos szempont, hogy a kioldódás ténye és az emberi egészségre gyakorolt potenciális kockázat nem ugyanaz, de ettől függetlenül a megelőzés tényére kell helyeznünk a hangsúlyt – hangsúlyozta a dietetikus. Szerinte a kockázat mértéke ugyanis függ a műanyag típusától, illetve az engedélyezett csomagolóanyagok biztonságosságát is folyamatosan nyomon követik. Fontos tény az is, hogy az EFSA 2023-as BPA-kockázatértékelése után az Európai Bizottság 2024 decemberében betiltotta a BPA használatát az élelmiszerrel érintkező anyagokban az EU-ban.[VDK2]
Gyakorlati javaslat tehát, hogy a forró vagy zsíros ételt lehetőleg ne műanyagban melegítsük, főleg ne karcos, régi vagy ismeretlen jelölésű dobozban. Biztonságosabb választás az üveg vagy a kerámia edény.
A mikrohullámú sütő története 1946-ra nyúlik vissza, amikor Amerikában egy radarállomáson a dolgozók észrevették, hogy a munkába vitt ételeik felmelegednek. Percy Spencer amerikai mérnök fedezte fel, hogy a radar által kibocsátott mikrohullámú sugarak melegítették fel az ételt. Ebből fejlesztették ki az első, majdnem két méter magas mikrohullámú sütőt. A pulton elhelyezhető háztartási modell igazán a 1970-es években terjedt el Amerikában, Magyarországon pedig a 1990-es évek elején.
A mikrózás egy energiahatékony és legtöbb esetben tápanyagmegőrző ételmelegítési módszer, ami ugyan kismértékben változást okozhat a tápanyagok szerkezetében, de összességében egy egyenletesen átmelegített étel esetében megfelelő mikorobiológiai tisztaságú és gyorsan fogyasztható lesz az étel” – tette hozzá Vajdovich. Dietetikai szempontból nem a melegítési mód az elsődleges kérdés, hanem az étel összetétele, azaz, hogy mennyi benne a só, a telített zsír, a hozzáadott cukor, a rost, a fehérje, a zöldség aránya, milyen mértékben feldolgozott termékről van szó és adott esetben milyen a csomagolóanyag, amiben tárolják.
A készételek a legnagyobb probléma
A valós problémát tehát leginkább az jelenti, hogy a mikrózható készételek nagy része az ultrafeldolgozott élelmiszerek kategóriájába esik és leggyakrabban műanyag csomagolóanyagban tárolják.
A túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása többféle egészségügyi problémával is összefügghet, különösen a szív- és anyagcsere-betegségekkel, a mentális problémákkal és a magasabb halálozási kockázattal. Meggyőző bizonyítékot találtak a 2-es típusú cukorbetegség, és erős-jelzésű kapcsolatot többek között az elhízás, depresszív kimenetek és az összmortalitás irányában is – mondta a táplálkozási szakértő. [VDK1]
Vajdovich Dorottya úgy véli, hogy a készétel lehet időnként praktikus és vállalható kompromisszum, de ne ez legyen az étrend gerince, és mindig gondosan figyeljünk az összetevőlistára és a tápanyagösszetételre is. Jó kompromisszumos választás az az étel, amelyik rövid összetevőlistás, alacsonyabb sótartalmú, tartalmaz zöldséget és valódi fehérjeforrást, és mellé kerül valami friss alapanyag is, pl. saláta, gyümölcs vagy friss natúr tejtermék. Emellett hangsúlyozandók azoknak a készételeknek az előtérbe helyezése a többi készétellel szemben, amelyeket üvegben vagy kerámiában tárolnak és nem műanyag csomagolásban.
A mikrohullámú sütőkben a melegítés során ugyanis változhat az étel víztartalma, állaga, színe, íze, tápanyagtartalma (pl. hőérzékeny vitaminok: C-vitamin) vagy bizonyos bioaktív anyagtartalma és változik a tápanyagok szerkezete is (pl. a keményítő rezisztens keményítővé válhat, a fehérjék denaturálódhatnak, a zsírsavak oxidálódhatnak). Mindezek pedig hatással vannak az emészthetőségre, élvezeti értékre és az antioxidáns aktivitásra is. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a változások nem egyediek a mikróra, hanem minden hőkezelés esetén végbemennek. [VDK2]
A kutatások alapján a mikrohullámú sütő alkalmazására ugyanakkor egyedi, hogy pl. az élelmiszerekben található szabad zsírsavak mikrohullámú kezelése növelheti azok mennyiségét és megváltoztathatja összetételüket, ugyanis a telítetlen zsírsavak (mint az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak) aránya csökkenhet, míg a kevésbé kedvező zsírsavaké (például telített és transzzsíroké) enyhén nőhet. A fehérjékre is hatással van, ugyanis megváltozhat a szerkezetük, ami befolyásolhatja például az emészthetőségüket, állagukat vagy akár az allergén tulajdonságaikat is. Emellett a melegítés során zajló úgynevezett Maillard-reakció (ami az íz- és színváltozásokért is felelős) szintén módosulhat. Ugyanakkor nem minden változás kedvezőtlen, mert a mikrohullámú melegítés bizonyos esetekben növelheti a fehérjék antioxidáns hatását is, vagyis segítheti a szervezetet a káros oxidatív folyamatok elleni védekezésben.[VDK3]
Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi szakirodalom alapján nincs olyan bizonyíték, ami arra vonatkozna, hogy a mikrohullám különösen káros hatást fejtene ki az ételekre. A legfrissebb tanulmányok azt taglalják, hogy legtöbb esetben mivel rövidebb a melegítési idő és a vízhasználat, a mikrohullámú sütő használatakor az ételek tápanyagtartalma megmarad, de a hatás erősen ételfüggő, ugyanis az ételek különböző állagúak és valóban egyes esetekben a túl nagy teljesítmény vagy a túl hosszú melegítés ronthatja az ételek minőségét.
A keményítőtartalmú ételeknél például túlzott melegítés hatására akrilamid képződhet, ami fokozhatja a daganatképződés előfordulási gyakoriságát. Ugyanakkor ez igaz akkor is, ha serpenyőben, lábasban vagy sütőben melegszik túl sokáig az étel.
A mikrohullámok az ionos részecskék vándorlása vagy a dipólusos részecskék forgása révén molekuláris mozgást váltanak ki. A mikrohullámú technika élelmiszeripari alkalmazási lehetőségeit tekintve látható, hogy a mikrohullámoknak számos előnye van, például időmegtakarítás, jobb végtermékminőség (jobb íz, szín és tápérték) és gyors hőtermelés.
“Úgy vélem, hogy nem maga a mikrohullámú sütők használata a fő probléma, hanem az ha valaki rendszeresen sietve, gyorsan eszik, nem figyel az étkezésére, nem rágja meg jól a falatot, sok gyorsételt és készételt fogyaszt, kevés friss alapanyagot használ, és az étrendje magas só-, energia-tartalmú, ultrafeldolgozott ételekből áll és emellett jellemzően kevés a friss zöldségek, gyümölcsök, magas rosttartalmú gabonafélék előfordulása az étrendben. Ez többféleképpen is növelheti az egészségügyi kockázatot, ugyanis egyrészt túlevéshez vezethet, rontja a jóllakottságérzés kialakulását, általában energiadúsabb és rostszegényebb ételekkel jár együtt, és a bevitel tekintetében gyakran több sót, telített zsírt, finomított szénhidrátot és adalékanyagot jelent” – mondta a dietetikus.
A legtöbb összesített bizonyíték alapján ehhez a mintázathoz társulhat túlsúly és elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri kockázat, magasabb koleszterinszint, magasabb halálozási ráta, valamint bizonyos mentális betegségek – például depresszió vagy szorongás – gyakoribb előfordulása. Az emésztőszervrendszer felől is vannak jelzések a nem megfelelő életmódra, például irritábilis bél szindróma, funkcionális panaszok vagy gyulladásos bélbetegségek megjelenése.[VDK1]
A szakértők mindannyian egyetértenek, hogy az a legjobb, ha kevesebb feldolgozott élelmiszert vásárolunk, és inkább friss alapanyagokból, otthon készítjük el az ételeinket. Mivel teljesen elkerülni ma még nem tudjuk a műanyag jelenlétét, ezért a Greenpeace jelentésben kiemelik, hogy a döntéshozóktól és a vállalatoktól is elvárják, hogy csökkentsék a műanyaghasználatot és biztonságosabb megoldásokat vezessenek be.
