Miközben a klímaváltozásról leggyakrabban a hőhullámok és az aszály ugrik be, a tél is egyre kiszámíthatatlanabb arcát mutatja Magyarországon. Az idei évben több térségben napokig mínusz 20 fok körüli hideget mértek, ami az elmúlt évekhez képest egyértelműen extrémnek számít. Pongrácz Rita meteorológussal, az ELTE Meteorológia Tanszék oktatójával arról beszélgettünk, mi okozza a hirtelen, kemény lehűléseket, és milyen telek várhatók a jövőben. A szakértő szerint a felmelegedés nem azt jelenti, hogy eltűnnek a zord telek, hanem azt, hogy egyre gyakoribbak lehetnek a szélsőségek. Megkérdeztük azt is, hogyan tudunk felkészülni az ilyen időjárási helyzetekre.
A Zöld Hang az elmúlt években többször is foglalkozott már a szokatlan időjárási jelenségekkel és a klímaváltozás egyre látványosabb hatásaival. Miközben a figyelem gyakran a nyári hőhullámokra és a pusztító aszályra irányul, a téli szélsőségek ugyanúgy komoly kihívást jelentenek számunkra. Az idei tél több térségben is megmutatta, hogy a fagyos időszakok nem tűntek el — sőt, időről időre kifejezetten zord formában térhetnek vissza.
Pongrácz Ritát arról kérdeztük, mennyire számít rendkívülinek a mínusz 20 fok körüli hideg, mi okozza az ilyen lehűléseket, és hogyan tudunk felkészülni az extrém időjárási helyzetekre.
Az idei télen napokig mínusz 20 Celsius fok körüli vagy az alatti hőmérsékletek is előfordultak az ország egyes részein. Ez már extrém hidegnek számít hazánkban?
Az elmúlt éveket tekintve mindenképpen extrémum (szélsőérték – a szerk.) Ha a HungaroMet hosszú idősorait nézzük, Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -35 °C volt: ezt Miskolc közelében, Görömbölytapolcán mérték 1940 februárjában.
A napi minimumhőmérsékleti rekordok közül az utóbbi évtizedekben a leghidegebbet 2017 januárjában regisztrálták, amikor -28,1 °C-ot mértek Tésán. A 2000-es évek elején is voltak hasonló szélsőségek: Orosházán -26,1 °C-ot, Zabaron pedig -28,3 °C-ot, majd -31,9 °C-ot is mértek.
A mostani télen ugyan nem dőlt meg új országos rekord, de 2026 januárjában Szécsényben -25 °C-ig süllyedt a hőmérséklet.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a megelőző télen a legalacsonyabb érték nagyjából 10 fokkal magasabb volt: 2025 februárjában Zabaron -15,6 °C-ot jegyeztek fel.
Hogyan alakulnak ki extrém hideg téli napok az ország egyes részein?
A téli hideg arktikus légtömegek északról érkeznek, lényegében a globális légköri cirkuláció részeként. A trópusok és a sarkvidéki között található mérsékelt övben az áramlás alapvetően nyugatról keletre halad. Ugyanakkor ebben, a földrajzi szélességi körökkel nagyjából párhuzamosan futó légmozgásban időről időre megjelenik arra merőleges komponens is. Ennek fő célja a trópusi területekre érkező többletenergiának a jóval kevesebb napsugárzást kapó pólusok irányába való szállítása.
A folyamat során az északi félgömbön a hidegebb légtömegek dél felé áramlanak. A Kárpát-medencét északról valamelyest védik a hegyláncok, ugyanakkor, ha már megjelenik a hidegebb légtömeg a Kárpátokon belül, a felszín közelében ún. hideg légpárnaként viszonylag hosszabban fennmaradhat.
Visszatérve a nyugati alapáramlásra, és ennek hullámzásával a hideg, illetve a melegebb légtömegek észak-déli irányba szállítására, a mérsékelt övben így kialakuló hullámzó áramlás változó alakú lehet, a sarkvidéki légtömegek nem mindig ugyanott haladnak déli irányba.
Emiatt a hazai nagy hidegek gyakoriságában is nagy változékonyság jelenik meg.
Egyik tél rendkívül enyhe (például az előző 2-3 tél is ilyen volt), a másik tél viszont a szokásosnál hidegebb (ahogy idén történt). Természetesen egy-egy téli idény során is előfordulhatnak enyhébb és zordabb időszakok, melyek kiejtve egymást a teljes télre akár átlagos téli középhőmérsékletet is eredményezhetnek. Egyébként a téli középhőmérséklet normálértéke (azaz 30 évre vonatkoztatott átlaga) a teljes ország területét nézve 0,4 °C.
A klímaváltozásnak is köze van az extrém mínuszokhoz? Ha igen, hogyan befolyásolja a téli értékeket?
A kutatások szerint a klímaváltozás hatására a szélsőségek gyakrabban, hosszabb ideig és intenzívebben jelentkezhetnek.
Miközben a globális átlaghőmérséklet emelkedik, ez nem jelenti azt, hogy minden év egyre melegebb lesz az előzőnél. Sokkal inkább arról van szó, hogy az átlag körül nagyobb kilengések jelennek meg.
A hazai telek az elmúlt öt évtizedben egyértelműen enyhültek, de ez nem zárja ki azt, hogy időnként zordabb időszakok is előforduljanak. A jövőben is erre kell felkészülnünk: lesznek enyhe telek kevés csapadékkal, de időről időre rendkívül hideg epizódok is megjelenhetnek a Kárpát-medencében. Ez összefügg azzal, hogy a nyugati áramlás egyre inkább hullámzó jellegűvé válhat.
Milyen hatással van a szervezetünkre, a mindennapokra az extrém hideg?
Az emberi szervezet rosszul viseli a nagy hideget. Ha valaki közvetlenül ki van téve a fagyos időnek, a végtagok könnyen megfagyhatnak, ami súlyos esetben maradandó károsodáshoz vezethet. Szélsőséges helyzetben a kihűlés veszélye is fennáll. A legfontosabb, hogy ilyen napokon fűtött helyen tartózkodjunk, és ha muszáj kimenni a szabadba, akkor megfelelő, réteges öltözködéssel védekezzünk. A hidegérzetet nemcsak a hőmérséklet határozza meg: a szél jelentősen ronthatja, míg a napsütés sokat enyhíthet rajta.
Készülhetünk arra, hogy az ilyen értékek a jövőben gyakrabban is megismétlődhetnek? Akár hosszabb ideig, nagyobb területen?
A felkészülés mindenképpen fontos.
A kihívást főleg az jelenti, hogy az egymást követő enyhe telek könnyen hamis biztonságérzetet keltenek. Ettől még bármelyik tél során előfordulhat zordabb időszak, amikor a fűtési igény hirtelen megnő.
Ehhez országos szinten tervezésre van szükség: biztosítani kell a fűtési rendszerek folyamatos ellátását, és azt is, hogy a megnövekedett energiaigényt a rendszer kezelni tudja.
Hogyan tudunk alkalmazkodni a várható dermesztő napokhoz?
Egyéni szinten elsősorban a megfelelő fűtésre és az öltözködésre kell figyelni, valamint arra, hogy a szabadban lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk. Szolgáltatói és országos szinten a legfontosabb kérdés a fűtési igény biztosítása és az ehhez szükséges energiaforrások stabil rendelkezésre állása. Az energiaátmenet szempontjából hosszú távon a fosszilis tüzelőanyagokról érdemes megújuló forrásokra áttérni. A téli időszakban a napsugárzás sokszor kevésbé használható, ezért Magyarországon a geotermikus energia, illetve a szélenergia bevonása különösen fontos lehet.
