Soha nem látott mélységekbe süllyedt a Duna vízszintje a Szentendrei-szigetnél: a rekordalacsony közlekedési és ellátási problémává vált. A folyószabályozás hosszú távú hatásait tapasztalják meg a szigetlakók a mindennapi élet ellehetetlenülését okozó helyzetben – ami annak a történetnek a része, amely az Alföldet is kiszáradással fenyegeti.
12 éve nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása, a mai mérések szerint 56 centiméter, ami a Szentendrei-szigeten lévő Szigetmonostor kompközlekedését szinte ellehetetleníti. Négy komp és rév környékén is jelentős vízvisszahúzódást eredményezett. A part menti sekély szakaszokon a vízszint több helyen már nagyon alacsony, a mederben pedig olyan sóderpadok és zátonyok kerültek a vízfelszín közelébe, amelyek veszélyeztetik a komp- és révközlekedést. A zátonyrafutás kockázata miatt a révátkelőkön korlátozni kellett az egyszerre szállítható utasok számát.
Reggel hét óra van a Szentendrei-sziget révátkelőinél. Fagy van és hó mindenütt, az éjszaka mínusz hat fok körüli hőmérséklet volt. A kikötőben iskolások, gyerekeket kísérő szülők, munkába induló anyukák és apukák állnak, kabátban, sapkában, kesztyűben. Mindannyian szeretnének átjutni a túloldalra, de a kompokra egyszerre csak néhány embert engednek fel. A hajósok mindent megtesznek, hogy mindenkit biztonságban átvigyenek, de az alacsony vízállás és a sekély meder miatt most nehéz a manőverezés: a hajó alja nem süllyedhet mélyebbre, mert a zátonyokra futás veszélye nagyon valós.
A Szigetmonostor–Szentendre között közlekedő Pásztorréven is csak korlátozott létszámmal közlekednek a hajók, mert az alacsony vízállás mellett könnyen megfeneklenek. A kompok folyamatosan járnak, különösen a reggeli órákban, amikor a szigeten élők jelentős része indul munkába vagy iskolába, de minden átkelésnél figyelembe kell venni a terhelést.
Az átkelőket nemcsak Szigetmonostor lakói használják. A Szentendrei-sziget más településeiről is sokan veszik igénybe az átkelőt, összességében több ezren naponta. Egy korábbi felmérés szerint a mintegy 3100 lakosú Szigetmonostoron az ott élők 60 százaléka rendszeresen használja a kompokat vagy a révet, miközben a lakosság mintegy 80 százaléka naponta elhagyja a szigetet munka vagy iskola miatt. Az utóbbi hetekben a forgalom tovább nőtt, mivel a 11-es főút szentendrei szakaszán zajló munkálatok miatt egyre többen választják a dunai átkelést.
Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere szerint a jelenlegi korlátozások elsősorban a biztonságot szolgálják.
„A zátonyok és a sekély szakaszok jelenleg veszélyeztetik a közlekedést, ezért csak úgy tartható fenn a kompforgalom, ha kevesebben utaznak egyszerre. Ilyen helyzet nagyon rég nem volt, utoljára 2013 őszén” – mondta. A Göd Horány közötti szakaszon az alacsony vízállás miatt egy plusz pontonelemet is beépítettek az akadálymentesebb kikötés érdekében és kevesebb embert is szállítanak. A Szentendre belvárosa és Szigetmonostor között közlekedő Pásztorrévnél is limitált az utaslétszám, ezért csúcsidőben egyszerre két hajó szállítja az iskolásokat és a munkába indulókat.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a térségben rendkívül tapasztalt hajósok dolgoznak, akik pontosan ismerik a Duna ezen szakaszát.
„A hajósok mindent megtesznek, hogy mindenkit biztonságban átjuttassanak a túloldalra. Tudják, hol vannak a sóderpadok, milyen szögben lehet átkelni, például a gödi oldalon, ahol a parttól nagyjából harminc méterre egy felgyülemlett, víz alatti zátony határozza meg az útvonalat” – fogalmazott.
A Duna Szentendrei-szigeti szakasza a folyószabályozások hosszú távú káros hatásait is mutatja.
Magyarországon a 19. század közepétől kezdődő szabályozások a természetes folyók, mellékágak és árterek összefüggő rendszerét átalakították: a zátonyokat elkotorták, a kanyarokat átvágták, a mellékágakat elzárták, a mederbe kőműveket telepítettek
A vízáramlás felgyorsult, a hordalékmozgás egyensúlya felborult, a mellékágak feltöltődtek, a szigetek a parthoz nőttek, a főmeder beszűkült. Erről a problémáról nemrégiben egy cikkünkben írtunk részletesen. A Szentendrei-szigeti helyzet éppen ennek a hosszú távú folyamatnak az egyik aggasztó jelzése: a meder elmélyült, a zátonyok felgyülemlettek, ami a mostani alacsony vízállás mellett a kompforgalom biztonságát kockáztatja.
A sekély vízállás kezelésének egyik lehetséges eszköze épp a mederkotrás lenne, ám ez – a fentiek ismeretében – csak nagyon óvatosan végezhető. Molnár Zsolt is hangsúlyozta, hogy a Duna sódertartalma a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítése óta ugyanis jelentősen csökkent, ami a meder további elmélyüléséhez vezetett. A Szentendrei-szigeten lévő kutakból nyert víz 2 millió ember ivóvizét biztosítják, mivel a víz a kavicsrétegeken keresztül egy természetes tisztulási folyamaton megy keresztül, ezért vigyázni kell a meglévő hordalékra úgy, hogy közben a közlekedés feltételeit a csökkenő vízszintben is biztosítani lehessen – mondta el Molnár Zsolt.
„2019-ben volt utoljára kotrás a gödi szakaszon. Akkor a kitermelt sódert a parton kellett hagyni, és az elmúlt években az nagyrészt visszamosódott a mederbe. Most is kértünk engedélyt, de pontosan meg kell határozni, hol lehet hozzányúlni” – mondta.
A polgármester szerint vízszint további csökkenése várható, ami azt eredményezheti, hogy a hajózás egyre inkább a mederbe szorul. “Ez önmagában még nem okoz gondot, hiszen ott mély a víz, a problémát inkább a kompra le- és felvezető utak jelentik. Az autós kompok már most sem mindig a megszokott útvonalakat használják, és ha a víz tovább húzódik vissza, ezek a felhajtók nehezebben lesznek kezelhetők – vélekedett Molnár Zsolt.”
A következő napokban az időjárás is nehezítheti a helyzetet. A tartós hideg miatt – éjszakánként akár mínusz 10 fok körüli hőmérséklettel – a Duna zajlásnak indulhat és megérkezett a hatalmas hó is. Ez újabb akadályt jelenthet a kompközlekedésben, és az itt élők számára ilyenkor gyakorlatilag csak a tahitótfalui híd marad alternatívaként. A 11-es főúton azonban az elmúlt időszakban jelentős, akár több órás torlódások alakultak ki a szentendrei útszakasz felújítása miatt.
Fotók: B G B
