Ma Magyarországon mindössze 160-170 hektáron termesztenek málnát. Ez a szám 10 évvel ezelőtt 700-800 hektár körüli volt – írja a Berek.hu.
Az 1990-es évekhez képest töredéke a leszüretelt málna mennyisége. Akkoriban 27 ezer tonna is volt a betakarított mennyiség, ma azonban alig éri el az 1000 tonnát. Ez a mennyiség a hazai igényeket sem fedezi, így nagy mennyiségben importálunk Spanyolországból, Olaszországból, Lengyelországból, de dél-amerikai importtal is pótoljuk a hiányt, illetve fagyasztott gyümölcs esetében szerb behozatallal.
A probléma összetett, egyaránt szerepe van a klímaváltozásnak, a munkaerőhiánynak és a piaci lehetőségek alakulásának.
A málnatermesztésben, mint sok más gyümölcs esetében is óriási gondot jelent a tavaszi fagy, de a hirtelen beköszönő kánikulát sem tudja jól tolerálni a növény. A néhány nap alatt kialakuló 30 fokos hőségben szint azonnal összeaszalódnak a szemek. Ennek megfelelően a termőterületei folyamatosan északabbra húzódnak.
Nem csoda, hogy az utóbbi években Lengyelország lett az Európai Unió legnagyobb málnatermelője, éves szinten 100 ezer tonna körüli termést takarítanak be.
Szintén a kertészti ágazatokat sújtó másik gond, a munkaerőhiány jelent nagy kihívást: a málna betakarítása rendkívül kézimunka-igényes. Alig lehet munkaerőt találni, azt is drágán.
A málnatermesztés jelenleg csak kiskerti körülmények között zajlik, a nagyüzemi méretek nem jellemzőek hazánkban ebben az ágazatban, a korábbi ültetvények pedig kiöregedtek.
Borítókép: Pixabay/ChiemSeherin
