Egyre súlyosabb problémát jelent a növekvő antibiotikum-rezisztencia világszerte. Ez az a szerencsétlen öngerjesztő jelenség, amely az emberi szervezetet is megtámadó baktériumok ellenállását fokozza az antibiotikumokkal szemben.
Ugyanis minél többet fogyasztunk, illetve használunk belőlük az állattenyésztésben, annál több lehetőségük van a baktériumoknak rezisztenssé válni az emberekkel szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikum-rezisztencia jelensége globális egészségügyi vészhelyzetet jelent. Becsléseik szerint az antibiotikumos kezelésre nem reagáló betegségek évente mintegy 700 ezer ember halálát okozzák világszerte.
Nem az antibiotikumok túlzott használata azonban az egyetlen oka az ellenálló baktériumok gyarapodásának: a Sao Pauló-i Egyetem kutatói ugyanis összefüggést találtak az amazóniai erdőirtás és az antibiotikum-rezisztens baktériumok sokszínűségének növekedése között.
Bár természetesen is előfordulnak antibiotikum-rezisztens baktériumok erdős talajban, sokkal gyakoribbak a legelőkön és a termőföldeken, illetve a mezőgazdasági célra átalakított, kiirtott erdők helyén. Az amazóniai erdőirtás folyamata rendszerint úgy zajlik, hogy először az értékesebb fákat fakitermelés céljára kivágják, a megmaradt erdőt pedig felégetik, így helyet teremtve a marhalegelőknek, a takarmánytermesztésnek és a pálmaolaj-ültetvényeknek.
Az elégetett növényzet által hátrahagyott hamu, illetve az égetést követő meszes trágyázás és egyéb termésnövelő szerek tápanyagokban gazdag talajt biztosít a mikroorganizmusoknak.
Ezért a baktériumok először túlszaporodnak, majd a felerősödő verseny során az antibiotikum-rezisztens génekkel rendelkezők képesek fennmaradni, ugyanis a mezőgazdasági területté átalakított földekbe rendszerint bekerülnek az állattenyésztésben használt antibiotikumok.
Ez takarmány- és pálmaföldek esetében a kezelt állatoktól származó trágya által, a legelőnek használt területek esetében pedig közvetlenül a szarvasmarhák ürülékén keresztül történik. Jelenleg nincs kilátásban megoldás a tanulmányban felvetett problémára. Az antibiotikum-rezisztencia azonban azon dilemmák egyike, amelynek középpontjában az emberi fogyasztás mellett az intenzív állattartás szerepel, ami a világszerte elfogyasztott antibiotikum-mennyiség túlnyomó részéért felelős.
Ennek a ténynek, illetve a kutatók által ábrázolt problémakörnek a figyelembevételével hosszú távon az lehetne megoldás, ha a nagyüzemi állattartást szükségessé tevő globális húsfogyasztást jelentősen csökkentenénk, ezzel csökkentve a talajba és vizekbe kerülő antibiotikum-maradványok mennyiségét.
Borítókép: Hans/Pixabay
