Közép-Európa legnagyobb hallépcsője Kiskörénél segít a természetnek

Az ember évszázadok alatt meghódította a természetet, ám a környezet átalakításával sok helyen nehéz helyzetbe hozta az élőlényeket. A folyók szabályozásával sokat nyertek az emberek, de a halak életét a mesterséges gátak alaposan felforgatták. A Tisza-tónak, hazánk legnagyobb mesterséges tavának visszaduzzasztása után még hosszú évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy a halaknak is „segíthessenek” a vízügyi mérnökök. A Kiskörei vízlépcsőnél az ezredforduló után egy páratlan ökológiai folyosót létesítettek a halak számára.

Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!

A halak életciklusához hozzátartozik a vándorlás, megfelelő táplálékot, telelő-, és ívóhelyet keresnek maguknak. Az ember azonban az árvízvédelem, az áramtermelés, a vízvisszatartás, vagy éppen az öntözés céljából kénytelen különböző létesítményeket építeni, amelyek a halak útjába kerülnek. Az építkezések során, helyenként a vízszintkülönbséget is annyira megemelték, hogy az leküzdhetetlen akadályt jelent a vízi élőlényeknek.

Halátjárók, hallépcsők

Mivel az ember okozta a nehézséget a halak számára, az ő feladata biztosítani az álaltok szabad mozgásának lehetőségét. A megoldás a halátjárók, hallépcsők építése.

A hallépcsőkön a halak körülbelül 15-20 centiméter magas lépcsőkön tudnak felfelé úszni. A halátjárók egy-egy medencéjében meg tudnak pihenni, majd tovább mozognak. A lépcsők leküzdése révén eljuthatnak arra a helyre, ami az életciklusuknak megfelelő. A halak mellett az apróbb méretű vízi élőlények is élvezik a hallépcső nyújtotta előnyöket.

A helyi viszonyok, a vízsebesség és halfajok viselkedésének függvényében többféle halátjáró alakítható ki. A természetközeli átjárók utánozzák a természetet, a művi halátjárók rendszerint betonból épített létesítmények. A természetközeli átjáróknál gyakran építenek megkerülő csatornát zavarókövekkel, míg a réselt halátjárókban egy betoncsatornában helyeznek el réselt elemeket. A természetközeli átjárók medencéi amellett, hogy pihenőhelyek, élőhelyként is szolgálhatnak a halak számára.

Közép-Európa leghosszabb hallépcsője

Magyarországon számos különböző felépítésű és hatékonyságú hallépcső épült, a legjelentősebb a Kiskörei Hallépcső. Az összetett építmény lényegében egy tájba illesztett, mesterséges kis folyó.

A Kiskörei Vízlépcsőnél sokáig csak az áradások idején tudtak a halak szabadon átúszni, az év többi részében, – amikor duzzasztott állapot volt -, nem sikerült leküzdeniük az akadályt. Ezért tervezték és építették meg Kiskörénél a speciális hallépcsőt és ökológiai halátjárót, amely az év minden napján biztosítja a halak számára a szabad átjutást.

A hallépcső Közép-Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója, mely biztosítja a kapcsolatot a Tisza-tó és az időnként akár 10,5 méterrel alacsonyabb vízszintű folyó között. Ez a komoly szintkülönbség és a vízlépcső zárt zsilipjei megakadályozzák a halakat abban, hogy szabadon mozoghassanak a tó és a folyó között. A zúgókkal, kisebb vízesésekkel szabdalt hallépcső megkerüli az akadályt. A 2014-ben megépült Kiskörei Hallépcső a Felső-Tiszából réselt halátjárókon levezeti a vizet az alvízre.

A 1341 méteres hosszúságú építmény egy felvízi, egy középső és egy alsó szakaszból áll. A felvízen egy beeresztő zsilipen át tápcsatorna köti össze a tavat a halátjáró többi részével. A középső szakaszt 27 kőküszöb (lépcső) és réselt halátjáró tagolja, az alsó szakaszon pedig 10 darab természetközeli medencesor biztosítja a halak két irányú mozgását.

A szakemberek a biológusok és a halászok megfigyelései alapján határozták meg azt a sebességet, amelyet a halak még képesek leküzdeni. A hallépcső szélein kiöblösödő kis pihenőmedencéket alakítottak ki, összesen 12 ilyen pihenőhely várja a halakat. Három pihenőtóban is elidőzhetnek az uszonyosok a vándorlásuk során, ezekben gyakorlatilag állóvízi környezetet hoztak létre a számukra.

A Tisza-tó 57 halfajából már 41 faj egyedei úsztak át a Kiskörei Hallépcsőn. A felső és az alsó halállomány egyaránt megtalálható a medencékben. Ponty, busa, réti csík és compó mellett a menyhalak és márnák, valamint balin, törpeharcsa, bodorka, veresszárnyú keszeg is otthonosan érzi magát a vízben.

Varázslatos víz alatti világ

A létesítményben fontos szerepe van a hallépcsőknél kialakított monitoring állomásoknak vagy megfigyelőablakoknak, melyeken keresztül nemcsak a halbiológusok tanulmányozhatják az állatokat, hanem a létesítményhez érkező turisták is. A látogatók a megfigyelőablakon keresztül bepillanthatnak a varázslatos víz alatti világ rejtelmeibe, a szakemberek pedig a megfigyeléseik alapján folyamatosan finomítani tudják a halátjárók felépítését a vízi élőlények érdekében.

A Hallépcsőnél egy kamerát is felszereltek, mely rövid idő alatt Magyarország egyik leglátogatottabb webkamerája lett. Cseppet sem meglepő, hogy Európa legnagyobb halátjárója évről évre tekintélyes idegenforgalmat idéz elő az Alföldnek ezen a részén.

Oldal Tetejére