Kreatív ünnepi konyha az újrahasznosítás jegyében. A maradék hús, a tészta és a tojáshéj – mindez okosan hasznosítható.
A keresztény ünnepkör jeles napjai sok családnál ma már jószerével az összejövetelről szólnak.
Kellemes beszélgetések a jóízű ételek és italok társaságában, pláne, ha rég nem látott rokonok ülik körbe a terített asztalt, meghitt pillanatok lehetnek. Ahhoz, hogy otthonunkban együtt tudjuk
elkölteni a húsvéti ebédet, már az ünnepet megelőző napokban megkezdődnek az előkészületek a
konyhában. A sütés-főzés színes „néphagyománya” mind karácsonykor mind húsvétkor nem kis
terhet tesz a háziasszonyok vállára. Ilyenkor a hétköznapokban megszokott ételektől mind
látványban, mind bőségben, mind ízvilágban eltérő, változatosabb menüt állítanak össze a szorgos édesanyák és nagymamák.
Fondorlatosan fonott húsvéti kalács
Az ünnepi kínálat elengedhetetlen darabja a húsvéti fonott kalács, mely ezen az ünnepen a szokásosnál alán kevésbé édes. A szemet gyönyörködtető húsvéti fonott kalács szépen illeszkedik a sonka, a tojás és más húsvéti sós ételek mellé. Egy-két szelet omlós kalács akár magában, esetleg némi vajjal megkenve ízletes eledel lehet reggelire vagy vacsorára.
Húsvétkor hagyományosan a kalácsot három, vagy négy hosszabb tésztaszál összefonásával készítik, majd a gondosan megfont kalács két végét összeillesztve, kerek alakban elteszik a csemegét. A kalácskészítés során csak a fantáziánk és kézügyességünk szabhat határt a formáknak, akár 12 szálból is megfonható az ízletes sütemény.
Igazán ínyenc és látványos húsvéti fogás a „kalácskabátba” bújtatott főtt sonka.
Ehhez az ételhez a szokásos módon kalácstésztát dagasztunk, majd bő fél órát kelni hagyjuk. A tésztát ezután lisztezett felületre borítjuk, és kinyújtjuk egy 2-3 milliméter vastag téglalapra. A téglalap alakú tésztát három egyenlő szélességű részre osztjuk, és a két szélső sávot ferdén csíkosra bevagdossuk. A középső részt megkenjük tormával, erre helyezzük a korábban megfőzött, kihűtött, majd vékonyra szeletelt sonkadarabokat, a főtt tojásokat és a kolbász szeleteket. A szélső két sáv „csíkjait” egyesével ráhajtjuk a középső részre: egyet balról, egyet jobbról – amíg a végére nem érünk.
Az ily módon megfonott, töltött kalácsot még fél óráig letakarva kelesztjük, majd megkenjük egy felvert tojással. A 180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt ropogósra sütjük. A kihűlt kalácsot egyenletes szeletekre vágva tálaljuk, hozzá természetesen friss torma dukál.
Ne dobjunk ki semmit!
Jóllakott a család, ám megmaradt pár szelet kalács, és kimaradt egy jókora darab sonka. Ráadásul a füstölt ételeknek már az illatát sem bírja senki. Ilyenkor sem eshet pánikba egy takarékos háziséf. Érdemes megállni, és átgondolni a következő napokban elkészíthető fogásokat. Ekkor igazán szabad utat engedhetünk a maradék ételek „újjáélesztésével” kapcsolatos elképzeléseinknek.
A sonka természetesen értékes kincs akkor is, ha kevés maradt az ünnepi ebédből. Reggelire és vacsorára pompás tojáskrémet készíthetünk belőle. Nincs szükség másra, mint néhány darab főtt tojásra (persze a legjobb ilyenkor sonkalében megfőzni őket). Körülbelül 10-15 deka főtt sonka, 1-2 szál újhagyma, egy kis majonéz és torma, valamint 10-15 perc elegendő az ízletes fogás elkészítéséhez.
A tojásokat megpucoljuk, leöblítjük, és gondosan apró kockákra vágjuk. A főtt sonkát is feldaraboljuk, és hozzáöntjük a tojásdarabokhoz. A botmixerrel elkészített keveréket ízlés szerint tormával, majonézzel vagy mustárral is ízesíthetjük. A végén a gusztusos masszát zsenge hagymakarikákkal gazdagítjuk. Aranybarnára pirított kenyérre kenve mennyei reggeli fogást tálalhatunk belőle szeretteinknek.
A száraz kalács aranyat ér
Nemcsak húsvétkor nehéz „belőni” az ételek mennyiségét. Év közben is előfordulhat, hogy a kenyeres kosárban napokig árválkodik néhány kifli vagy kalács. A száraz kenyér felhasználásának egyik legegyszerűbb módja a szeletelt pirítós készítése. Az is közismert, hogy a megpirított kenyérkockákkal különféle krémleveseket tehetünk tartalmasabbá. Az enyhén édes zamatú kalácsmaradék azonban szinte kínálja magát, hogy édességet készítsünk belőle.
Maradék kalácsból kenyérpuding könnyedén elkészíthető.
2,5 deciliter tejből és ugyanennyi tejszínből, 4-5 szelet kalácsból, egy maréknyi mazsolából, 5 deka durvára darált dióból, 3 tojásból 2 kanál kristálycukor, 2 csomag vaníliás cukor és némi só hozzáadásával isteni kenyérpudingot készíthetünk.
Ha a kalács nem eléggé száraz, akkor akár 10-15 percre sütőbe is tehetjük mielőtt összeállítjuk a csemegét. Eközben nincs más dolgunk, mint összekeverni a tejet, a tejszínt és a cukrot, majd gőz fölött melegíteni. Arra ügyeljünk, hogy ne forrjon fel a keverék.
A tojásokat a sóval habosra keverjük, majd a tejszínes masszát két részletben, óvatosan hozzákeverjük. A masszát ráöntjük a kalácsra, megszórjuk a dióval és tegyük a sütőbe, 180 fokon 20 perc alatt megsül az étel.
Egy ínycsiklandozó kalácsfelfújt is egyszerű és gyorsan összedobható.
Ehhez a finomsághoz ráadásul elég 1-2 szelet száraz kalács. A kalács mellé 1 deci habtejszín, 2,5 deci tej, 1 tojás és 1 tojássárgája, 2,5 dekagramm vaj, 40 gramm kristálycukor, citromhéj és 4-5 evőkanál baracklekvár szükséges.
Két szelet száraz kalácsot 1 centiméteres kockákra vágunk, és kivajazott (hőálló) szuflé formákba szórjuk. A cukrot és a tojásokat kézi mixerrel kikeverjük. Kisebb adagokban, folyamatosan keverve hozzáöntjük az előzőleg összemelegített tejszínes tejet, és beletesszük a reszelt citromhéjat. A meleg keveréket beleönjük a formákba, negyedórát pihentetjük. Erre azért van szükség, hogy a kalács beszívhassa a masszát.
A lekvárból egy-egy kanállal a poharak tejére halmozunk, és némi vajat is morzsolunk rá. Előmelegített sütőben 170-180 fokon bő fél óra alatt megsütjük. A kenyérpudingot és a kalácsfelfújtat is melegen tálaljuk.
Apróságnak tűnik, de kézenfekvő és környezettudatos megoldás a tojáshéj felhasználása. Amellett, hogy a lányok kifesthetik, a kalciumban gazdag tojáshéjat a komposztba is beletehetjük. Ha baromfi kapirgál a portán, akkor a szárnyasok tápjába keverhetünk a porrá tört tojáshéjból. A kartonpapírból préselt (hagyományos) tojástartókból palántanevelő „csészéket”, de akár a gyerekekkel ötletes állatfigurákat is készíthetünk.
Borítókép:Freeepik