Magyarország a sereghajtók között az éghajlatvédelemben

Ötvenkilenc ország közül Magyarországot az 50. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2023), amelyet Sarm es-Sejkben, az ENSZ 27. klímacsúcsán hoztak nyilvánosságra nemrég, és amely a vizsgált országoknak a klímaváltozás ellen tett intézkedéseit értékeli – a hírről a Levegő Munkacsoport számolt be először.

Forrás: Levegő Munkacsoport

Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

A CCPI szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években.

Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett. Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

Szakértők bírálják a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas arányát is a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A magyar kormány 2022 augusztusában új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát. A kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

Az ebből származó korom – az emberek egészségének veszélyeztetésén túlmenően – az éghajlatot is károsítja, mivel egy rendkívül magas globális felmelegítési potenciálú anyag.

Szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog), például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz (így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

Különösen fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek.

A jelentés elkészítésének magyarországi szakértői Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A jelentés készítői a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették, de a jelentés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.

A borítókép illusztráció. Fotó: Szmog Budapest felett. Fotó: Pixabay/josefko48

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére