Kezdődik a fenntarthatatlanság világbajnoksága Katarban

Már tizenkét éve is botrányos körülmények között kapta meg Katar a 2022-es labdarúgó-vb-t, azóta pedig egyre inkább megmutatkozott, emberi jogok, fenntarhatóság, zöld szemlélet alapján miért képtelenség a rendezés, még a szokatlan időpontban, novemberben és decemberben is.

Itt tényleg minden negatívum halmozódott. Kezdve a rendezés odaítélésének körülményeitől, a korrupciós botrányokon, a stadionépítési anomáliákon át, az országválasztásig. És az a teljes abszurditást, hogy most, egy őrült energiaválság idején, ahol mindenki azon gondolkodik, hogyan fogja kifizetni az energiaszámláját, eközben egy olyan világbajnokságot néz, amelyet légkondicionált stadionokban rendeznek a sivatag közepén 

– mindezt a brüsszeli Cafe Caberdouche nevű bár tulajdonosa mondta nemrég a katari labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatban az Euronews összeállítása szerint. Pedig általában nagyképernyőn vetítik nála a vb-, és Eb-meccseket, de etikai, szociális és ökológiai okokból mindez most elmarad. Emmanuel azt mondja, hogy a munkatársai és a törzsvendégek egyetértenek vele, ő pedig vállalja az anyagi veszteséget. Párizs és Lille is bojkottot terveztek, és nem nyitnak szurkolói zónákat.

Az Euronews idézi az Amnesty Internationalt, amely szerint Katarban 1,7 millió vendégmunkás él – sokukat bántalmazzák, kizsákmányolják -, és megdöbbentő körülmények között élnek. A Guardian újság szerint 6500 munkás halt meg az építkezéseken. Az Európai Parlament emberi jogi bizottságának képviselői négy állásfoglalást fogadtak el a figyelemfelkeltés érdekében.

Az egész vb-vel kapcsolatos helyzet problémás Katarban. A világbajnokságot eleve nem lett volna szabad Katarnak adni, mert az ország emberi jogi helyzete, mivel nem demokrácia, rendkívül problémás. Azóta láttunk némi javulást a vendégmunkások jogai tekintetében, de ettől még senki nem támad fel, aki az első években életét vesztette a stadionok építése során. Nincs kedvem nézni a bulit, pedig igazából nagyon szeretem a focit

– mondta Hannah Neumann, német zöldpárti EP-képviselő.

A Világgazdaság szerint a történelem a legmegosztóbb, legdrágább sporteseménye kezdődik november 20-án Katarban. A portál emlékeztet a botrányos 2010-es FIFA-szavazásra, amely hatalmas meglepetésre Katarnak adta a rendezést, jó előre. Mint a VG írja, a Közép-Dunántúl méretű, 12 ezer négyzetkilométer területű, csupán 2,9 millió lakosú közel-keleti állam többek között az amerikai és ausztrál pályázatot utasította maga mögé a 22 tagú végrehajtó bizottság szavazásán, holott az előzetes szűrésen a szakemberek az összes közül a legkockázatosabbnak választották a tenderét.

Nagy Péter, az egyik legsokoldalúbb hazai sportújságíró úgy fogalmaz:

A katariaknak nemhogy jegyzett játékosuk, csapatuk, de a lebonyolításhoz elengedhetetlen infrastruktúrájuk sem volt meg akkoriban, vagyis náluk kellett felhúzni a legtöbb létesítményt, véghez vinni a legtöbb fejlesztést, elkölteni a legtöbb pénzt – a foci velejárójáról, a muszlim vallásban tiltott alkoholfogyasztásról nem is beszélve.

Mint a VG emlékeztet: a Föld egyik leglaposabb országában a vb idején, június-júliusban a napi átlaghőmérséklet 40-50, az éjszakai 30-35 fok között mozog, ami alkalmatlan a sportolásra. Ám erre is talált megoldást a FIFA, a hagyományos nyári időpont helyett november-decemberre módosította a tornát, hogy az ideális, 25-28 fokban lehessen játszani, az arabok pedig megígérték, hogy nemcsak a komplexumokat, de még az utcákat – ahol egyébként szigorúan tilos a megbotránkoztató viselkedés és káromkodás mellett a mértéktelen ünneplés – is speciális berendezésekkel hűtik le.

A portál kitér többek között az emberi jogokra: 2011 és 2020 között, közvetlenül a vb-előkészületek során legalább 6750 dél-ázsiai vendégmunkás (2711 indiai, 1641 nepáli, 1018 bangladesi, 824 pakisztáni, 557 Srí Lanka-i) vesztette életét a 85 százalékban külföldiek lakta Katarban.

A rendezők ezzel szemben mindössze 37 olyan halálesetet regisztráltak,

ami közvetlenül a stadionok építéséhez köthető, a nyilvántartásukban a többiek természetes módon haltak meg. Hivatalosan sosem ismerték el a külföldi munkások sanyarú élet- és munkakörülményeit, kiszolgáltatottságát, alulfizetettségét, egészségi fenyegetettségét, bár a kritikákra válaszul, hosszas huzavona után végül reformokat vezettek be a minimálbérről, a munkahelyváltásról és az alkalmazottak ellátásáról.

Kiemelt kép: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére