Több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz a Csongrádnál tervezett duzzasztó

Nem oldja meg a klímaváltozás miatti szárazodást az alföldi szántókon, viszont a Tiszának és természetes környezetének is súlyos károkat okoz, ha újabb duzzasztógátat építenek a folyóra Csongrádnál, ahogy azt a vízügyi vezetés tervezi. A WWF Magyarország szakértője szerint a vízhiányon csak természetközeli megoldás segíthet: a mélyártereken kell tárolni az alkalmanként érkező pluszvizet.

„Ha a vízlépcsős duzzasztás megoldaná a mezőgazdaságot érintő vízhiány problémáját az Alföldön, akkor ennek egyértelmű jeleit idén nyáron láthattuk volna, hiszen a Tiszán ma is működik két ilyen nagy műtárgy.

De a tiszalöki és a kiskörei duzzasztókhoz kapcsolódó rendszerekből vízzel ellátható területek is szenvedtek a rendkívüli aszálytól.

Az öntözés nagyon drága, igen kevés területet érint, és a tájak egészének vízhiányát érdemben nem enyhíti” – felelte a Very Important Planet érdeklődésére Kajner Péter. A WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértőjét arról kérdeztük, vajon a hazai vízügyi vezetők által szorgalmazott duzzasztógát-építés megoldást jelent-e az Alföld kiszáradására.

Vízlépcsőépítessel tavak sorozatává alakul a Tisza

A napokban közölt a Zöld Gerilla Facebook-oldal egy meghívót a hazai vízügy képviselőinek szakmai konfereciájáról.

A „Vízlépcsők üzemeltetése, tapasztalatai. A kialakult aszályhelyzet problémaköre a vízlépcsőknél; megoldások, lehetőségek” címmel szeptember végére tervezett konferencián a Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, Láng István is felszólal. Előadásának címéből – A csongrádi duzzasztómű előkészítésének szükségessége – úgy tűnik, a magyar vízügyi vezetés szerint egy újabb duzzasztómű építése az Alsó-Tiszán jó megoldást jelent az aszályhelyzetre.

Az aszályos segítenének. Pixabay/ PublicDomainPictures

Kajner Péter emlékeztetett, az Alföld kiszáradását a vízelvezető vízrendezés is gyorsítja. A folyószabályozás számos kanyart levágott a Tiszáról, harmadával lerövidítették a folyót, amelynek így gyorsabb lett a sodrása, nőtt a bevágódása, a medre kimélyült, ez is hozzájárul a talajvízszintek süllyedéséhez.

Mivel az árvizek által szállított többletvíztől elvágták az Alföldet, az eleve csapadékhiányos, aszályra hajlamos területek száradásnak indultak.

Erre a problémára adott vízügyi válasz az, hogy beépített keresztgátakkal megemelik a folyók vízszintjét, ami így – nagyon leegyszerűsítve – tavak és lassabb folyószakaszok sorozatává válik. A korábban mesterségesen felgyorsított folyót újabb beavatkozással visszalassítják. A tározott vízmennyiségből elvileg lehet öntözni, az emelt víztér nagyobb merülésű hajók közlekedésére is alkalmassá válhat, és energiatermelésre is használható.

Problémamegoldás, új problémák gyártásával

„Ezzel mesterséges üzemcsatornává változtatnánk az élő folyó jelentős szakaszát, ami a klímaválság és a biológiai változatosság összeomlásának korában megengedhetetlen. Sokkal többet vesztünk a vámon, mint amit megnyerünk a réven. Ha a csongrádi vízlépcső megépülne, az a csodaszép körös-toroki strand szempontjából is komoly kérdőjeleket vetne fel.

Le kellene mondanunk a környéken a tiszavirágzásról, a kecsegék is eltűnhetnek a felvízi szakaszról, a tározóban megindulna a hordalék lerakódása, ami a duzzasztó alatt viszont hiányozna.

A csongrádi vízlépcső ötlete első hallásra azt üzeni, hogy a klímaváltozás miatti szárazodást meg lehet oldani az eddigi módszerekkel, de ez nem így van. Szemlélet- és paradigamaváltásra van szükség a hazai vízügyi koncepciókban” – hangsúlyozta a WWF Magyarország szakértője.

Megjegyezte, a klímaváltozás egyre durvább szélsőségeire a vízlépcsők is csak korlátozott választ jelentenek, erre rengeteg példát láttunk idén nyáron Nyugat-Európában. A Rajnán, a Dunán és mellékfolyóin számos duzzasztó működik, de a rekordkevés csapadék hatására olyan alacsony vízállások alakultak ki, hogy számos területen leállt a hajózás, visszaesett az energiatermelés. A Rajna mellett csökkent az ipari termelés, mert a hajózás megbénulása miatt nem jutottak el az alapanyagok, késztermékek egyik helyről a másikra. A klímaváltozás következtében pedig az idei csapadékhiány a jövőben nem lesz egyedi.

Az öntözés hihetetlenül költséges

Betontározók helyett mélyárterek

A szakértő elmondta, a csongrádi vízlépcső megépítésének költségét 2009-ben 85-94 milliárd forintra becsülték, ez a mostani elszállt árak mellett a többszörösére is rúghatna. A vízhiányra viszont a vízbőség idején kellene felkészülni. A csongrádi vízlépcső tározóterében tárolható vízmennyiségnek akár a tízszerese is elhelyezhető lenne a Tisza mentén lévő mélyártereken, gyengébb mezőgazdasági adottságú területeken.

Az ilyen kisebb, természetközelibb vízvisszatartási beavatkozások viszonylag olcsóbbak, és enyhíthetik a tájak vízhiányát, javíthatják a helyi mikroklímát.

A belvizek visszatartásában, hasznosításában is óriási kiaknázatlan tartalékok rejlenek. A talajélet javításával pedig a mezőgazdasági területek a tározókon kívül is sokkal több csapadékot tudnának befogadni, raktározni.

Ártéri erdő a Tisza mentén Szeged és Algyő között. Fotó: Wikipedia

„Egy óriásberuházás elhúzódó megvalósításához képest a kisebb léptékű, természetközeli alternatívák szakaszosan kivitelezhetők, és hamarabb is hozhatnának eredményeket. Esélyt kellene kapniuk ilyen megoldásoknak, akár kisebb mintaterületeken, mert nincs tíz évünk késlekedni, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatásait” – hívta fel a figyelmet Kajner Péter.

Borítókép: tiszalöki vízerőmű. Fotó: Wikipedia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére