Hogyan kezeli az egyik, a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett ország a trópusi viharokat és milyen tanulságokat tud a többi ország levonni belőle? A bangladesi világelső rendszer kialakításának a kezdete 1970-ig nyúlik vissza, írja a BBC.

Ekkoriban csapott le Bhola forgószél, ami a becslések szerint félmillió ember halálát okozta, az egyik legerősebb vihar képében, amit valaha rögzítettek. Éjszaka érte el az ország partjait. Suranjon Mistry, helyi lakos szerint, az emberek nem aggódtak, mert a rádión bemondott erősség nem engedett kockázatra következtetni. Hajnalban a Bhola-ciklon intenzitása mégis ütemszerűen növekedni kezdett, majd egy többemeletes hullám törte össze a Mistry családi ház falát, betemetve az alvó csecsemőt. A női és férfi áldozatok egymáshoz viszonyított aránya 14:1-hez volt.

Banglades térképe

A katasztrófa arra késztette Bangladest, hogy jelentős beruházásokat fektessen az időjárás-előrejelzési technológiákba és a menedékek és önkéntes hálózatok kiépítésébe is. Amikor a 2020-as Amphan ciklon partot ért, a halálos áldozatok száma már csak 26 volt.

Banglades a világ egyik leginkább katasztrófáknak kitett országa és minden évben több ciklonos vihart tapasztal. Hatásukat az ország alagút-alakú belső öble is erősíti. Az árvíz és a tengerparti erózió károkozása gyakori az alacsonyan fekvő régiókban. Az idei év júniusában az országot több az utóbbi évtized legnagyobb árvize érte, több, mint 7 millió embert hagyva étel vagy menedék nélkül.

A szélsőséges időjárási körülmények áldozatainak száma ugyanakkor komolyan csökkent. Nagyrészt az időjárás-figyelő berendezésekből álló többrétegű előrejelző rendszernek köszönhetően, a kommunikációs rendszereknek (is) és az önkéntesek átfogó hálózatának. A rendszer nagy hangsúlyt fektet a feminista nézőpontokra is. A strukturális átalakulásokból a világ többi országa is sok példát meríthet.

Az 1970-es éveket követően az ország nagy befektetéseket tett az időjárást előre jelző infrastruktúrába is. Az előző évben a Meteorológiai Világszervezet megszavazta mind a 193 állam között az időjárással kapcsolatos adatok szabad cseréjét. Az ilyen megosztás különösen fontos lehet az olyan országok számára, mint Banglades, ahol a forgószelek nem alkalmazkodnak országhatárokhoz sem.

Az adatok birtoklása azonban csak egy komponense az emberek biztonságának a megteremtésére. Egy másik hatalmas komponens ennek az információnak a megerősítése.

Az ország figyelmeztetési protokollja különféle kommunikációs módszereket használnak, a tévén kívül SMS-ben és egy segélyvonallal is segítik a lakosságot. A megelőzés és a hatékony lakossági tájékoztatás kulcsát mégis az önkéntesek jelentik.

A bangladesi Vörös Kereszt (ott Vörös Félhold), az 1970-es katasztrófát követően rakta le a forgószél készültségi program alapjait. Ma a bangladesi kormány katasztrófakezelési és segélyezési minisztériumának felügyelete alatt több, mint 76 000 önkéntes dolgozik velük.

A bangladesi Vörös Kereszt/Félhold emblémája

A 20 fős csapatokra osztott önkéntesek vállalják a felelősséget a többiek értesítéséért és kimenekítéséért. Egy többszintű zászló-rendszert használnak a vihar erősségének a jelzésére, amit jellemzően az apróbb falvak főterein helyeznek el. Ezenkívül ha arra van szükség, hangosbemondókkal járják a környező utcákat bizonyos esetben házról házra járnak, biztosítva, hogy akik ágyhoz kötöttek vagy írástudatlanok is megkapják a közérdekű információkat.

Ez a lépés a helyi kultúra szempontjából is fontos. A Bhola ciklon esetében azért is lehetett a női halálesetek száma tizennégyszerese a férfiakénak, mert a nők nem érezték az elmenekülésre való feljogosítottságot és a társadalmi megítéléstől is tartottak. A jelenlegi rendszerben a forgószél készültségi program önkénteseinek közel a fele nő. Ez azért lényeges, a Chila falubeli Chaina Mistry szerint, mert bizonyos helyzetekben, nők jobban képesek hatni nőkre. Így vette rá például egy rokonát Aparna Mistryt a menekülésre, aki félt volna a menedékhelyen, férfiak társaságában szoptatni.

Az ország most arra törekszik, hogy kibővítse a katasztrófa-megelőzési modelljét más vészhelyzetekre is, a forgószeleken túl, mint a földrengések, tüzek vagy árvizek. Egy kutatás kimutatta, hogy a bangladesi családok évente 60-70 dollárt költenek a forgószelek által okozott károk megjavítására. A Világbank úgy jósolja, hogy a klímaváltozás hatásai 2050-re 13.3 millió embert szoríthatnak ki a térségből (, ez az ország lakosainak hetedét érintené). Az ország a közelmúltban vágott bele a Mujib Éghajlati Jóléti Tervbe, ami az ország partmenti lakosságának a megsegítését és a zöld energiára való átállást segítené.

Banglades jó példája annak, hogyan fér meg egymás mellett több különböző eljárásmód, integrálva egymást és hogyan képesek megfejlődni azokat a kulturális tényezőket is, amik egy-egy térség szokásainak köszönhetőek.

(Forrás: BBC https://www.bbc.com/future/article/20220719-how-bangladesh-system-fights-cyclones-climate-disasters )

Kiemelt képek: Pixabay/Wikipédia