Bár Magyarország a vizek országaként határozza meg magát, a klímaváltozással járó szárazodás a Kárpát-medencét is egyre erősebben sújtja. Még július sincs, már vízkorlátozásokat vezettek be, a keleti országrész folyóinak vízszintje az alsó rekordokhoz közelít, és van, ahol még a 20 százalékot sem éri el a talaj nedvességtartalma.
Tíz Pest megyei településen egyelőre csak kéri a lakosságot a szolgáltató az ivóvíz észszerű felhasználására, Jászberényben kedden már el is rendelték a vízkorlátozást a hőség illetve a tartós vízhiány miatt.
Önkorlátozásra kérnek
A Duna Menti Regionális Vízmű honlapján Zrt. szerdán jelent meg a tájékoztatás arról, hogy tíz Pest megyei településen a kánikulában megnövekvő ivóvízfogysztási igények miatt, ahogy azt megírtuk, nyomáscsökkenés vagy átmeneti vízhiány tapasztalható. A további korlátozó intézkedések és egy még nagyobb körzetet érintő vízhiány megelőzése érdekében önkorlátozásra kérik az ott élőket: észszerűen használják fel az ivóvizet, például ne töltsenek medencét, ne locsoljanak ivóvízzel.
Egy évvel ezelőtt szintén vízhiány alakult ki a fővárosi agglomerációban, akkor többek között Pécel, Budakalász és Gödöllő volt érintett.
Kiderült az is, a vízbázis kimerüléséhez a klímaváltozás miatti csapadékhiány és szárazodás mellett hozzájárult, hogy az agglomerációba költözők számának robbanásszerű növekedésével egyáltalán nem tart lépést a közmű-infrastuktúra fejlesztése – ahogy arról a Telex beszámolt.
Csökken a kutak vízhozama, a folyók rekordszinre apadnak
Jászberényben arról döntött kedden a képviselő-testület, hogy a helyi vízszolgáltató javaslatára tilos lesz a közparkok, házikertek ivóvízzel történő locsolása reggel 6 órától este 10 óráig, a járdák és utak mosása, automata öntözőrendszerek működtetése, járművek tömlős mosása és az úszómedencék töltése. A közműcég vezetője elmondta azt is, hogy 2016 óta látják, hogy a vízbázis, amire 37 kútjuk létesült, nem stabil.
A kutak vízhozama egyre csökken, ezért intézkedni kellett annak érdekében, hogy szavatolják a biztonságos ellátást.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján már rendkívülinek sem nevezhető hőség és a szárazság a folyók vízszintjén is meglátszik. A Tisza középső szakaszán, Szolnoknál a valaha mért legalacsonyabb vízállását, a -279 centimétert is alulmúlhatja július elejére, de rekordközeli a vízszint az észak-magyarországi folyókon, a Hernádon, a Sajón, a Bódván és a Zagyván is, a minap pedig a Marosról látott napvilágot olyan fotó, hogy Csongrád-Csanád megyei Apátfalvánál szinte át lehet sétálni egyik partról a másikra.
Három hónap alatt 100 millivel kevesebb eső
A víz a talajból is nagyon hiányzik – főleg a keleti országrészben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszálytérképe szerint Zala és Somogy megye nagy részének kivételével az egész ország érintett valamilyen mértékben az aszályban.
Az ország keleti harmadán nagyfokú vagy súlyos aszály mutatkozik, ezen a területen a talaj felső fél méteres mélységében csupán 19-35 százalékos a nedvességtartalom, Szeged környékén például több mint 150 milliméter hiányzik a talaj felső egy méteréből.
A kiszáradás oka a hőség mellett a csapadékhiány: a sokéves átlagnál az elmúlt 3 hónapban a keleti országrészben 80-100 milliméterrel kevesebb eső hullott, de Baranya megye jelentős része is 50-70 milliméterrel kevesebbet kapott, mint a sokéves átlag. A hiányzó csapadék miatt a vízbázisok nem képesek visszatöltődni, a talajvíz szintje pedig tovább csökken.
Borítókép: Aszály. Fotó: Pixabay/Seaq68