Klímatűrő fák, elektromos buszok, CAF villamosok, barnaövezetek. Hívószavak Budapest hosszú távú fejlesztési stratégiáihoz, amelyek megvalósításához alig van fedezet. Hiába tárgyal a főváros célzott kedvezményes hitelekről, a kormány elutasítja a kérelmeket. Interjú Tüttő Katával, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettessel.
Hol tart a Fővárosi Közgyűlés által 2020-ban elfogadott útfelújítási program?
A Budapesti Közlekedési Vállalat számára 16 milliárdot különített el a főváros, a tervezett beruházásokat az Európai Beruházási Bankkal társfinanszírozásban valósítjuk meg, a közgyűlés elé már azok a tételek kerülnek, amit a pénzintézet elfogadott. Azt azonban tudni kell, hogy hatalmas a BKV belső adóssága, ez alatt azt értem, hogy idősek a villamosok, korszerűsíteni kell a vágányokat, fel kell újítani a metrókocsikat, cserére vár legalább négyszáz busz.
A közösségi közlekedés működtetésének az ötödét az utasok fizetik meg, a többit a Fővárosi Önkormányzat úgy, hogy közben a magyar kormány elvette a legnagyobb bevételi forrást, az iparűzési adót.
Egy akkora cégnek, amelyik hárommillió ember közlekedésérők gondoskodik naponta évente harminc milliárd forintot kellene költenie beruházásokra. Most ott tartunk, hogy a két év alatt alig több mint felét tudjuk erre fordítani, ráadásul ezt az összeget is csak hitelből.
Kellett most állami garancia a hitelhez?
Nem, mert ez nem új hitel. A kormány eddig az összes hitelkérelmünket elutasította, holott minden esetben a legkedvezőbb konstrukciókat igyekeztünk megtalálni. Az Európai Unió Bankja például jóval a piaci szint alatti kamatokat határoz meg, mert pontosan az a célja, hogy olyan beruházásokat támogasson, ami egy fenntartható városhoz elengedhetetlen. A közösségi közlekedés fejlesztései, új villamosok, elektromos buszok.
Hiába tárgyaltuk le a bankokkal a részleteket, nem kellettek, a legutolsó, amit elutasítottak, a BKV hitelkérelme volt. A legrosszabb állapotú buszokat akartuk abból az összegből lecserélni, de ehhez sem járultak hozzá, miközben az összes stratégiában beleírták, hogy az 2030-ig az összes magyar városban elektromos buszok lesznek forgalomban.
A Fidesz-kormány egyértelműen nem hisz az önkormányzatiságban. Mit értek önkormányzatiság alatt? Azt, hogy egy közösség beleszólhat abba, hogy a saját adóbevételéből mi valósul meg. Most ott tartunk, hogy mi budapestiek befizetünk rengeteg áfát, jövedéki adót, személyi jövedelemadót és még ki tudja mennyi mást is, és az mind megy az államkasszába.
Miközben a tankolásnál a számlánk fele közteher, az utakat kezelő önkormányzatnál nem marad semmi.
Remélem, hogy április harmadika után olyan kormány alakul, amelyik hisz az önkormányzatiságban, és itt hagyja a befizetett adóbevételeknek legalább azt a részét, ami elég a meglévő infrastruktúra fenntartására.
Van kiemelt beruházás?
Nincs, mindegyik fontos, de van olyan, amit már nem lehet tovább halogatni. Az Üllői úthoz mindenképpen hozzá kell nyúlni, ezt mindenki tudja, el is fog indulni ez a felújítás. Egyelőre a Szarvas csárda tér és a Béke tér közötti szakaszon zajlik a tervezés, engedélyeztetés, de be kell várni egy százéves azbesztcement vízcső cserélését, amire a Fővárosi Vízművek már megkapta a forrást. Ezzel párhuzamosan újul meg az 50-es villamos vonala, itt még alkalmassá kell tenni a vágányt és az áramellátást, hogy a kilenc korszerű CAF villamos szolgálatba állhassanak.
A Budapesti Közlekedési Központ bonyolítja a beruházásokat?
Amit mi a Fővárosi Közgyűlés megrendelésként lead a közlekedési cégeknek, ahhoz forrást is biztosít. A kivitelezés, a közbeszerzési eljárásokat a jogszabályoknak megfelelően végzik, és természetesen nyilvánosan.
Lehet tartani az árakat?
Hogy mi történik az energiapiacon, és hogyan gyűrűzik majd be, most kiszámíthatatlan. A háború biztos komoly hatással lesz az alkatrészgyártásra, a járműiparra, a világkereskedelemre.
Bizonyos szintig az önkormányzat tudja követni a folyamatokat, de mivel a bevételeink folyamatosan csökkennek, akár egy éven belül is problémát okozhat az áremelkedés.
Megtérülő beruházások ezek?
Feltétlenül. Alkalmazkodni kell az új feltételekhez, hiszen látjuk, hogy egy havi csapadékmennyiség leesik öt óra alatt, megváltoztak az évszakok, a hőség a városban sokkal elviselhetetlenebb. Most más infrastruktúra kell, megnő a csapadékvíz elvezetésének, de a zöld felületeken való megtartásának a szerepe. Sokan ma még úgy gondolják, hogy elég, ha egy kivágott fa helyett egy másikat ültetünk, mi a Radó Dezső Tervben azonban másképp tekintünk a fákra.
A növény sokkal többet ér a városban, mint az erdőben, hiszen árnyékot ad, megköti a káros anyagokat, és párologtat.
Amikor átvettük a főváros irányítását, átterveztük az útfelújításokat a fák miatt. Kivágni azt, amelyik még egészséges és gyökeret eresztett, megbocsáthatatlan bűn, mert szinte lehetetlen új helyet találni az ültetésre. Azt is látnunk kell, hogy az éghajlatváltozás miatt változnak azok a fafajok is, amelyek kibírják a városi környezetet.
Azok a növények, amelyek eléldegéltek ötven, akár hetven évig, már nem bírják ezeket a megváltozott körülményeket.
Az aszály és hőség mellett a klímaváltozással együtt sajnos új kártevők is megjelentek, emiatt a Régi Fasor koncepciónkat is felül kellett írni, és klímatűrő fajokat behozni. Ez a világ már nem ugyanaz a világ, mint régen volt. Alkalmazkodni kell.
Megvannak erre a megfelelő elképzelések?
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia az nem egy papír a fióknak, hanem arról szól, hogy mi fog történni a városban a következő öt-tíz évben. Ugyanazok a célkitűzéseink, mint az Európai Uniónak, csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, az energiafogyasztást, és az, hogy megvalósuljon 2050-re a közösség karbonsemlegessége. De ehhez mindenkinek hozzá kell tenni valamit, a kormányoknak, városoknak, a gazdaság szereplőinek és az ott élőknek egyaránt.
A mi faladatunk számolni, mert a számok jelentik az alapját az uniós támogatásoknak. Budapestnek megvan az adóerő képessége, a fővárosiak és az itt működő vállalkozások fizetik ki az ország adóbevételének közel negyven százalékát, tehát megtermeljük a megvalósításhoz szükséges összeget.
Vissza kell szereznünk az adóbevételeink egy részét, és jobban ki akarjuk használni az uniós forrásokat, mint ahogy most a kormány tervezi, hiszen ezekhez a stratégiákhoz forrást is rendel a közösség, támogatást és visszatérítendő hitelt is.
Pénz hiányában rangsorolni kell a feladatokat?
Ma a város működése a prioritás, ott tartunk, hogy az itt hagyott bevétel erre sem elég.
Milyen városban szeretne élni?
Hiába mondom azt, hogy Zöld Budapest, ezt nem lehet egy kifejezéssel leírni. Akkor a legboldogabbak az emberek, amikor van elég tér a közösségi élethez, és közben nem kell órákat utazni munkahelyre, iskolába vagy éppen szórakozni. Ahhoz, hogy több minőségi időt töltsünk a városunkban, az kell, hogy a lakóhelyünk környezetében legyen az orvosi rendelő, a közért, és azok a közterületek, amelyeket fenntartunk. Ebben gondolkodnak most az európai polgármesterek, ezt szeretnénk elérni mi is.
Borítókép: Tüttő Kata