Barion Pixel

Rabszolgasorban, nyomorban született meg a zene városa

Forrás: Wikipedia Commons

Ha tél, akkor zene. A muzsika képes elűzni a sötétséget és a hideget, főleg ha pálmafás vidékre utazunk az év legsötétebb napjaiban. Landoljunk hát ezúttal a Mississippi torkolatánál, az északi-amerikai történelmi délen, New Orleansban, ahol a rabszolgasorsból és a szegénységből a zene új fővárosa született a XIX. században. Megannyi stílus és megannyi legendás zenész itt látta meg a napvilágot.

https://www.youtube.com/watch?v=CWzrABouyeE

Az együttesek, a koncertek, az élő zenei előadások alapján New Orleans-t ma is az Egyesült Államok legjobb városai közé sorolják, ráadásul az egyik legbarátságosabb helynek tartják. Mégis az egyik legkevésbé biztonságos, a család úticélok listáján is a sereghajtók között szerepel. A tisztasági versenyt sem mostanában nyeri meg.

Louis Armstong dallamai, lelkivilága azonban megszólalnak utcáin, erről tanúskodik az itthon 2020-ban bemutatott A zene városa című film.

Mint a forgalmazó ajánlása szerint a hatszoros Grammy-díjas dzsessz trombitás-zeneszerző Terence Blanchard narrációjával készült alkotás tudatosan elválasztja a város zenei evolúciójának stílus- és korszakhatárait, az improvizatív dzsessz a rhythm and blueson át egészen a funkyig.

Louis Armstrong, Fats Domino, Allen Toussaint, Dr. John, a The Neville Brothers és a The Preservation Hall Jazz Band mellett a filmvászonról mesélnek New Orleans-i mai csillagai,

és testvére Wynton Marsalis, továbbá Harry Connick, Jr., Mannie Fresh, Dr. Michael White. Rajtuk kívül Robert Plant, Keith Richards, Bonnie Raitt és Sting mondja el, mit is adott e város nekünk.

Zenei öröksége a gyarmati időkből, az Egyesült Államok születésének korszakából származik, amelyben európai hangszerek találkoznak afrikai ritmusokkal.

Miután New Orleans az egyetlen amerikai város volt, ahol a rabszolgák nyilvános helyeken muzsikálhattak és táncolhattak, legalább vasárnaponként a filmben is bemutatott Congo-téren, a dzsessz és a rokonai nem is születhettek máshol. A zálogházakban katonazenekarok hangszereihez jutottak hozzá a muzsikosok, a fúvósok pedig a dzsessz alaphangzásának lényegévé váltak. Ha nincs dzsessz, nincs dixielend sem. Ha nincs rhythm and blueson, nincs rock and roll.

New Orleans természetesen ma is az egyik legnagyobb észak-amerikai zenei fesztivál, a Jazz Fest otthona, egyik legfontosabb jellegzetessége és vonzóereje pedig a minőségi utcazene. A 21. században Tanya és Dorise, Távol-Kelet és Afroamerika, hegedű és gitár különös találkozásának köszönhetjük az utca egyik legnagyobb csillagait. A duó 2017-ben tizenöt év után felbomlott, de a zenéje az öröklétnek szól.

Kiemelt kép: Louis Armstrong. Forrás: Wikipedia Commons

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!