Az idők szavát meghallva nyílnak a csomagolásmentes boltok, amelyek a csomagolás hiánya mellett az áruik színvonaláért és származásáért érdemelnek figyelmet. Rengeteg magyar kistermelő, ökogazdaság termékeit forgalmazzák. A budai oldalon tett virtuális kirándulásunk során a „ne pazarolj”-ban, a budakeszi Green Kiss Marketben és az újbudai Leméremben járunk.
Rövid múlt, virágzó jelen, nagy jövő. Az elmúlt években megjelenő és népszerűvé váló csomagolásmentes boltok küldetése túlmutat azon, hogy a hulladékmentesség szellemében hiába keresünk bennük műanyagzacskókat. Mint az alábbi virtuális kirándulásunkból kiderül, magas minőségű termékeik elsősorban magyar termelőktől, gyakran ökogazdaságokból származnak, és mivel élelmiszerboltok, a koronavírus okozta korlátozások időszakát is bizonyosan túlélik.
Ne pazarolj: egy immár patinás hely ős budaiaktól
A budai Fő utcában 2018 vége óta üzemelő „ne pazarolj” egyike volt az úttörő vállalkozásoknak – amit cserkészek hoztak létre. Mint tőlük megtudtuk, előttük Budapesten és környékén csak a Ligeti Bolt működött csomagolásmentesen, illetve egy pilisborosjenői üzlet.
„Amikor a tesómmal megismertük a zero waste szellemiségét, tudtuk, hogy mi így akarunk élni – meséli Hikisch Péter, a „ne pazarolj” boltvezetője. – Akkoriban még az egész napot el kellett biciklizni ehhez, de aztán egymásra néztünk, hogy miért nem nyitunk mi is egy ilyen helyet? Én még nagyon fiatal voltam, így a nővérem és a barátnője, Ági és Réka lettek az üzletvezetők. Mindketten cserkészek, fontos nekik a természet és a környezet védelme.
És mindketten babát vártak ekkor.
Tenni akartak azért, hogy a Föld élhető legyen a gyermekeiknek. Ős budai lakosok vagyunk, itt a piac is adta magát, amikor kiválasztottuk a helyszínt.”
Tavaly tavasszal megérezte a bolt a világjárvány első hullámát. Miután egyszerre csak egy vevő tartózkodhatott a helyiségben, Péter elmondása szerint nagyon lelassult a kereskedelem. Ők mérték ki a vevőnek a terméket, odakint feltorlódott a sor, a vásárló is kényelmetlenül érezte magát, ha rá vártak.
„Láttuk, hogy ez hosszú távon nem fog menni – folytatta. – Már korábban is terveztük, hogy bevezetjük a webshopot, de sokkal később akartuk. A kialakult helyzet miatt ráfeküdtünk, a lányok 0-tól 24 óráig ezen dolgoztak.
Másfél hét alatt sikerült az átállás.
Működni kezdett a házhoz szállítás, bevezettük a betétdíjas üveges rendszert, de lehetett továbbra is a boltba jönni. Még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a törzsvásárlóink megmaradtak. Most húsvét utáni új szabályként egyszerre négy fő lehet bent nálunk, de ez nem gond, amúgy is körülbelül ennyien szoktak lenni. Figyelmesek és kedvesek a vásárlók, ha valaki a párjával jön, az egyikük általában kint marad.”
Green Kiss: nagy lépés a hosszú úton
A fiatal csomagolásmentes boltok között már a középkorosztályba tartozik a Green Kiss Market Budakeszin, a maga fél évével. Kiss-Óvári Anita tulajdonos elmondása szerint 2020 novemberében kezdtek el működni, miután másfél évvel korábban megfogalmazódott bennük, mit szeretnének.
„Egy nagybevásárlás négy főre, köztük egy öt és egy hét éves gyermekkel tetemes mennyiségű hulladékot termelt – mondta Anita. – Amikor hazaértünk, azt láttuk, úristen, mennyi a szemét, még úgyis, hogy odafigyeltünk. Tenni akartunk valamit ez ellen, de az nem volt opció, hogy innen bejárjunk Budapestre, más csomagolásmentes boltokhoz. Időm sem lett volna rá, és amúgy is olyan ember vagyok, aki szívesen vállalkozik. Alapnak számított, hogy Budakeszin nyíljunk meg, ahol már hat éve élünk, és nagyon szeretjük, de ilyen jellegű boltja még nem volt.”
Mivel a megfogalmazása szerint eddig csak a Covid időszaka alatt léteztek, nem tudják, milyen lenne az üzleti élet azon kívül, de úgy tapasztalják, sokan preferálják a csomagolásmentességet és a termékeiket. Törzsvásárlóik a kezdetektől tudták, mi a kezdeményezésük lényege, mások pedig, akik később hallottak róla, tudtak azonosulni vele. A járványügyi szabályok szigorú betartásának köszönhetően – előbb legfeljebb négy, majd három vásárló odabent – biztonságban is érezték magukat.
„Stabil és nagyszámú törzsvásárlói kör alakult ki és folyamatosan bővül – folytatta Kiss-Óvári Anita.
Meglepett, hogy eleinte sokan kérdezték a boltunkról: mi ez?
Az emberek nagy része nem tudta, és minden nap három-négy vásárló még erről érdekődik, de én hálás vagyok érte, hogy bejönnek. Ez egy nagy lépés, általában visszatérnek. Egy hosszú-hosszú edukációs folyamat legelején járunk.”
Március közepe óta tejet is forgalmaznak, ami kistermelőktől származik, és nagy népszerűségnek örvend. A kedd hajnalonként köpült vaj frissen kerül a boltba, az Etyektejtől pedig többek között sajtok és saját, csomagolásmentes túrórudik érkeznek. Legalább 100 kiló édességet is eladtak már, a legtöbbet a karácsony és a húsvét előtti időszakban.
„Amire még büszke vagyok, hogy a település vállalkozásaival szoros a kapcsolatunk, nagy az összefogás – mondta. – Innen kapjuk a kovászos kenyeret, a sütiműhelyből érkeznek zabkekszek, a csodás torták. A termékek egy részét külön nekünk készítik. Nagyon szeretik az emberek a teáinkat, de tésztát, rizst, hüvelyeseket, tisztítószereket is forgalmazunk.
Amit lehet, magyar kistermelőktől szerzünk be.
A termékek kilencvenöt százaléka ilyen, a liszt is kisebb malmoktól származik. Néhány áru az Európai Unióból jön, a lehető legközelebbről.”
Lemérem: Újbuda új boltja
A legújabb csomagolásmentes bolt a zöld és a betondzsungel határán nyílt meg Újbudán, a Bikás Park sarkánál. A Tétényi úti Lemérem megszületése Kalo Márk és felesége, Anna érdeme. Március második felében nyílt meg, az ismertsége szájról szájra (is) terjed, de a közösségi oldalakon való aktív a jelenlétet sem hagyják ki természetesen. A Wazze pedig rájuk talál már.
„Korábban mi is a »ne pazaroljban« kezdtünk vásárolni, azelőtt szinte csak külföldön, Németországban, Kanadában, Hollandiában léteztek ilyen boltok – mondta a civilben biológiát tanító Kalo Márk. –
Van egy olyan kemény mag, amely már szeretett volna a közelben csomagolásmentes boltot.
És talán túl messze lenne számára a többi ilyen hely, ők adják a vevőink egy részét. A lezárások minket sem érintettek annyira rosszul, élelmiszerboltként kinyithattunk. A legtöbb termékünk magyar, törekszünk arra, hogy minél kisebb utat tegyen meg hozzánk. Jelentős részük biotermék, amely ökológiai gazdaságokból származik. ”
A példák között felsorolta a Veresi Paradicsomot, amelyet olyan üvegházban termesztenek, ahol a hatalmas lámpatestek télen is nyári, a Napéhoz hasonló hullámhosszú fényt bocsátanak ki, így az ízvilágon nem érződik, milyen évszakban járunk.
A győri Ízeskertből szörp, lekvár, aszalt szilva jön, de megjelennek a boltban az Érden-Kerti Finomságok aszalt gyümölcsei és savanyúságai is, egyenesen a közeli Érdről. A Bácsalmási Finomságok a lecsó, csalamádé, a szilvalekvár és a vámpírűző krém, vagyis a fokhagymakrém szállítói.
Az ásotthalmi Bivalyos Tanya a méz mellett a pépként babáknak is tökéletes édesburgonya származási helye.
A más néven batátaként emlegetett trópusi, szubtrópusi növény termesztése Kalo Márk elmondása szerint egyben válasz is a klímaváltozásra, hiszen remekül megterem a dél-alföldi családi gazdaságban.
„Sok új ötletet kapunk, hogy mire lenne még igény, igyekeztünk és igyekszünk ezeket is beszerezni – folytatta a Lemérem tulajdonosa. – Ilyen a gluténmentes tészta, az ecet, a citromsav, a szárított élesztő, a datolya. Néhány héttel a nyitás után elégedettek lehetünk a forgalommal, ami persze még hullámzik, de folyamatosan fejlesztünk.”
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán
