Így pusztítják az ökoszisztémát a tengeri hőhullámok

A közelmúltban a tengeri hőhullámok gyakorisága több, mint hússzorosára növekedett. Ez az ember által okozott klímaváltozásnak köszönhető – jelenti ki egy új, a Science magazinban megjelent tanulmány.

A tengeri hőhullámok olyan időszakok, amelyek alatt a víz hőmérséklete egy bizonyos területen szokatlanul magas. A tanulmány szerint azok a típusú hőhullámok, amelyek régen több száz vagy több ezer évente jelentek meg, az ember által előidézett klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak.

Amennyiben az ipari forradalom előtti időszakhoz képest elérjük a másfél °C-os hőmérséklet-emelkedést, akár évtizedes vagy évszázados gyakorisággal bukkanhatnak fel. 3 °C-os emelkedés esetében pedig akár minden évtizedben vagy évben is számítanunk kell ezekre az anomáliákra.

Az utóbbi évtized hőhullámai teljes tengeri ökoszisztémákat rendeztek át, és visszafordíthatatlan károkat tettek az élővilágban.

A 2013 és 2015 között tartó csendes-óceáni hőhullám miatt például megemelkedett a tengeri madarak, emlősök és lazacok halálozási rátája, gyarapodtak a káros algák, és csökkent az elsődleges produktivitás. Trópusi és szubtrópusi vizeken nemrég végigsöpört hőhullámok pedig jelentős korallpusztulást, tengerifű-elszáradást, és hínárpusztulást okoztak.

A tanulmány szerzői 1981 és 2017 között műholdas mérések segítségével vizsgálták a tengerfelszín hőmérsékletét. Az eredmények szerint a kevesebb, mint negyvenéves időszak alatt drasztikusan nőtt a hőhullámok gyakorisága, időtartama és intenzitása.

A műhold az első évtizedben 27 nagy hőhullámot mért, átlagosan 32 napos időtartammal és 4,8 °C-os csúcshőmérsékleti anomáliával. Ezzel szemben az utolsó évtizedben 172 hőhullámot mértek, amelyek átlagosan 48 napig tartottak, 5,5 fokos átlagos csúcshőmérsékleti anomáliával.

Tekintve, hogy a tengeri hőmérséklet normális esetben csak nagyon kevéssé ingadozik, az egyre magasabb csúcshőmérsékletű, sűrűbb gyakoriságú, és hosszabb ideig tartó hőhullámok felfoghatatlan hatással vannak a vízi élővilágra.

Egy matematikai modell segítségével a szerzők kiszámolták azt is, hogy a hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése a legnagyobb valószínűséggel az ember által előidézett klímaváltozásnak köszönhető.

Ahogyan a tanulmány írói is hangsúlyozzák, a tengeri hőhullámok gyakoriságának csökkentése még egy ok, amiért elengedhetetlen a nemzetközileg kitűzött, ambiciózus klímacélok mihamarabbi gyakorlatba iktatása.

A cikk szerzője Domján Flóra, a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom tagja

Kiemelt kép: Rozmárok a Bering-tengeren. Fotó: Pixino/Labunski Liz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére