A védett terület a Rákos-patak mentén a város egy természetes állapotban fennmaradt kincse, tele őshonos fafajokkal, színes élővilággal. A terület tulajdonosa az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatalhoz bejelentette, hogy a területen tarvágást kíván folytatni, és ezt a kormányhivatal – bár erre péntekig még lehetősége lett volna – nem tiltotta meg.
Milyen szerepet játszanak az erdők a klímaváltozás hatásainak mérséklésében? Hogyan befolyásolja az erdők eme szerepét egészségi állapotuk? Íme a válaszok.
A jövő héten lassan melegszik az idő, a hőmérséklet csúcsértéke a hét első felében 23-29 fok között várható a hűvös hajnalok ellenére.
Magyarország viszonylag keveset kapott az egészségkárosító anyagból, de érdemes ilyen szempontból is megnézni, honnan és milyen vadon termő gombákat gyűjtünk.
Az elkövetkező két hétben továbbra is erős tünetekre számíthatnak a parlagfűpollenre érzékenyek.
Az erdők komplex rendszerek, amelyek élőlények ezreinek adnak otthont és mérséklik a klímaváltozás hatásait azáltal, hogy óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek és nem mellesleg oxigént termelnek számunkra.
Különleges programokkal készülnek a Gemenc Zrt. szakemberei.
Pénteken a Dunántúlon a ködfoltok feloszlása után többórás napsütés várható, majd délelőttől erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés.
„Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket” – véli Peter Wohlleben német kertész, akinek első magyarul is megjelent könyve, A fák titkos élete továbbra is újdonságnak számít itthon. Immár hangoskönyvként is megismerhetjük, de az alcíme is sokat elárul róla: „Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése.” A felfedezés egy része azért tudományos bizonyításra vár a nagyhatású műből.
A napfényt a jövő elsődleges megújuló energiaforrásaként tartják számon, amelynek egyik közvetlen felhasználási formája a fotokatalízis.
