
50 éves a Tisza-tó „lelke”
A Tisza-tó hazánk második legnagyobb, és egyben legfiatalabb állóvize. A tekintélyes méretű tó neve eredetileg Kiskörei-víztározó volt, amely idén ünnepli az 50. születésnapját.
A Tisza-tó hazánk második legnagyobb, és egyben legfiatalabb állóvize. A tekintélyes méretű tó neve eredetileg Kiskörei-víztározó volt, amely idén ünnepli az 50. születésnapját.
Hívatlan vendégek sodorhatják végveszélybe a hazai ökoszisztémát.
Az éghajlatváltozás globális katasztrófával fenyeget, ugyanakkor ha jó döntéseket hoznánk, akkor lenne némi esély arra, hogy az emberiség túlélje ezt az évszázadot.
Ezúttal Balatonfenyvesen alakítanak ki hatalmas mólószárakat, szokás szerint környezeti hatásvizsgálat nélkül, a feliszapolódás ismert veszélyével nem törődve.
Egyelőre nem vágtak ki több, védett területen lévő erdőt, mióta augusztus elején megszületett a komoly társadalmi felzúdulást keltő tűzifarendelet, a WWF Magyarország szakértője szerint.
A kannákat és hordókat a patak medrébe dobálták, amelyekből az olaj kiömlött, ezzel helyrehozhatatlan mértékben károsítva a földet és a hozzá tartozó élővilágot.
Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.
A WWF Magyarország szakértője szerint a vízhiányon csak természetközeli megoldás segíthet: a mélyártereken kell tárolni az alkalmanként érkező pluszvizet.
Az erdők komplex rendszerek, amelyek élőlények ezreinek adnak otthont és mérséklik a klímaváltozás hatásait azáltal, hogy óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek és nem mellesleg oxigént termelnek számunkra.
A közleményben azt írták, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján a január és július közötti időszak 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt Magyarországon, az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzott.