A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Meg kell menteni a haldokló erdőket
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben formálják a magyarországi erdők képét.
Mire figyelmezteti a világot a Google X egykori üzleti igazgatója?
A Google titkos kutatólaboratóriumának korábbi üzleti igazgatója, Mo Gawdat tanúja volt a mesterséges intelligencia születésének és berobbanásának, ám technooptimistából mára az AI egyik legprovokatívabb kritikusává vált.
Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?
Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….
814 emberélet évente – ennyit követel hazánktól a hőség
Van az a meleg, amitől az ember csak morog. Aztán van az, amitől kórházba kerül.
Nemzetközi lapszemle
Az ENSZ ügynökségei a munkavállalók védelmére szólítják fel a munkaadókat a szélsőséges hőség növekedése miatt
A jelentés szerint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges hőség növeli a kockázatokat mind a szabadban, mind a beltérben dolgozók számára.
Az EU-Mercosur megállapodás súlyos környezeti és társadalmi következményekkel jár
Az EU-Mercosur megállapodás felgyorsítja az erdőirtást, fokozza az éghajlati kibocsátást, és feltárja az európai zöld jogszabályokban lévő kiskapukat.
Útmutató az otthonok szén-dioxid-mentesítéséhez
Világszerte az épületeink felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért. Az utólagos felszerelés (retrofitting) még mindig jó megoldás egy épület energiahatékonyságának javítására, energiafogyasztásának csökkentésére
COP-szakértők: Hogyan lehetne megreformálni az ENSZ klímatárgyalásokat?
Idén egy évtizede annak, hogy a nemzetek sikeresen megtárgyalták a Párizsi Megállapodást, ami azóta is a nemzetközi klímapolitika alapját jelenti. Ám a novemberi COP30 konferencia egy újabb tárgyalási fordulót jelent és egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható az ENSZ klímafolyamatával kapcsolatban.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Klímaklub: Hogyan lehet a klímaszorongást cselekvésbe fordítani?
Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság?
Klímaklub: Hőguta, aszály, aztán pusztító áradás
November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?
Hogyan csökkentheti az energiaszegénységet Budapest új épülettipológiája?
A Budapesti Klímaügynökség és a F4STER Zrt. a BME és az Óbudai Egyetem építész kutatóinak közreműködésével elkészítette Budapest új épület-tipológiáját.
Zöld Hang podcast: Mi folyik itt? Vizeink állapota
Az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék elvezetéséről és a vízmegtartásról szólt a 2025. február 26-án a Klímaklub.
Harc a szemétszörnnyel, a szelektív gyilkos, és az utolsó magyar jegesmedve
A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont együttműködésében a Tarnabod 2.0 Jövőgyár és a miskolci Dr. Ámbédkar Iskola tanulói úgynevezett részvételi filmeket készítettek.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
Merre tovább, zöldek?
Milyen hatással lesz az USA-ra, és a világra az, hogy az antizöld Donald Trump kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből, és a Párizsi Klímaegyezményből hazáját?
Légy képzettebb, és akkor a fagyi visszanyal
A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont novemberben Tarnabodon és januárban Miskolcon, az Ámbédkár Iskolában tartott workshopokat.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Otthonfelújítási Program – de hogyan?
A hazai energiafogyasztás 40 százalékáért az épületállomány felelős.
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: regionális különbségek
Nagy különbség van sok tekintetben az ország kelet és nyugati régiói között és a központi térség is több mutatóban eltér az ország többi részétől.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Magyarország számokban: daganatos betegségek
különböző ráktípusok miatti halálozást mutatjuk európai összehasonlításban.
Magyarország számokban: Hulladék és hasznosítás
Ezen a héten bemutatunk jó néhány grafikont, amelyek a hulladékok keletkezéséről és kezeléséről szólnak.
Magyarország számokban: A fogyasztói árak alakulása
A KSH minden hónapban összegyűjti, hogy az egyes termékeknek vagy szolgáltatásoknak mennyi a fogyasztói ára.
Magyarország számokban: A családok nettó jövedelme
Különböző családtípusok nettó jövedelmét mutatjuk az alábbi ábrákon.
Magyarország számokban: A leggazdagabb magyarok vagyona
2002-től mutatjuk a 100 leggazdagabb magyar vagyonának számait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
