Egymásnak ellentmondó információk érkeznek a Roszatomtól arról, hogy hogyan képzelik el Paks 2 jövőjét az új kormányzat alatt. Beszélnek kivonulásról és felgyorsításról is, így csak egy dolog bizonyos: ők is érzik, hogy a kormányváltás új helyzetet teremtett.
Az MTI szombati (aligha véletlenül az új kormány beiktatására időzített) híre szerint a Roszatom (Paks 2 oroszfővállalkozó-generálkivitelezője) vezérigazgatója abban bízik, hogy „felgyorsítják” az atomerőmű építését. Alekszej Lihacsov Moszkvában úgy nyilatkozott: remélik, hogy az új magyar kormánnyal együtt újraindíthatják az együttműködést a felgyorsítás érdekében. „Paks 2 építési területén a munka teljes gőzzel folyik. Februárban öntöttük az első betont, idén befejezzük az első új, egyúttal a meglévő erőmű ötödik blokkjának betonalaplemezét, és a második blokkon is aktívan folyik a munka.” Ugyanő áprilisban, pár nappal a Fidesz által elvesztett választás után egy egyiptomi (!) sajtótájékoztatón is fontosnak tartotta elmondani: a Roszatom kész alátámasztani a Paks 2 projekt hatékonyságát, az ár és egyéb paraméterek indokoltságát. „Halljuk, hogy érdeklődés van a projektünk iránt, mert a győztes párt elnöke már többször is kiejtette a projektünk nevét, a többi között kissé kritikus hangnemben, mondjuk az ár tekintetében” – mondta. Azt is kifejtette, hogy a projektnek köszönhetően Magyarország energiaellátásának több mint 70 százalékát stabilan az atomenergia fogja biztosítani, ami nemcsak az ország saját energiaellátására, hanem a villamosenergia európai exportjára is lehetőséget nyújt, energia-önrendelkezést és versenyképességet biztosítva a magyar államnak.
A vezérigazgató szerint a Paks 2 atomerőművel kapcsolatos döntéseket, beleértve azokat, amelyek az árra vonatkoznak, nyilvánosan hozták meg, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) együttműködve. „Bármilyen kérdésre válaszolunk az ár szempontjából is” – hangoztatta. „Természetesen le kell tennünk a vizsgát, a szó jó értelmében. A vizsgát a projekt hatékonyságából, az árának és egyéb paramétereinek megalapozottságából. Teljesen készen állunk erre a vizsgára” – mondta. Hozzátette, hogy bizonyos értelemben Magyarország is vizsgát fog tenni a „világ egyik legnagyobb szabású, modern energetikai projektjének komoly előmozdításából”.
Kormányváltás gerjesztette aktivitás
A 2014-ben megkötött, 12,5 milliárd euró értékű kétoldalú megállapodás értelmében a Roszatom két új, egyenként 1,2 gigawatt teljesítményű VVER-reaktort építene fel Pakson. A blokkok közül az elsőnek már 2023-ban üzemelnie kellet volna az eredeti tervek alapján. Az MTI most azt írja: várhatóan 2030-2031-re készülnek el a reaktorok, de valójában még a legoptimistább szakmai becslések is 2035 körüli startról szólnak. Kevéssé valószínű, hogy a Roszatom mostani verbális aktivitása mögött nem a politika áll: a győztes Tisza párt programjában a projekt felülvizsgálata szerepel, az újonnan megválasztott miniszterelnök pedig túlárazottnak nevezte a beruházást.
Mindez akár elővágásnak is tekinthető, mivel tavaly a még fideszes többségű parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek alapján az orosz fél gyakorlatilag korlátlanul emelhetné az elvileg fix árat és kulcsrakész kivitelezést ígérő konstrukció számláját.
Maga az orosz cég is próbálkozott a közelmúltban ilyen szóbeli nyomásgyakorlással: a RIA Novosztyi hírügynökség április 20-i híradása szerint (amelyet Magyari Péter, a Válasz újságírója osztott meg a Facebookon) amennyiben a Magyar-kormány valóban drágának fogja találni az orosz ajánlatot, akkor „négy év múlva csomagolhat, és eltűnhet a történelem süllyesztőjében” – ez meglehetősen barátságtalan intrónak tűnik. Azt is hozzátették persze, hogy a cég „nyitott a párbeszédre Budapest új csapatával, és kész tisztázni minden kérdést a projekt költségeivel kapcsolatban.” A múltról szólva úgy fogalmaznak, hogy Orbán nagyon keményen tárgyalt az oroszokkal, mielőtt 2014-ben megállapodtak volna – ami vagy így van, vagy nem, az viszont tény, hogy utóbb belement a feltételek nélküli drágításba (ami azért különösen aggályos, mert a szerződés fő paraméterei továbbra sem ismertek: nem tudni, pontosan mit kell az orosz félnek leszállítania, milyen határidők, kötbérek és vis maiorok szerepelnek a megállapodásban).
14,7 milliárd euró lett, maradhat?
„Jelenleg a szakértők szerint a projekt költsége 14,7 milliárd euróra nőtt, de ez még így is példátlanul alacsony ajánlat a globális reaktorépítési piacon” – hangsúlyozza a Roszatom, elismerve a drágítási szándékot. Globális piac amúgy nem létezik: Európában jelenleg nem épül új atomerőmű, az orosz és a kínai árak pedig az eltérő munkaerőköltségek és környezetvédelmi szabályok miatt nem relevánsak.
Szintén nem volt igazán üzletszerű az a megfogalmazás a Roszatom-vezető részéről, hogy az új kormányerő felvetését, miszerint „a Paks-2 projekt költségei túl magasak, inkább politikai kommunikációként és zajként kell értelmezni”, és a végén úgyis rájövünk majd, hogy egyrészt nincs jobb opció, másrészt „Magyarország kis ország, viszonylag sérülékeny”. Csatlakozó információ, hogy Holoda Attila energetikai szakember, aki az Orbán-kormánynak is dolgozott ezen a területen, a napokban egy interjúban azt mondta: szerinte amennyiben az épülő akkuipari beruházások működésbe állnának, Magyarországnak szüksége lenne Paks 2-re.
Másfelől viszont a napsütéses napokon az országnak már ma is hatalmas áremfeleslege van, és egyre nagyobb az olyan napok száma, amikor az azonnali piacon negatív az áramár.
Ami a további tényeket illeti, a beruházás eddigi késedelme elsősorban az oroszoknak, illetve az orosz és az európai biztonsági szabályozás különbségeinek róható fel, és egyre egyértelműbb, hogy a Roszatom az eredeti szerződésben szereplő feltételek szerint ezt az erőművet nem tudja racionális határidőn belül felépíteni. Ráadásul az is látszik, hogy Magyarországnak jelenleg elsősorban nem új alaperőművi áramtermelő kapacitásokra, hanem az elmúlt másfél évtizedben elhanyagolt hálózatfejlesztés felgyorsítására, a 2013-ban a süllyesztőbe küldött okos mérés-okos hálózat projekt felélesztésére, időben differenciált, a fogyasztókat a völgyidőszakok felé toló tarifákra, új energiatárolási megoldásokra, valamint a napenergiát kiegyensúlyozó szélerőművekre van szüksége. Utóbbiakkal kapcsolatban 15 évvel a Fidesz által bevezetett, majd tavaly papíron kivezetett de facto tilalom után is több a kérdés, mint a válasz: engedélyt egy Tiborcz Istvánhoz közelálló csoport kapott, de kevéssé valószínű, hogy az új kormány rájuk szeretne bízni egy újabb, szinte a pénznyomtatás jogával egyenértékű monopoljogot.
Közben a Paks 2 projektcég a Facebook-oldalán naponta tesz közzé sikerjelentéseket arról, hogy milyen szorgosan haladnak az egyébként több mint 10 évig egy helyben toporgó építkezéssel: pont akkor, amikor valószínűleg az lenne a legracionálisabb, ha kivárnák, amíg a politika dönt a beruházás jövőjéről.
