A Szentendrei-sziget polgármesterei közös közlekedési koncepcióval próbálnak választ adni arra, hogyan lehetne egyre növekvő lakosság mellett fenntarthatóan és kiszámíthatóan megközelíthetővé tenni a szigetet.
A Szentendrei-sziget egyedülálló természetes környezetében ma már csaknem 14 ezer ember él és a legnagyobb részük minden nap elutazik a szigetről, majd hazautazik, hiszen a szigeten nincsenek középiskolák, és munkahelyből is kevés. A Szentendrei-sziget fokozott védelem alatt áll, mert Európa egyik legnagyobb parti szűrésű ivóvízkészlete is a sziget kincse. A fővárostól alig 30 kilométerre fekvő szigetnek egyetlen hídja van Tahitótfaluban, és hat komp illetve rév, amely reggelente túlzsúfolt az iskolába és munkába menőkkel. A Szentendrei-sziget polgármesterei folyamatosan kongatják a vészharangot, hogy a sziget rév- és komp közlekedése annyira elavult és túlterhelt, hogy az összeomlás felé halad. Most azonban léptek egy nagyot és egy olyan közlekedési koncepciót dolgoztak ki, amely a szigeti közösségi közlekedésre, mint egységes rendszerre tekint, a lakosság létszámával párhuzamosan növekvő igényekre épül és jelentős állami forrásbevonást remél. A Duna két partján a 11-es úton és a 2-es úton is folyamatos dugók vannak, ezért a koncepció, amivel mindenhol kopogtatnak a dunai közlekedést erősítené, és iskolába, vagy épp munkahelyre például gyors hajók vinnék a gyerekeket, felnőtteket Szentendrére, a hosszabban utazókat pedig Budapestre. A legnagyobb csúcs idején is Szentendrére 15 perc alatt, Pestre pedig 30–40 perc alatt be lehetne érni.
“Sokan élünk itt, évről-évre egyre többen jönnek a szigetre, ami jelenleg nagyjából 14 ezer szigetlakót jelent, aztán jön a tavasz és akár háromszorosára duzzad a létszám a nyaralókkal és idelátogatókkal együtt a melegebb hónapokban. Mindeközben a szigetről a közlekedés egyre reménytelenebb. ”
– mondta el egy napokban rendezett lakossági fórumon Mwajas Kriszta, Pócsmegyer-Surány polgármestere. A 11-es út, amely Magyarország egyik legforgalmasabb útja már amúgy is aggasztóan lassan autózható, azonban most épp itt-ott fel van túrva és a dugók szinte állandósultak. A Tahitótfaluban lévő felújítás miatt az elmúlt napokban a szigetről reggel és délután alig lehetett ki és bejutni, a 300 méteres hídon a hétvégén egy óra alatt lehetett átmenni.
„A sziget zártsága előny is és hátrány is, hátrány mivel a mindennapi közlekedésünk évtizedek óta valóságos kihívás, előny hiszen épp emiatt maradt meg a sziget természetes varázsa. A vízbázis védelme miatt a szigeten nem lehet iparilag fejleszteni, és elsősorban ökológiailag előnyös, extenzív gazdálkodás a megengedett. Ennek megfelelően nincs túl sok munkahely a szigeten, sőt középiskola sem, ezért az egyetlen híd mellett a víziközlekedési összeköttetések létfontosságúak minden lakos számára” – mondta el a fórumon Molnár Zsolt polgármester, aki 20 éve vezeti Szigetmonostor-Horányt. “Tíz éve már volt egy kész fejlesztési koncepció, amit most leporoltunk, újragondoltuk, és az is egyre világosabb lett, hogy a sziget polgármestereinek együtt kell lépnie, hogy legyen esélye a valódi fejlesztésnek” – fűzte hozzá.
Segíthetnének a kerékpárutak és kerékpáros hidak
Ugyan a szigetet érinti az M0 autóút hídja, erről lehajtó a Szentendrei-szigetre nem épült. Bár az engedélyben, a Környezetvédelmi hatósága előírása alapján az állam korábban vállalta egy Szigetmonostorra vezető híd megépítését, ez sohasem történt meg, és jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy környezetvédelmi szempontból mégsem kötődik a szigeti „kishíd” a Megyeri hídhoz, így a Magyar Államnak nincsen jogi kötelezettsége ígérete betartására – mondta el Molnár Zsolt. Bár mindkét Duna-ág medre alatt vannak közműalagutak, ezek azonban közlekedési célra nem vehetők igénybe. Tervbe van véve egy Tahitótfalu-Vác híd, azonban megvalósítása rövid- és középtávon valószínűtlen és nem is lenne jó a sziget minden lakójának. “Ennél lényegesen hatékonyabb volna biciklis hidakat építeni, egy közúti híd költségének töredékéért. Mind Kisoroszi, mind Pócsmegyer, mind Szigetmonostor a kerékpáros híd megvalósítását szorgalmazza, és ennek létjogosultságát jelzi, hogy a sziget az európai legnagyobb kerékpárhálózat, az Eurovelo egyik része lesz, a tervek már készülnek.”
Abban mindenki egyetért, hogy a Szentendrei-sziget lakosainak közlekedése megoldatlan, elégtelen, rossz. Sem a közúti tömegközlekedés, sem a dunai átkelési lehetőségek, sem a dunai hajózás lehetőségei, színvonala vagy minősége nem éri el az elvárható színvonalat, miközben egyre többen laknak a szigeten és mindennapi közlekedésben résztvevő hajók műszaki állapota is erősen kifogásolható. Pócsmegyeren például két éve megszűnt a révközlekedés, a surányi oldalon pedig már sokkal régebben, az itt élő embereknek el kell jutniuk a szomszéd faluba, hogy kompra szállhassanak.
Mivel buszjárat sincs, ezért aki teheti, autózik. Hajnalban sok gyerek kerékpározik az egyre forgalmasabb, és ezért egyre veszélyesebb szigeti úton is a kompokhoz, bicikliút sincs ugyanis a települések között, az Eurovelo beruházás is még csak tervezési szakaszban van.
Épp ezért ha apró lépés is, de most nagyon fontos újítás, a Kisoroszi-Tahitótfalu közötti bővített és a Tahitótfalu-Pócsegyer Szigetmonostor Pásztor rév között üzemelő expressz midibusz járat, amelyet a Volánbusz üzemeltet és először köti össze a volánbusz a sziget két legtávolabbi kompját. Persze a tervekben az is szerepel, hogy a legnagyobb lakosú és buszjáratokban sem elkényeztetett Surány és Horány is legyen bekötve egy olyan volán járattal, amely elviszi reggel a gyerekeket, felnőtteket a kompokhoz, hogy iskolába és munkába mehessenek.
Ígéret van, forrás nincs
“Az elmúlt években sok levelet írtunk a minisztériumoknak, és voltunk már 3–4 tárgyaláson is. Nagy lehetőség számunkra a jelenlegi kormányzat ígérete, hogy a kompos közlekedéseknél is igénybe lehetne venni a vármegyebérletet” – mondta Molnár Zsolt azt is hozzátéve, hogy a szigeten nincs középiskola, így mindenki Vác, Budapest vagy Szentendre irányába kénytelen naponta ingázni.
Mwajas Kriszta, Pócsmegyer-Surány polgármestere a lakossági fórumon kiemelte, hogy “a mi szigetünk egy zöldsziget, egyedi természeti értékekkel. Pócsmegyer surányi részén még a mai napig földutak vannak, mert nincs pénz a gyűjtőutak fejlesztésére sem. A táj vadregényes, és hiába vonzó Budapest közelsége miatt, a mindennapi közösségi közlekedés nem lakosságbarát, nem veszi figyelembe a dinamikus népességnövekedést, miközben az elégtelen közlekedési szolgáltatás erősen kihat a szigeti lakosok életminőségére.
A jelenlegi keretek között a Szentendrei-sziget rév- és kompközlekedése az összeomlás felé halad
A hajóállomány cseréjére remény sincs, üzembentartásuk egyre nehezebb. Az üzemeltetés a jelenlegi rendszerben finanszírozhatatlan. Jelentős forrás bevonása szükséges.
A Szentendrei-szigeti kompok és révek működtetése jelenleg – hibás koncepció alapján – nem állami közszolgáltatásként történik, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem helyi közszolgáltatást látnak el. A révek működési hiányát állami pályázati és vagy önkormányzati forrásból pótolják ki. Ez a megoldás – részben bizonytalansága miatt, részben az utófinanszírozásból fakadóan – elégtelen, és folyamatosan a révek megszűnésével fenyeget.
A kompok bevétele többé-kevésbé fedezi a működési költségeket, ám semmilyen fejlesztésre nem nyújt fedezetet. Azt tudomásul kell venni, a helyközi járatok üzemeltetése nem megtérülő, hanem közszolgálati feladat. Ahhoz azonban, hogy ezek működjenek, állami támogatásra van szükségünk“ – mondta Mwajas Kriszta.
Három forgatókönyv
A Szentendrei-sziget közlekedési koncepcióját a sziget összes polgármestere közösen állította össze, mert így hatékonyabban és egységesen tudnak lobbizni az állami szereplőknél. A közlekedési reformra az három forgatókönyvet dolgozták ki, attól függően, hogy az éppen aktuális kormányzat mennyire segíti a sziget közlekedését.
A vészforgatókönyv a legolcsóbb, minimális fejlesztésekkel számol, főként az expressz midibusz üzemidejének bővítésével és a meglévő kompjáratok rendszeresebb indításával. Bekerülési költsége kb. 520 millió forint, de a közlekedés hatékonyságát csak szerény mértékben növeli.
A középtávú forgatókönyv bevezeti a menetrendszerinti hajójáratokat a szigetre, fejleszti a kikötői infrastruktúrát és bővíti a kerékpáros és gyalogos kapcsolódásokat. A Volánbusz expressz midibusz vonalát Surány és Horány bekapcsolásával optimalizálnák, a vármegyebérlettel igénybe vehető egységes jegyrendszer bevezetésével. Bekerülési költsége kb. 1,5–2 milliárd forint.
A hosszú távú forgatókönyv kerékpáros és gyalogos híd építését is tartalmazza, valamint a teljes dunai közlekedési hálózat kiépítését, ami a sziget és a főváros közötti kapcsolatot forradalmasítaná. A tervezett iskolahajók és munkahelyi katamaránok révén a csúcsidőben is 15–40 perces utazási időket lehetne biztosítani. Bekerülési költsége 31 milliárd forint, de a sziget hosszú távú fenntarthatóságát és az ökológiai szempontokat is figyelembe veszi.
A koncepcióban szerepel még a menetrendszerinti hajójáratok bevezetése, mert teljesen extrém, hogy egyetlen hajó sem áll meg a szigeten, pedig a 90-es évekig voltak menetrendszerinti hajójáratok nyáron. Jelenleg a Szentendrei-sziget egyetlen települését sem érinti menetrendszerű hajójárat. Az évtizedekkel ezelőtt működő „lassú” hajójáratok újbóli beindítása nem indokolt, mert árral felfele nagyon lassan haladnának. Évekkel ezelőtt felmerült Tahitótfalu-Budapest szárnyashajójárat indítása, de ez végül nem valósult meg, pedig a Budapestre közlekedő gyorsjáratra feltehetően volna igény. “Bebizonyosodott, hogy ilyen célra szárnyashajónál már vannak jobb és olcsóbb megoldások, a jelenlegi modern kéttestű hajók ugyanis jelentős sebességet tudnak elérni állandó kismerülés mellett is. Ezzel a sebességgel a sziget kis és nagy dunai oldalán is lehetne hajójárat. A főágban Tahitótfalu váci rév melletti kikötője jöhet szóba, illetve potenciálisan Horány és Surány. A szentendrei ágon több lehetőség is adódna: a katamaránok Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor érintésével vihetnék a helyieket és a turistákat Szentendre és Budapest irányában a Dunán.
