Mi történik a narancshéjjal, a salátamaradékkal vagy a kávézaccal, ha nem a kukába dobjuk? És miért nem mindegy, hogyan komposztálunk? Markó Gergely komposztmester szerint a jó komposzt nem szerencse kérdése, hanem figyelemé és tudásé.
„1988 óta komposztálok, édesapámmal közösen kezdtük. Budapesti lakásunkban gyűjtöttük a konyhában megmaradt növényi részeket, aztán hétvégén kivittük a telkünkre, ahol összekevertük a kerti zöldhulladékkal. Akkor még nem volt erről sehol sem szó, de nekünk egyszerűen természetes volt, hogy visszakerüljön a földbe, mert attól jobban terem minden” – meséli.
Markó Gergely évek óta dolgozik komposztmesterként, ő felel ugyanis a főváros egyik legnagyobb komposztálójáért, a Boráros téri pontért. A közösségi komposztálással 2021-ben kezdett foglalkozni önkéntesként még a Józsefvárosban, majd 2022 óta dolgozik a Boráros téren, ahol egy európai uniós projekt keretében és a Fővárosi Önkormányzat szervezésében jött létre egy városi komposztálópont.
„Amikor megnyitottunk, az első hetekben megdöbbenve láttam, mik kerültek a komposztládákba. Befőttesüvegek, vállfák, papír. Állandóan takarítottuk, de megérte. Szépen lassan javult a helyzet és ma már jól működik a komposztáló, általában azt dobják bele, ami odavaló.”
A Boráros téri Komposztbarátok Facebook-közösségében közel háromszázan vannak, de Markó Gergely szerint ennél többen használják ténylegesen a komposztpontot. „Biztos vagyok benne, hogy olyanok is hordják ide a zöldhulladékot, akik nem tagjai az online közösségnek. A becslésem szerint több száz család komposztál rendszeresen itt, és bárki bármikor csatlakozhat.” Ma már szerencsére egyre nagyobb divat a komposztolás és jelenleg 20-30 komposztpont működik csak a fővárosban.
De mit is csinál egy komposztmester? Munkája során rendszeresen ellenőrzi a komposztáló rekeszeket, kiválogatja az oda nem illő anyagokat, felaprítja a túl nagy darabokat, és gondoskodik az átforgatásról. „Az egyik legfontosabb dolog az aprítás. Ha a növényi hulladékok nagyjából 5×5 centiméteres darabokra vannak vágva, sokkal gyorsabban bomlanak le. Ha nagyobb darab kerül bele, utólag feldarabolom.” A forgatást a rekeszek tartalmának átpakolásával oldja meg. „Ilyenkor tulajdonképpen levegőt adunk a komposztnak. Ezután az anyag pihen, és lassan humusszá érik. Körülbelül egy év kell ahhoz, hogy igazán beérjen, de a lebomlás utána is folytatódik, egyre több ásványi anyag válik felvehetővé.”
A kész komposztot rostálni kell: a finom komposzt szobanövényekhez ideális, a durvább frakció bokrok, fák alá kerül. Korábban a tápanyagban dús komposztot a közösségen belül osztották szét, de hamar kiderült, hogy több keletkezik, mint amennyit a jellemzően lakásban élő résztvevők fel tudnak használni. „Ezért az elmúlt években többször is a Boráros téren található Miyawaki-minierdőkbe hordtuk ki. Később a Nehru parti Miyawakiba is vittünk belőle, önkéntesekkel egy kukában cipeltük ki a komposztot. Két éve pedig már a 10 Millió Fa Alapítvány használja fel a ferencvárosi fák ültetéséhez.”
Markó Gergely szerint komposztálni többféleképpen lehet: gödörben, kupacban, vagy ládában, de mindegyik módszer odafigyelést igényel. „A gödrös komposztálásnál könnyen berohadhat az anyag, ha nincs elég levegő. De egy dobozos komposztálóban is előfordulhat ez pl. egy nagyobb eső után, ha túl nedves lesz.” Egyes országokban az éghajlati viszonyok miatt tetővel védik a komposztot, mert a túl sok víz éppúgy árt a lebontási folyamatnak, mint a kiszáradás. Szerinte az is hatásos, hogyha az ősszel lehullott leveleket a bokrok alá gereblyézzük és hagyjuk lebomlani szép lassan. Sokan tavasszal a magaságyások készítésénél simán nagy mennyiségben használnak lehullott lombokat és konyhai zöldhulladékot, akár úgy is, hogy csak egy bizonyos szintig komposztálódtak, a földben ez úgyis megtörténik és a magaságyás termékeny talajjá válik.
Az elmúlt években divatos lett, hogy az önkormányzatok komposztkereteket, ládákat adtak a lakóknak. Volt ahol ingyen, volt ahol egy kisebb összegért. Szerinte önmagában a kellékek kiosztása nem elég. Jó példának a szlovákiai Simonyt tartja. „Ott a komposztkereteket ingyen adták a családoknak, viszont feltétel volt, hogy háztartásonként legalább egy ember részt vegyen egy rövid képzésen. Megmutatták, mitől lesz jó a komposzt, mire kell figyelni, milyen hibákat érdemes elkerülni. Ez rengeteget számít, mert a komposztálás nem ösztönből működik, hanem odafigyeléssel.” – mondta el Markó Gergely.
“A jó komposzt egyik kulcsa az arány. A nitrogéndús zöld anyagok – konyhai növényi hulladék – mellé mindig kell széntartalmú barnaanyag: aprított gally, forgács, szalma vagy akár kartonpapír. Ha ez megvan, a komposzt nem büdös. Ha büdös, az mindig jelzés, hogy valami nincs rendben.” Gyakran felmerül kérdésként a déligyümölcsök héjának komposztálhatósága is. „Sok vita volt erről, de a Humusz Szövetség oldalán megjelent cikk szerint a kezelt narancs- vagy banánhéj nem tartalmaz több vegyszermaradványt, mint egy nem bio alma vagy körte. Nálunk ezt is lehet komposztálni, de a mennyiségre figyelni kell, egy büfés például ne hordja ide kilószámra.”
Csákváron Gergely újabb ötletet valósított meg: kávézók, éttermek, pékségek kávégépeiből származó kávézaccot kezdett vödrökben elhordani. „Egy év alatt körülbelül két tonna kávézacc gyűlt össze. Ez óriási mennyiség, ami egyébként a lerakóban végezné.” A kávézacc önmagában enyhén savas, de kiváló komposztalapanyag. „Más növényi hulladékokkal keverve a savasság kiegyenlítődik. Rendkívül jó szerves anyag, igazi kincs. Ha egy 5400 fős kisvárosban összejön két tonna évente, el lehet képzelni, mennyi kávézacc keletkezik Budapesten. Érdemes lenne erre elindítani egy programot” – vetette fel az ötletet a komposztmester.
Mikor és hogyan komposztáljunk?
Tavasz: Kiváló időszak új komposzthalom indítására. A talaj kezd felmelegedni, a mikroorganizmusok aktivitása nő, így gyorsabban bomlanak az anyagok.
Nyár: Ideális a komposzt “gyorsítására”. Ha a halom túl száraz, érdemes öntözni, és időnként megforgatni. A magas hőmérséklet gyors lebomlást eredményez, de a túlzott napsütés kiszáríthatja.
Ősz: Jó időszak lomb és kerti hulladék feldolgozására. A komposzt télen lassabban bomlik, de a hidegebb idő nem akadályozza a halom felhalmozását.
Tél: A komposztálás lassabb, mivel a mikroorganizmusok aktivitása alacsony. Ha van fedett, szigetelt hely, a halom lassan tovább érhet, de hidegben a lebomlás szinte megáll.
