Ujvári Zsolt felvételei a természet harmóniájáról és törékeny egyensúlyáról üzennek. A közelmúltban megjelent a természetfotós Nyár című első könyve, amelyben a képek mellett szubjektív történetek is helyet kaptak, tovább gazdagítva az élményt. A kötet nem pusztán képes album, hanem személyes történetekkel átszőtt természetkönyv.
Immáron 8 éve létezik a természetfotós önálló közösségi oldala, a Zsolt Ujvari Nature Photography. 2017 óta tesz itt közzé fényképeket, történetekkel, ismeretterjesztő írásokkal fűszerezve. Kezdetben a fotós elegendőnek tartotta, hogy néhány naponta létrehoz egy-egy bejegyzést, igyekezve bemutatni egy szabad szemmel jószerével láthatatlan világot, legyen szó ízeltlábúakról vagy különleges természeti jelenségekről.
„Olyan témákat keresek nap mint nap, amelyek mellett a legtöbbünk elsétál, hiszen azok észrevétlenek vagy első ránézésre jelentéktelennek tűnnek. Ezért óriási meglepetés volt számomra, hogy az oldalt követők tábora évről évre egyre duzzadt. Már régóta válogattam és gyűjtöttem a különlegesebb fotókat és a hozzájuk tartozó leírásokat. Már csak rendszerezni kellett ezeket, és valami olyan formába önteni, hogy azok valami kerek egésszé álljanak össze” – fogalmazott a szerző, aki szerint az olvasóiban kialakult egyfajta igény. Szerették volna papírra nyomva, csokorba fűzve olvasni a történeteket.
Mi volt az elsődleges célja a kötettel? Mit élhet át az olvasó, amikor a lapokat forgatja?
Eleinte csak néhányan buzdítottak arra, hogy készítsek könyvet, majd mind többen és többen. Kacérkodtam is a gondolattal, hogy belevágjak, de a könyvkiadás komoly szakmai tudást igényel, amivel én magam nem rendelkezem. Végül rám talált Szenes Szilvia (Grimmia Stúdió), aki megadta a kezdő lökést. Ő volt az, aki felajánlotta, hogy kiadja a könyvet. Hirtelen jött az egész, kicsit hihetetlennek is tűnt, de úgy voltam vele: most vagy soha. Ezzel egy összetett, közös munkafolyamat vette kezdetét, amelyben Szilviának nemcsak a kiadói rész jutott; a szerkesztés, a lektorálás, a tördelés és a teljes dizájn megalkotása is az ő munkája. Szakmai hozzáértésének és igényességének köszönhető, hogy a könyv minden részlete méltó formában születhetett meg.
A cél valami olyasmi volt, hogy örömet szerezzünk mindazoknak, akik eddig is lelkesen olvasták és nézegették az általam közzétett bejegyzéseket – legyen szó természetszerető, új tudásra éhes emberekről, természetfotósokról, vagy akár arachnofóbiásokról, akik a pókokról szóló írásaim által próbáltak közelebb kerülni félelmük tárgyához.
Egyszerre szerettem volna, ha jelen van a kötetben az ismeretterjesztés, a líra és a humor, hogy mindenki megtalálja benne a szívéhez közel álló történeteket. Ugyanakkor nem csak a régi, bármikor fellapozható írásokat szerettem volna más formában megjeleníteni. Így ezek egy részét megújítottam, de számos vadonatúj történeten is elkezdtem dolgozni. Végül több száz oldalnyi „nyers” anyag gyűlt össze; annyi, amennyi nem fér el egyetlen könyvben, de még kettőben sem. Végül amellett döntöttünk, hogy évszakokra bontva mutatjuk be hazánk láthatatlan természeti kincseit, az első kötet pedig a Nyár lesz.
Olyan érdekességeket tartalmaz a könyv, amelyek nem hangzottak el a középiskolai biológia órákon, de gyakran az egyetemeken sem. Különleges lények és jelenségek seregét mutatom be, amelyeket alig-alig látunk, de mindenképp érdemes rájuk csodálkozni az erdőt, mezőt vagy a folyópartokat járva. Írok a fotók elkészültének körülményeiről, a különböző beállításokról is, hogy segítséget nyújtsak azoknak a természetfotósoknak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy hasonló pillanatokat örökítsenek meg.
A „Nyár” a tervezett sorozat nyitódarabja. Hogyan képzeli el a további részeket, milyen tematikus egységek mentén épül fel a teljes sorozat?
Egyelőre a négy évszaknak megfelelően négy kötetet tervezünk. Az alaptematika tehát ez, de a fejezeteket tekintve jóval nagyobb a szabadság. A Nyár című kötetet illetően annyira gazdag volt a gyűjteményem, hogy elegendő volt életközösségekre, élőlénycsoportokra vagy napszakokra bontani a kötetet. Feltárul benne például az Alföldi alkonyok csodája, a Vizek birodalma és a Parányok világa. De tavasszal minden bizonnyal hangsúlyos szerephez jutnak majd az ébredő virágok, ősszel a gombák formagazdagsága és spóraszórása, télen pedig a jégformák varázsvilága és a havon is mozgó, mindent túlélő ízeltlábúak.
Egy ilyen jellegű könyv nemcsak tartalmában, hanem formátumában is meghatározó. Mekkora terjedelemben dolgozik, és milyen szerkezetet alakított ki, hogy a történetek és a fotók harmonikusan kiegészítsék egymást?
Először 200 oldalban gondolkodtunk: 100 történet és 100 fotó. Erre a koncepcióra szerettük volna rávetíteni a négy évszak képeit és írásait. A Nyár ebből a szempontból szerencsés kezdés volt, hiszen fotóim jelentős része ekkor keletkezett, bőven volt miből válogatni.
A képanyagot tekintve minden évszak gazdag, azonban a téli és őszi pillanatokról kevesebbet írtam. Ez ugyan munkát jelent majd számomra a jövőben, de pozitívumként is tekintek erre, hiszen rengeteg, eddig meg nem jelent írás láthat napvilágot az új könyvekben. Továbbra is célunk lesz a 100 történet és 100 fotó koncepció, hiszen ettől lesz a könyv az, ami, s válik sokkal többé egy egyszerű albumnál. A Nyár című kötetben végül 102 páros jelent meg, 240 oldalon.
Milyen szempontok alapján válogatta a képeket, és hogyan születtek meg melléjük a történetek?
A könyvben sokféle élőlény szerepel, és talán nem mindegyik a szívünk csücske, hiszen leginkább rovarokat, pókokat és más, kevésbé ismert, szeretett, és fotózott állatokat mutatok be.
A válogatásnál három szempontot vettem figyelembe. Az elsődleges az volt, hogy a kép legyen érdekes. Legyen rajta egy olyan lény vagy egy olyan pillanat a lény életéből, ami csak keveseknek adatik meg, hogy a természetben is rácsodálkozhassanak, esetleg megörökítsék azt. Természetesen fontos szempont volt az esztétika. Mindenképpen olyan fotókkal szerettem volna megtölteni a könyvet, amelyekre a mai napig büszke vagyok, de legalábbis átmennek még a szűrőn, ami a hosszú évek során kialakult bennem. És végül szerettem volna felidézni a már leírt, legszebb és legérdekesebb történeteket is. Természetesen számos olyan kép is van, amiről korábban nem írtam, de semmiképp sem szerettem volna, ha emiatt kimarad a kötetből. Így felelevenítettem az emlékeket, hogy azoknak is tudjak majd újat mesélni a könyv lapjain, akik a kezdetektől követik munkámat.
A nyár évszaka a természetben bőséget hoz. Milyen élőlényekkel találkozik az olvasó ebben a kötetben, kik a „főszereplők”?
A legtöbb általam fotózott lénynek legalább 6 lába van. Vagy épp egy sincs. E lények közül azonban változatos a felhozatal. Olvashatnak az érdeklődők gömböcugrókákról, szentjánosbogarakról, dunavirágokról, szarvasbogarakról, lepkékről, szitakötőkről, álskorpiókról, atkákról, hangyákról, pókokról, békákról, gyíkokról vagy meztelencsigákról. Talán nem egy szokványos lista. Elsőre talán nem is minden név cseng ismerősen. Azért is érdemes fellapozni a könyvet, mert madarakkal, emlősökkel nap mint nap találkozunk, figyeljük őket a természetben, sokat tudunk róluk. De hányan tudják vajon, milyen atkák tizedelik a spanyol csupaszcsigákat, milyen darazsak ritkítják a kertünkben kellemetlenkedő poloskákat, vagy épp mi minden felelős azért, hogy az erdei avar újra talajjá váljon?
Melyik állat, jelenet vagy fotó a legemlékezetesebb az Ön számára ebből a kötetből – és talán a sorozat egészéből is?
Számomra minden állat izgalmas és gyönyörű. De úgy tapasztaltam, hogy a fotóimat kedvelő emberek körében egy parányi, színpompás, már-már rajzfilmfigurára hajazó külsejű társaság örvend a legnagyobb népszerűségnek: ezek a gömböcugrókák. A saját képei közül mindig nehezen választ az ember. Számomra a legizgalmasabbak aktuálisan azok a pillanatok, amikért nagyon sokat küzdöttem, hogy megörökíthessem úgy, ahogy azt elterveztem. Ez lehet akár egy alkonyatkor repülő szarvasbogár vagy a dunavirágok rajzása a folyóparton.
A könyv hol és milyen formában érhető el az olvasók számára?
A kötet szándékosan nem került könyvesboltokba, így kívántuk minél alacsonyabban tartani az árát annak érdekében, hogy többekhez eljuthasson. Ezért a kiadványt kiadó Grimmia Stúdiótól vásárolható meg, illetve tőlem is beszerezhető.
Ujvári Zsolt láthatatlan világa – Nyár. Grimmia Stúdió, 2025.
Ujvári Zsolt biológusként végzett, egykor pókszabásúak kutatásával foglalkozott, és számos új fajt fedezett fel. Később a bűnügyi terület felé fordult, ma pedig igazságügyi botanikus szakértőként dolgozik a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban. Emellett a National Geographic szakfordítója és újságírója, a „FotóOktatás” fotósiskola mester workshopjainak oktatója, valamint a „Te is lehetsz fotós!” mesterkurzus vendégelőadója. Az állatok iránti kíváncsiság és a természet szeretete a taxonómiai pálya lezárulta után is vele maradt – csak ma már nem mikroszkópon, hanem fényképezőgép objektívén keresztül figyeli a sokak által furcsának vagy ijesztőnek tartott élőlényeket. Szívéhez legközelebb a Pilis áll, ahol természetfotóinak nagy részét készíti.
