Nem egyenlő a minimálbérrel, munkanélkülieknek, alacsony és közepes keresetűeknek, kismamáknak is járna. Ma indul el hazánkban is az aláírásgyűjtés, amelynek célja létrehozni az Európai Unióban a feltétel nélküli alapjövedelmet. Összeszedtük és tisztáztuk a gyakori kérdéseket, eloszlatjuk a tévhiteket ezzel a bonyolult gazdasági fogalommal kapcsolatban.
Egy év alatt hét tagországból összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy Európai Bizottság foglalkozzon a feltétel nélküli alapjövedelem ötletével. A hazai pártok közül a Párbeszéd Magyarországért csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez. Európában több európai baloldali, zöld párt és szervezet is hasonlóan tesz. Tíz pontban tisztázzuk a Párbeszéd-féle alapjövedelem fogalmát, magyarországi feltételeit, megvalósíthatóságának lehetőségeit.
1. Nem ugyanaz, mint a minimálbér?
Nem. Ez gyakori tévhit, sokan keverik a két fogalmat. A legfontosabb különbség, hogy a minimálbér olyan juttatás, amelyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára megfizetni. Tehát ez a legalacsonyabb államilag előírt munkabér.
Vagyis: a minimálbér munkáért jár, alapjövedelmet pedig többek között munkanélküli is kaphat.
2. Mit is jelent a feltétel nélküli alapjövedelem?
A feltétel nélküli alapjövedelem nagyon szárazon azt jelenti, hogy minden állampolgár feltétel nélkül, rendszeres pénzbeli juttatást kap, amely fedezi az alapszükségletek kielégítését. A Párbeszéd javaslata Magyarországra specifikálva született meg.
3. Valóban feltétel nélküli?
A Párbeszéd-féle alapjövedelem nem feltétel nélküli. Felnőttek esetében szükséges hozzá, hogy havi 100 ezer forint alatti legyen a jövedelem, dolgozói alapjövedelemnél pedig havi bruttó 510 ezer forint alatti.
Ha valakinek a jövedelme 100 ezer forint alatt van, annak pontosan ennyire egészítenék ki. Minden körülménytől függetlenül.
Rákérdeztünk a pártnál, hogy mi az oka annak, hogy az ő ötletük feltételhez kötött. Azt a választ kaptuk, hogy hosszú távon elkötelezettek a feltétel nélküli alapjövedelem mellett, ám szerintük a mai Magyarországon ahhoz, hogy mindenki – a magas jövedelműek is – kapjanak alapjövedelmet, nem áll rendelkezésre sem elegendő erőforrás és erkölcsi alap. Szerintük a társadalom igazságtalannak érezné, ha jól keresőknek is járna a feltétel nélküli alapjövedelem, ezzel a párt is egyetért.
4. Ezek után miért dolgozzon az, aki munkából él, és 107 ezer forintot visz haza?
A szegények mellett az alacsony jövedelműeknek és a közepesen keresőknek is jutna valamilyen módon az alapjövedelemből, ezt nevezik ők dolgozói alapjövedelemnek. A minimálbérért, azaz bruttó 161 ezer forintért dolgozók jövedelmét a Párbeszéd megemelné 200 ezer forintra, és bruttó ötvenezer forinttal egészítené ki. A kiegészítéssel együtt tehát egy főállású dolgozó sem kereshetne kevesebbet havi bruttó 250 ezer forintnál. A párt a 210 ezer 600 forintos garantált bérminimumot is megemelné bruttó 260 ezer forintra, a dolgozói alapjövedelemmel együtt 310 ezer forintra. Felette pedig sávosan csökkenő támogatás járna mindenkinek, aki nem keres többet bruttó 510 ezer forintnál.
Javaslatuk szerint egyetlen gyermek szülei sem kaphatnak kevesebbet, mint 50 ezer forint. A kismamák pedig nem kaphatnak kevesebbet 150 ezer forintnál.
5. Tehát nem mindenkinek járna?
Az ország valamennyi állampolgára jogosult lenne a pénzösszegre, életkortól, családi állapottól, munkaerőpiaci helyzettől függetlenül, csak a bruttó 510 ezer forintnál többet keresők nem. Rajtuk kívül mindenki, függetlenül attól, hogy mások szerint rászorul-e, illetve, hogy dolgozik-e vagy sem. Ez fontos különbség a szociális juttatásokkal szemben, mint például a munkanélküli segély vagy a családi pótlék.
6. Mire elég?
A 100 ezer forintos jövedelem arra elég a Párbeszéd szerint, hogy fedezze az emberek alapvető szükségleteit, például az étkezést és a lakhatást.
Azaz a létminimumot.
7. Hány embert érint?
Talán egyszerűbb azt megmondani, kiket nem. Nem érinti a 100 ezer forint feletti nyugdíjban részesülőket, ők a tavalyi adatok szerint az összes öregségi nyugdíjas 71 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy közel 1 millió 450 ezer nyugdíjast nem érint, csaknem 600 ezret viszont igen.
A Párbeszéd szerint egyébként az alacsony, de már 100 ezer forint feletti nyugdíjaknál felzárkóztató emelésekre van szükség, de ezt a problémát már nem az alapjövedelem konstrukciójukban kezelik.
Mint írtuk, az alapjövedelem nem érinti tehát az 510 ezer forint felett keresőket sem. A Párbeszéd számításai szerint az átlagbér alatt dolgozók is az összes munkavállaló mintegy 70 százalékát jelentik, így legfeljebb a dolgozók felső jövedelmi ötöde, azaz 800-900 ezer ember maradna ki a dolgozói alapjövedelemből.
8. Miért fontos ez annak, akinek nem kell a sávos kiegészítés sem?
A Párbeszéd álláspontja szerint az alapjövedelem pótlólagos vásárlóerőt jelent, ami élénkíti a gazdaságot, stabilabbá válnak az átlag felett keresők munkahelyei is, illetve új álláshelyek is keletkeznek. Szerintük az sem lebecsülendő a tehetősebbek szempontjából sem, hogy kevésbé szorongó, nyugodtabb és vidámabb társadalomban élhetnek.
9. Mennyiből és miből lehetne ezt finanszírozni?
A Párbeszéd számításai szerint az alapjövedelem nettó forrásigénye mintegy 3400 milliárd forint.
Ennek forrásai megtalálható a költségvetésben. Ők a forrásokat négy nagy csoportra osztják. Az első a felesleges felhalmozási kiadások (állami beruházások) és működési kiadások csökkentése. A Párbeszéd szerint bizonyára akad, aki inkább akar kormányépületeket a Budai várba, újabb sportcsarnokokat, vadászati kiállításokat, az autó-motorsport bőkezű támogatását, mint alapjövedelmet, de a többség valószínűleg mégiscsak az utóbbit választaná. A második forráscsoport a közbeszerzési túlárazások leállítása. A harmadik a progresszív gazdaságpolitika, a jó kormányzás forintosítható hatásai. A negyedik pedig a jövedelemkiáramlás adóbevételnövelő hatása.
10. Jelenleg hol működik?
Működő feltétel nélküli alapjövedelemre az alaszkai olajalap által fizetett állampolgári részesedés rendszere a legközelebb álló példa, amely azonban éves, változó összegű és az olajbevételekhez kötött.
A Párbeszéd javaslatához sokkal inkább hasonlító, havonta folyósított alapjövedelemre idén májustól már az Európai Unióban belül is lehet példát találni, méghozzá Spanyolországban.
A PSOE-Unidas Podemos kormánykoalíció vezette be a koronavírus-járvány tombolása idején, deklarálva, hogy a program nem csupán a válság idejére szól. Az ottani példából is látszik, minden országban másként valósulhat csak meg az elképzelés. Náluk például háztartásonként lehet kérni. A spanyolok június 15-től igényelhetik egyszemélyes háztartás esetében a maximum 462 eurót. Ezt az igénylő akkor kapja meg, ha nincs semmilyen bevétele. Ha valaki ennél kevesebbet keres, akkor a különbözet jár neki. A többszemélyes háztartásban a maximális összeg 1015 euró. A 23 és 65 év közötti korosztály jogosult rá. 18 éves korától annak is jár, aki kiskorú gyermeket nevel. Itt meglehetősen pontosan behatárolt vagyoni helyzet alapján lehet kérni. Csak az kérelmezheti, akinek vagyona az általa lakott ingatlana nélkül számítva a háztartás nagyságától függően nem haladja meg 16614-43196 eurót.
Az Unión belül még Olaszországban igényelhető alapjövedelem.
A 2019-ben bevezetett garantált minimumjövedelem programban az igényelhető összeg 780 euróig terjedhet egyedülálló személy, 1300 euróig kétgyermekes család esetében. Ez a jövedelmi előírásokon túl is feltételekhez kötött: a jogosultság megszűnésével jár, ha a kedvezményezett munkanélküli, és elutasít háromnál több állásajánlatot.
