Recep Tayyip Erdogan török államfő abbéli reményét fejezte ki szerdán Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy Görögország nem pazarolja el a Földközi-tenger alatti energiahordozók miatt kiújult vita megoldására kínálkozó diplomáciai lehetőséget.
Az ankarai elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan a videokonferencián leszögezte, hogy a földközi-tengeri vita hátterében Görögország és Ciprus maximalista követelései állnak, továbbá az a vágy, amely semmibe venné Törökországnak és Ciprus török lakosságának a jogait.
A török államfő ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016-os migrációs egyezmény megújítására, a vámunió frissítésére, valamint a schengeni vízummentesség biztosítására irányuló lépések az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok továbbvitelének stabil alapját képeznék.
Erdogan nem sokkal később Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is értekezett.
„Törökország nemcsak kijelentéseivel, hanem tetteivel is nyíltan, világosan kifejezte, hogy a feszültség csökkentésének és a párbeszédnek a híve a Földközi-tenger ügyében” – mondta, kiemelve, hogy Ankara Athén provokációi ellenére sem engedett „józan és hidegvérű” hozzáállásából.
Jelezte, hogy a török-görög tengerjogi tárgyalások felélénkítéséről kedden bejelentett megállapodás előrehaladása Athén további lépéseinek függvénye. A török államfő elismeréssel szólt Stoltenberg konstruktív erőfeszítéseiről a kérdésben, majd aláhúzta, hogy a NATO szolidaritása Törökországgal fontos a térség gondjainak szempontjából. Törökország az EU-tag Ciprussal, valamint a NATO- és EU-tag Görögországgal már régóta vitázik a tengeri határokról, de a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával próbafúrásokat végeznek a vitatott területen.
Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.
Erdogan előző nap Angela Merkel német kancellárral és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével egyeztetett. Az ankarai államfői hivatal a megbeszéléseket követően közölte: Törökország és Görögország kész tárgyalni a Földközi-tenger keleti medencéjében található energiahordozók kutatásának kérdéséről.
Az Európai Parlament (EP) múlt csütörtökön arra szólította fel Ankarát, hogy azonnal állítsa le illegális fúrásait, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyjon fel a nacionalista háborúra uszító retorikával.
Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait képviselő tanácsot, hogy álljon készen további célzott szankciók kidolgozására, olyanokra, amelyek nincsenek káros hatással a török népre és az ország területén tartózkodó menekültekre.
Borítókép: manolofranco/Pixabay
