Szijjártó Péter nem mond igazat, amikor az előírások betartásáról beszél.
„Minden akkumulátorgyár a legszigorúbb előírásokat betartva épül Magyarországon” – állította Szijjártó Péter 2023 májusában, ékes példáját adva annak, mennyire bízhatunk a külügyminiszter igazmondásában.
A valóság az, hogy az akkuipar szereplői – az illetékes hatóságok támogatásával – többnyire három módon viszonyulnak a környezetvédelmi, munkavédelmi, építési, tűzvédelmi, iparbiztonsági előírásokhoz és engedélyekhez:
- azt mondják, nincs is rájuk szükség,
- ha mégiscsak kötelező, és egyáltalán megkérik, azt csak utólag teszik,
- megkapják az engedélyeket úgy is, hogy nem felelnek meg az előírásoknak.
A (most még) legnagyobb hazai akkugyár, a gödi Samsung SDI esetében mindháromra találunk (nem is egy) példát, de az akkuipari hulladékokat kezelő cégekről is többször kiderült, hogy a törvények felett állnak.
Gödön akkumulátorcellákat és modulokat állítanak elő, évi több ezer tonna veszélyes, nehézfémtartalmú alapanyagot, elektrolitot és oldószert felhasználva. Az üzem 2018 óta működik és közben folyamatosan bővül. A Pest Megyei Kormányhivatal az építési engedélyek kiadása során több alkalommal is azt állapította meg, hogy környezeti hatásvizsgálatra nincs szükség. Végül 2020-ban írták elő a környezethasználati engedély megszerzését, de akkor sem az akkumulátorgyártás, hanem az újonnan építendő üzemrészekhez szükséges, 50 MWth hőteljesítményt meghaladó méretű kazánok miatt. A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület és Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója nyomozásából derült ki, hogy bár a kazánok 2022 végén már biztosan működtek, és erről a hatóság is tudott (sőt, a kéményekhez ki is adta az engedélyeket), csak 2023 júniusában kötelezte a céget teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat lefolytatására.
Bár az eljárás során a hatóság számos hiányosságot tárt fel (nem beszélve a lakosok által az online közmeghallgatásra beküldött, de megválaszolatlanul hagyott észrevételekről), a 10 évig érvényes engedélyt 2023 decemberében kiadták. Tették ezt annak ellenére, hogy abban megállapítják, hogy a gyár a zajkibocsátási határértékeket nem tartja be, a talajvízmonitoring még mindig csak a csapadékvízgyűjtő medence körül épült ki, a hulladékgazdálkodási terv, illetve a beadott hulladékgazdálkodási dokumentáció nem megfelelő, a vízfelhasználást pedig gyakorlatilag nem is vizsgálták. A pótlásra különböző határidőket szabtak meg – ezek közül az első, a január 8-án beadandó zajtérkép nem készült el, úgyhogy a leadási dátumot egész egyszerűen meghosszabbították.
Olyan ez, mintha én jogosítvány nélkül vezetnék, mert a KRESZ-kérdéseknek csak a 60 százalékára tudtam válaszolni – az autópályán engem megállító rendőr pedig azzal engedne el, hogy azért jövő hónap végéig legyen meg az a vizsga. Majd egy hónap elteltével – mivel még mindig csak 65 százaléknál tartok – kapnék még 4 hét haladékot, de természetesen közben nyugodtan autózhatnék tovább.
A gödi Samsung annak ellenére minden esetben megkapja a soron következő katasztrófavédelmi engedélyt, hogy számtalan esetben megszegi a veszélyes anyagok tárolására, a munkavédelemre, az iparbiztonságra vonatkozó szabályokat, használatbavételi engedély nélküli üzemrészekben folytatja a gyártást, és mindezekért az illetékes hatóságok csak jelentéktelen, 1-4 milliós bírságokat szabnak ki, még olyan esetben is, amikor súlyosbító körülményként veszik figyelembe, hogy a cég a szabálytalanságot több éven keresztül, többszöri elmarasztalás és utóellenőrzés ellenére sem szüntette meg.
4 millió forint tűzvédelmi bírságot szabtak ki 2022-ben, egy legalább 100 dolgozó veszélyeztetésével járó szabálytalanság miatt, súlyosbító körülményként beszámítva a korábbi ismétlődő jogsértéseket – abban az évben, amikor a cég nyeresége 30,8 milliárd forint, óránként 3,5 millió volt. Ehhez képest a gyorshajtási bírság legkisebb összege 39.000 forint, a nettó havi átlagkereset tizede – tehát egy átlagos magyar állampolgárnak több mint két napot kell dolgoznia azért, hogy ezt be tudja fizetni. És hol van egy egyszeri 10 százalékos sebességtúllépés 100 ember folytatólagos veszélyeztetéséhez képest?
A SungEl akkuhulladék-feldolgozó bátonyterenyei üzemében történt robbanás után kiderült, egy engedély nélkül üzemeltetett berendezés okozta a katasztrófát – ez az az üzem, ahol az ellenőrök rosszul lettek a bejárás során, bőrkiütést, torokkaparást tapasztaltak magukon. A cég botrányos működése nagy sajtóvisszhangot váltott ki, a Párbeszéd – ZÖLDEK pedig tiltakozást szervezett a városban, így az üzemnek végül felfüggesztették a működését. Önmagában jó, hogy a felelőtlen üzemeltetésnek végre lett következménye. Ugyanakkor továbbra is foglalkoznunk kell a témával, mert a gödi Samsung selejtes akkujait ők dolgozták fel, és a gyár annál többet nem is köt senki orrára, mint hogy a SungElnek adja át ezt a típusú veszélyes hulladékot – ami azóta is ugyanakkora, sőt növekvő mennyiségben keletkezik, csak nincs olyan engedéllyel rendelkező telephely, ahol tárolni vagy feldolgozni lehetne, de a gyárban sem maradhat.
Az Éltex salgótarjáni telepén 600 tonna akkuhulladékot tároltak szabálytalanul, engedély nélkül a szabadban, értelemszerűen tűzvédelmi berendezések nélkül – erre azután derült fény, hogy egy oda tartó kamion a kigyulladt a belvárosban. Bár az oltás 10 órát vett igénybe, a hatóságok szerint a használt autóakkuk nem veszélyesek, ezért a cégre kiszabott tűzvédelmi bírságok minimális mértékűek. A cég mocsai telephelyén az ott tárolt 83 tonna nehézfémtartalmú, toxikus hulladék besorolási kódját meghamisították.
A bírságok, engedély nélkül folytatott tevékenységek, jogsértések, akár halálos balesetek listáját szinte vég nélkül folytathatnánk, a magyar állam ugyanakkor nem szigorítja, hanem könnyíti az amúgy sem acélos szabályozást.
Egy 2023 szeptemberében született kormányrendelet alapján immár se megbüntetni, se bezáratni nem lehet a környezetszennyező cégeket, ha azok környezetvédelmi hatósági szerződést kötnek. Bár a tiltakozásokat azzal ütötték el, hogy ez csak a kohászati üzemekre fog vonatkozni, a végül megjelent végrehajtási utasítás csak az akkugyárak esetében zárta be a kiskaput, az akkuhulladékkal felelőtlenül bánó cégekkel kivételezhetnek a zöldhatóságok.
Az idei év sem indul jól: a Párbeszéd – ZÖLDEK listavezetőjének, Jávor Benedeknek a közadatigényléséből tudtuk meg február elején, hogy az Alsózsolcáról lakossági ellenállás miatt továbbálló sóskúti akkumulátorbontóhoz még az engedélykérelmet sem adták be az illetékes hatóságokhoz – ugyanakkor a helyi polgármester nyilatkozata szerint „a kormány már eldöntötte, hogy lesz akkumulátorbontó, és kész”, sőt, a cég nem tett le az eredeti helyszínről sem. Debrecenben a CATL beruházása rendületlenül halad előre, a cég toborzó és imázsjavító kampányt indított, és új katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásba kezdett, mivel a januárban kiadott engedélyt a Kúria a vonatkozó szabályok megsértése miatt vizsgálta.
