Szenvedélyes harcot folytattak az igazukért az elmúlt másfél-két évben a Hamzsabégi sétány megmentéséért és a környék élhetőségért összeállt civilek, ugyanakkor időnként lehetetlen küldetésnek tűnt, hogy megakadályozzák a jelenkori Magyarországon a 337,9 milliárd forintos állami beruházást.
Aki lakott már a sétány mentén, tudja, a Polgárok Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) egyáltalán nem túloz, amikor azt állítja, újabb vágányok építése nemcsak az Újbuda tüdejét jelentő zöld folyosóban tenne maradandó károkat, de elviselhetlen zajterhelést is jelentene. A vasúti forgalom már így is komoly zajártalommal jár kora hajnalban is, e sorok írója például néhány hónap után ezért menekült el a sétány menti, megfizethető albérletéből.
A civilek sokszor úgy érezték, magukra maradtak igaz ügyükkel, a bírósághoz fordultak, ahol ügyvédjük, Fülöp Sándor hatfős állami csapattal nézett szembe. Ám meglepő, fényes győzelmet hoztak az erőfeszítések.
„Még most is alig akarom elhinni
– mondta honlapunknak a csütörtök esti órákban a Fővárosi Törvényszék által aznap reggeli bírósági döntésről Tóth Sándor Péter, a POPÉK elnökségi tagja. – Dávid legyőzte Góliátot. Annak idején a környezeti hatástanulmány alapján az Érdi Járási Hivatal adta ki az engedélyt a beruházásra. Miután ezt az engedélyt elolvastuk, szakértővel és ügyvéddel elemeztük, szakmaiatlanságok sora derült ki a zajterhelés, a vízmegtartás, a madárvédelem területén. Az alternatív megoldásokat pedig meg sem vizsgálták.”
További kérdés marad persze, hossszú távon mit jelent a döntés, csatát vagy háborút nyertek-e a civilek, hogyan folytatódik a történet?
„A mostani első fokú döntés után az alperes a Kúriához fordulhat, de ott ugyanazok az érvek alapján születik a döntés, mint most – mondta Tóth Sándor Péter. – Ezek az érvek pedig a részünkről annyira erősek, hogy arra számítunk, nem döntenének másképp ott sem. Valószínűbb, hogy a beruházó új környezeti hatástanulmányt készíttet, amelyben kijavítják a hibákat.
Egyrészt most időt nyertünk ezzel, másrészt a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) számára ez nagy presztízsveszteség.
Erős kormányzati szándék látszik közben arra, hogy a V0-hoz akarják igazítani a vasúti teherforgalmat, így szükségtelenné is válna egy új vágány építése, ami ráadásul ezer fa kivágásával és a hozzá tartozó zöld terület megszüntetésével járna.”
Hozzátette, nem kell óriási betonalagutat építeni, sokkal olcsóbb megoldás is létezik. Tengelyterheléses felújítással, központi forgalomirányítással is lehet a kapacitást bővíteni, sűrűsíteni a járatokat. Hem kell új vágány, szükségtelen a felvonulási terület létrehozása. A felújítást felülről, gépláncos módszerrel is el lehet végezni, amit egyébként a civilek régóta hangoztatnak.
A Déli Körvasút honlapján állami részről így kommentálták a törvényszéki döntést.
„Egy civilszervezet, illetve egy magánszemély pert indított a Pest Megyei Kormányhivatal ellen abból a célból, hogy semmisítsék meg a Déli Körvasút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyét. A bíróság ítéletében a felpereseknek adott igazat,
a környezetvédelmi engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kell folytatnia.
A NIF Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ, mint a beruházói konzorcium tagjai a bíróság döntésének eleget téve minden tekintetben közreműködnek az újrainduló eljárásban. Biztosak vagyunk benne, hogy a megismételt eljárásban sikerül bizonyítani, hogy a fejlesztés haszna környezet- és klímavédelmi szempontból összességében lényegesen nagyobb, mint amennyi a negatív hatása, hisz a vasúti közlekedésből származó környezeti terhelés mérséklésére és kompenzálására megfelelő intézkedések történnek, akár az építkezés idejét, akár a beruházás végleges elkészültét követő időszakot tekintjük.
Az eredeti környezeti hatásvizsgálati eljárás a hazai jogszabályi környezetnek megfelelően még a tervezés korábbi fázisában történt,
most azonban már a kiviteli tervek készülnek, a közbeszerzési eljárás nyomán hatályos a kivitelezői szerződés is, így lényegesen pontosabb adatok szolgáltathatók mind a kivitelezés konkrét módjáról, mind a majdani, bővített kapacitású vasúti szakaszról, a korábbinál is egyértelműbben tisztázhatóak a környezetterhelési szempontból lényeges kérdések.”
Kiemelt kép: POPÉK
