A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Paks 2 ügyében, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentést a vádhatóság a Nemzeti Nyomozó lrodának továbbította. Ez mindenképpen lényegi új fejlemény az elvben 2014 óta zajló beruházás történetében, és arra utal, hogy a választásokhoz közeledve a projekt állami támogatásának hiányzó uniós jóváhagyását (és az EU Bíróságának döntését az engedély megsemmisítéséről) egyre kevésbé lehet a kormány szokásos taktikáját követve nem létező problémának tekinteni.
Amikor az Európai Unió Bírósága tavaly szeptember 11-én hozott ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését – amely engedélyezte a magyar kormány számára, hogy állami támogatást nyújtson a Paks II. atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez –, az Orbán-kormány igyekezett elbagatellizálni az ügyet: Szijjártó Péter, a Paks 2 témájával megbízott külgazdasági miniszter többször is azt nyilatkozta, hogy a bírósági ítéletnek nincs gyakorlati következménye, az első betonöntés pedig legkésőbb februárban mindenképpen megkezdődik. Ez az álláspont azonban az újabb fejlemények tükrében egyre kevésbé tartható. December 29-én a Bizottság megerősítette, hogy az állami támogatás engedélyezésének folyamata visszafordult a startmezőre, és nem csak azt fogják újravizsgálni, hogy nincs-e jelentős piactorzító hatásnak a teljes egészében állami támogatásból történő finanszírozásnak, hanem azt is, hogy megalapozott volt-e az a kormányzati állítás, amely szerint Pakson kizárólag az orosz Roszatom tud atomerőművet építeni (ez volt az indoka a putyini államgépezethez történő atomcég tender nélküli megbízásának).
Ha az engedélyezést újra kell kezdeni, az implicit módon azt jelenti, hogy nincs engedély – márpedig az EU-ban állami támogatásból atomerőművet építeni nem igazán lehetséges: az ilyesmi illegális finanszírozásnak minősül, és pénzvisszafizetési kötelezettséggel jár. Márpedig mára az is kiderült a 24.hu cikkéből, hogy a magyar állam az év utolsó pillanataiban 80 milliárd forintot juttatott a Paks 2 projektcégen keresztül a Roszatomnak – egy olyan időszakban, amikor erre nem volt uniós engedélyünk. Ahogyan az esetet feldolgozó Tordai Bence független országgyűlési képviselő, zöldpolitikus a Facebookon fogalmazott, a fentebb jelzett bírósági döntés óta egyértelmű, hogy ha akkortól kezdve egyetlen fillér közpénzt is kiad a kormány a Paks 2 projektre, annak büntetőjogi következményei lehetnek.
Egy ilyen súlyú esetnél különösen fontos a pontosság. Tehát: miután az Európai Bíróság 2025. szeptember 11-i döntése jogerősen megsemmisítette az Európai Bizottságnak a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatására adott engedélyét, attól a naptól kezdve további állami támogatás jogszerűen nem folyósítható. A döntést a Fidesz-kormány a gyakorlatban tudomásul vette, kommunikációs szinten viszont nem létezőként kezelte és kezeli – holott az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése szerinti végrehajtási tilalom értelmében a Bizottság újabb jóváhagyó döntéséig tilos (lett volna) újabb állami támogatás folyósítása. Tavaly decemberben ennek ellenére mégis arról döntött a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), hogy alapítói határozattal megemeli a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkéjét 79 633 739 000 forinttal, amely projektcég ezt a pénzt haladéktalanul az orosz fővállalkozóhoz (Atomstroyexport Joint-Stock Company – ASE JSC) utalta tovább. A KKM részéről a pénzügyi teljesítésre 2025. december 27-ig került sor, a döntést Magyar Levente miniszterhelyettes írta alá, és a Nemzetgazdasági Minisztérium, vagyis Nagy Márton miniszter jóváhagyásával történt meg a tranzakció.
Tordai hangsúlyozta: ezt a közel 80 milliárd forint magyar költségvetési forrást egy olyan beruházás finanszírozására fordították, amelynek nincs uniós engedélye, amiből az adódik, hogy az uniós jog megsértése miatt a pénzt előbb-utóbb (kamatostul) vissza kell fizetnie a kedvezményezettnek, aki esetünkben a Paks 2 projekttársaság. Csakhogy ez lehetetlen lesz, hiszen a Paks II. Zrt. már továbbította az összeget az orosz fővállalkozónak.
Tordai Bence a Fővárosi Főügyészségen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a vándorútra indult 80 milliárd ügyében. A Btk. 376. § (6) a) pontja szerint a kiszabható büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
A történetnek van még egy sarokpontja, mégpedig a már említett első betonöntés, amikortól kezdve Paks 2 hivatalosan is épülő státuszú atomerőműnek számít(ana). Egészen különleges, és az EU történetében garantáltan példátlan fordulat lesz, ha úgy kezdődik meg az Európai Unió területén – orosz kivitelezésben, magyar állami finanszírozással – egy atomerőmű építése, hogy nincs hozzá uniós engedély. Nem csak a most a hírekbe került 80 milliárd forint sorsa válhat innentől bizonytalanná, hanem az eddig elköltött 700 milliárdé is, ami – feltételezve, hogy a választások után az igazságszolgáltatás jogállami jellege megerősödik, és a bíróság is annak látja majd a sztorit, ami a valóságban – akár további súlyos büntetéseket is előrevetíthet.
