Sok víz, sok áram és sok olcsó munkaerő kell hozzá, miközben egyikből sincs elég – ezek a legfőbb érvek a magyarországi akkugyár-dömping ellen. „Nem lesz gond” – ez pedig a hivatalos kormányreakció az ellenzők fölvetéseire. Most a gödi Samsung-gyárbővítés vízigénye kapcsán az látszik: valószínűleg nem a kormánynak van igaza.

A pótlólagos gödi vízigény a tavaly elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat szerint 7500 m3/nap, a (Mészáros Lőrinc közreműködésével) épülő új vízvezeték kapacitása viszont ennek a bő háromszorosa, 24.000 m3/nap – mi lehet a magyarázat? A gyárat is a háromszorosára növelik, csak még nem tudunk róla (szokásos trükk a környezetvédelmi engedélyezésben, Debrecenben is ugyanezt játsszák)? Esetleg más is települ oda az akkugyár mellé – esetleg egy szintén hatalmas vízfelhasználású akkubontó? Vagy egyszerűen úgy épül ez is, mint minden más a Mészáros-Orbán univerzumban: mindegy, mi lesz, csak legyen minél nagyobb és drágább? A kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője tette fel Facebook-oldalán. Válasz egyelőre nincs, a magyarázat nélkül hagyott ügy azonban tovább erősíti az erőltetett akku-iparosítással kapcsolatos fenntartásokat.

Természetkárosítással kezdődött

Ami tény: tavaly a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) vízvezeték építését kezdte meg – ahogyan ez mifelénk szokás, Mészáros Lőrinc cégével kiviteleztetve, az építés során jelentős természetvédelmi kárt okozva – a gödi Samsung-gyár részére. A DMRV a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint hatóság által 2022-ben kiadott engedély alapján maximum 29.700 m3/nap vízkivételre jogosult a „a Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület kommunális és ipari vízellátása érdekében”, ebből 24.000 m3 az ipari és 3000 m3 az ivóvíz. Az említett ipari park meghatározó vízfelhasználója a Samsung SDI akkumulátorgyára, más jelentős vízfogyasztó a területen nem ismert. A Samsung a környezetvédelmi hatóság által elindított általános környezeti felülvizsgálati eljárásban a hatóság részére, illetve az eljárás keretében a Párbeszéd – ZÖLDEK (azaz végső soron Jávor) által feltett kérdésekre küldött válaszaiban következetesen ragaszkodott és továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy az akkumulátorüzem vízfelhasználása a fejlesztés teljes megvalósulása után sem haladja meg a 7500 m3/napot, a későbbiekben ennek a vízigénynek a csökkentésére törekszenek.

Csakhogy a Samsung jelzett maximális vízigénye valamint a DMRV vízjogi engedélye és az épülő vízvezeték kapacitása között több mint háromszoros, 20.000 m3/napra tehető mennyiségi különbség van. Ennek a vízmennyiségnek a felhasználása nem tisztázott.

A Párbeszéd – ZÖLDEK ismételt adatkérése nyomán a DMRV Zrt. előbb a „a környező települések további lakossági igényeit” nevezte meg a pluszkapacitás indokául 10.000 m3/nap mértékig, majd amikor ennek tarthatatlanságára a zöldpárt rámutatott, a máshonnan „átvett víz” „részleges kiváltását”, valamint „Vác és a környező települések rohamos fejlődését” és így vízigényének növekedését jelölte meg a kapacitás felültervezésének magyarázatául.

Egy biztos: nem a lakosságnak kell

Jávor Benedek számításai szerint ezek az érvek azonban sehogy sem állnak meg, a 20.000 m3/nap túlkapacitást a küldött magyarázatok nem támasztják alá. A DMRV Zrt. által jelzett 10.000 m3/nap lakossági többlet vízigény a Magyar Víziközmű Szövetség honlapjának adatai alapján 100.000 fő átlagos napi felhasználásával azonos. Ám semmilyen területfejlesztési koncepció nem számol 100.000 főnyi új lakosság megjelenésével a térségben. Ez Göd lakosságának több mint ötszöröse, Vácénak háromszorosa lenne! Ráadásul az épülő vezeték a Vác-Dél (Sződliget) vízkivételi pontról délre, Göd irányába vezet, tehát semmiképpen nem szolgálhatja a váci vízigények kielégítését. Gödön ilyen mértékű lakosságnövekedés teljes mértékben kizárt. A település jelenlegi lakossági vízfelhasználása 2-3000 m3/napra tehető, tehát ha ezt „részben” máshonnan átvett vízből elégítik ki, és ennek kiváltására épül vezeték, annak kapacitása nem haladná meg az 1-2000 m3-t. Azt is érdemes hozzátenni, hogy az ivóvizet és az ipari vizet szállító vezetékek külön-külön infrastruktúrát igényelnek, a DMRV Zrt. nyilatkozata alapján is kizárt a keveredésük, az új vezeték tehát nem szolgálhatja a lakossági vízigények kiszolgálását.

Újabb homályos pont a történetben, hogy a vízkivételi engedély csupán 3000 m3/nap ivóvízigényre szól, a maradék ipari víz. Azaz az engedélyek alapján a DMRV Zrt. nem is termelhet ki annyi ivóvizet, amennyivel ezt a vezetéket fel lehet tölteni. Vagyis az új vezeték funkciója nyilvánvalóan nem a lakosság ellátása, hanem az engedélyben szereplő 24.000 m3/nap mennyiségben kitermelhető ipari víz szállítása a Gödi Ipari Park területére.

De akkor mire fogják használni?

Minden rendelkezésre álló információ abba az irányba mutat tehát, hogy a vízkivétel radikális növelése (max. 29.500m3/nap) és a 24.000 m3 kapacitású vízvezeték létesítése a Gödi Ipari Parkban várható igen jelentős ipari vízigény-növekmény kielégítését szolgálja. Hogy ez – a Samsung SDI által jelzett várható vízszükségletet háromszorosan meghaladó – igény miből származik majd, jelenleg nem tudni. Vagy az akkumulátorgyár esetében várható olyan mértékű (azaz legalább háromszoros!) további kapacitásbővítés, amely indokolja a vízellátási rendszer ezt kielégítő méretezését, vagy a Samsungtól független más beruházások települnek meg az ipari parkban a közeljövőben, amelyek esetében ekkora mértékű vízfelhasználással lehet számolni.

Ilyen vízigényű iparág kevés van – de például az akkumulátorbontás egyes technológiai folyamatai (hidrometallurgia) szintén jelentős vízhasználattal járnak. Nem zárható ki, hogy a brutálisan túltervezett vízellátási rendszer a térségben létesítendő akkumulátorbontó üzemeknek ágyaz meg – vagyis olyasminek, ami a kormány szerint ugyanúgy nem létezik, mint ahogyan a jelenlegi szintet többszörösen meghaladó vízfelhasználás sem.

borítókép: Sujin jetkasettakorn/Vecteezy