Fenntartható városok – oly távol és mégis közel

Sikeresen lezajlott a Zöld Aktivista Képzés 3. része, amely a fenntartható város témakörét járta körül: hogyan néz ki egy kompakt város, a modern hulladék kezeléssel, vannak-e vonatkozó uniós gyakorlatok és tapasztalatok, mit kezdjünk a légszennyezéssel és a hogyan lehet úgy összeegyeztetni a lakosok sokszor egymásnak ellentmondó igényeit úgy, hogy közben élhető, ember- és természetbarát maradjon a lakóhelyünk.

Az Európai Unió népességének 70%-a városokban lakik, s az összes GDP 80%-át is a városokban termelik meg. Sok az ebből fakadó probléma, nő a kényszerű helyváltoztatások száma, állandósultak a forgalmi torlódások, a gépjárművekhez kapcsolódó zaj- és légszennyezés. Az unió városaiban rengeteg tapasztalat halmozódott fel e problémák kezelése kapcsán, rendelkezünk a szükséges tudással ahhoz, hogy minden szempontból ideálissá tegyük a városi életet, az úgy nevezett kompakt városok kialakításával.

Udvardi Péter

A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, Udvardi Péter, a nap első előadójaként ismertette a kompakt városok fogalmához kapcsolódó elveket, követelményeket. A kompakt város kialakítása során a tervezők biztosítják az alapvető igények biztonságos kielégítését – összhangban az emberi egészséggel, illetve az ökoszisztéma épségével – megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, korlátozzák a kibocsátásokat, minimalizálják a területfelhasználást és a zajterhelést.

Udvardi Péter

Az ilyen településeken kiegyensúlyozott a térszerkezet, optimális a területhasználat, az egyéni közlekedés kapcsán pedig háttérbe vannak szorítva gépjárművel és előnyt élveznek a nem motorizált közlekedési módok. A közlekedés, a parkolási lehetőségek, a térhasználat kialakítása kapcsán az a cél, hogy a lakók, közlekedők számára a városrészek kihasználtsága időben és térben is hatékony legyen, a különböző szolgáltatásokat pedig egyszerűen, gyorsan el lehessen érni.

A Főváros Környezeti monitoring osztály munkatársa, Szilágyi László tartotta a következő előadást a levegő minőségéről, a légszennyezés kezeléséről.

Meglepő lehet sokak számára, de a levegő minősége folyamatosan javult az utóbbi években.

Ez egy jól mérhető, bizonyított globális trend az egész északi féltekén, amelynek a pontos oka nem ismert, illetve nem köthető konkrét intézkedésekhez; sokan azt gondolják, hogy az El Ninjo/La Ninja áramlatokkal van összefüggésben. Ez egyrészt természetesen jó hír, másrészt félő, hogy a javuló értékek megtévesztik, “elaltatják” szakembereket, és persze a közvéleményt.

A légszennyezés valódi kezelését komplex módon kell megtervezni.

Hiába áll le például a belváros a szilárd tüzelőanyagok használatával, ha a külső kerületekben, ha az agglomerációban a házak 30%-át szilárd fűtőanyaggal fűtik; ezáltal szinte mindegy, hogy milyen szél fúj, a füst bármelyik irányból könnyedén hatolhat a város közepéig. A jogszabályok szintjén is bőven van tennivaló, egységesíteni kell az elvárásokat – jó példa erre az avarégetés szabályzása, amely lényegében önkormányzati hatáskörbe került, azaz minden település maga dönti el, hogy tiltja-e a biomassza elégetését – van ahol engedik, van ahol nem, és sajnos különösen a szegényebb régiókban nem akadályozzák meg az égetést. Pedig a rossz levegő komoly egészségügyi problémákat (tüdőrák, érrendszeri megbetegedések, stb…) okozhat: évente közel 1200 ember hal meg a rossz minőségű levegő miatt.

Bardóczi Sándor, a Főváros főtájépítésze a zöldfelületek védelméről beszélt előadásában.

A zöldterületek védelméről a fővárosnál jelenleg egy 3 csoportból, összesen 15 emberből álló stáb gondoskodik. Az egyik csoport a zöldfelületek fejlesztésén dolgozik, ami sokszor megreked a tervezésnél, hiszen a gyümölcs sokszor nyilván később érik be, és különösen a nagyobb ívű ötletek sokszor csak a következő ciklusban valósulnak meg. A második csoport feladata a természetvédelmi ügyek kezelése, ide tartozik az engedélyek kezelése, ellenőrzése, bírságolás – illegális hulladéklerakás, elbirtoklás, illegális rév – kapcsán. A harmadik csoport feladata a meglévő zöld felületek kezelése, ideértve a zöldfelületek kezelését, a természetvédelmi területté nyilvánítás folyamatát, bizonyos élőhelyek rehabilitálását.

Budapesten 2019 óta 9800 fát ültettek

az igazi sikerek ezen a területen sokszor maradnak láthatatlanok: a faültetések számával könnyen lehet büszkélkedni, ám ezek a számok semmit sem mondanak, ha nem tesszük hozzá, hogy ugyanabban az időszakban mennyi fát vágtak ki. A fák megvédése és az élethosszuk meghosszabbítása pedig sok munkát igényel, ugyanakkor – különösen egy olyan nagyváros esetében, mint a kb. 1 millió fától zöldellő Budapest – közel sem olyan látványos, mint például egy erdő telepítése.

Fontos feladat volna a főváros zöldvagyonának felmérése. Korábban nem volt ilyen jellegű felmérés, ma azonban már minden technológia együtt van ahhoz, hogy a fák pontosan és egyszerűen nyilvántarthatók legyenek. A célokhoz rendelhető források azonban limitáltak, így sok hasznos feladatra nem jut pénz, pedig egy mesterséges intelligencián alapuló megoldással a teljes zöldvagyon felmérést meg lehetne csinálni 26 nap alatt, ezzel mintegy 50 év munkáját kiváltva.

A jogszabályok itt is hiányosak, szükséges lenne a változtatás: nincs meghatározva például az sem, hogy mit lehet vagy nem szabad csinálni egy fa közelében. A szabadtéri, zöldben tartott rendezvények kapcsán például pokoli a helyzet, s bár a károkozás egy része kifizettethető, mindig vannak olyan járulékos károk, amik kapcsán nehéz benyújtani a számlát.

Budapest kibocsátása évente körülbelül 6 millió tonna széndioxid, ami nagyjából a Mátrai Erőmű kibocsátásával egyenértékű (!). A főváros fő klímavédelmi célkitűzése első olvasásra talán merészen hangzik, ugyanakkor elérhető: a város szén-dioxid-kibocsátása csökkenjen legalább 40%-kal 2030-ra a 2015. évi szinthez képest. Ámon Ada, a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi főosztályának vezetője bemutatta a főváros jövőképét a klímavédelem kapcsán. A vízió részeként a következő időszakban a budapesti lakások egyharmada energetikai korszerűsítést hajt végre, jelentősen, 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek összkapacitása, legalább 30%-ra csökken a személyautóval közlekedők aránya; budapesti lakosonként 1 m²-rel nő a zöldterületek nagysága, és összesen 350 hektárral nő a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.

Számos részcél, illetve specifikus program sikeres megvalósításával érhető csak el a kibocsátás tervszerű csökkentése. A “Budapest CARES” célja, hogy elősegítse az épületenergetikai beavatkozásokat, illetve a napenergia használatának széleskörű elterjesztését a fővárosban. A tervek megvalósítása Uniós és kormányzati intézmények, valamint olyan civil szakmai szervezetek bevonásával történik, mint a MEHI, Habitat for Humanity, illetve az MTVSZ.

A Mobilitás különösen Fontos kérdéseket vet fel a klímavédelem kapcsán. Ösztönözni kell a városlakókat hogy ne gépjárműveket, hanem alternatív eszközöket használjanak, ehhez fontos a bizalom felépítése, a biztonságérzet javítása (pl. védett kerékpársávok fejlesztése), a különböző hálózati elemek és szolgáltatások hatékony összekapcsolása és mobilitási pontok kialakítása a megfelelő szolgáltatásokkal együtt. Az elektromos járművek esetében is kérdés, hogy milyen ösztönzők alkalmazhatók, illetve hogy hogyan lehet kiépíteni egy megfelelő töltésre struktúrát, illetve hogy milyen feltételekkel parkolhatnak ezek a járművek a városban. Mindez összetett stratégiai gondolkodást, tervezést igényel.

A klímavédelemhez kapcsolódik a levegőminőség javításának a kérdése, az ehhez szükséges úgynevezett emissziós adatbázisok felépítése, a döntés előkészítés hez nélkülözhetetlen Modellező rendszer kifejlesztése a tervek monitorozása és megújítása két évente illetve természetesen a kapcsolódó szemléletformálás, tájékoztatás – a HungAIRy projekt kifejezetten ezeket a célokat fogja teljesíteni.

Fontos uniós projekt a ShoolFood4Change, amelynek célja hogy fenntartható és egészséges étkezési lehetőséget biztosítsanak a gyermekeknek az EU 12 országában. A Project széleskörű működését jól mutatja, hogy jelenleg több, mint 3000 iskolában, 600 000 gyerek Vehet részt a programban. Az étkezés kapcsán egy másik projekt, a DivinFood hivatott elősegíteni, hogy növekedjen az elhanyagolt és alulhasznosított növények szerepe az élelmiszerláncokban, ezáltal egészségesebbé váljon az étrend és fenntarthatóbb legyen az élelmiszerekhez való hozzájutás folyamata.

Minden terület kapcsán létezik tehát terv, stratégia, és a megvalósításhoz is együtt van minden összetevő, az úton azonban végig kell menni, ahhoz, hogy az ambiciózus célok valóban teljesüljenek, a valódi sikerhez pedig meg kell nyerni a legfontosabb szereplőket, a városlakókat, akiknek az együttműködése, odafigyelése, részvétele az igazi kulcs a jövőbeli kompakt városokhoz.

Nézd meg a videónkat az eseményről:

Fotók: Szakál Peter
A ZÖLD AKTIVISTA KÉPZÉS a Zöld Európai Alapítvány (GEF) szervezésében, a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Zöld Műhely Alapítvány közreműködésével és az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósult meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére