Egyre zöldebb a fűtés Szegeden: folyamatosan váltják ki a termálvíz hőjével a gázt

Még sehol sem volt a jelenlegi európai gázkrízis, amikor Szegeden már igyekeztek környezetkímélőbb, megújuló energiára épülő megoldást találni az önkormányzat legnagyobb gázfogyasztójának, a hőszolgáltatónak az ellátására. A város alatti termálvizet hasznosító fűtési rendszerrel jelentősen csökkenthető a szegedi légszennyezés és a gázimportnak való kitettség is. A 30 milliárdos fejlesztést – ami Európában a második legnagyobb ilyen geotermikus beruházás – jelentős mértékben támogatta az EU. Négy éve épül, közben pedig egyre több otthonba juttat zöldebb meleget.

„Közel két évtized telt el az uniós csatlakozás óta anélkül, hogy Magyarország fölkészült volna arra, amit egyébként mindenki tudott. Arra, hogy az energia ára nem fog örökké azon a viszonylag alacsony szinten megmaradni. Úgy voltak vele a döntéshozók, hogy úgyis lesz olcsó orosz gáz, minek korszerűsítésbe beruházni, alternatív, megújuló energiaforrások felé fordulni. Ennek az eredménye a jelenlegi helyzet, és az is, hogy a hazai távfűtés 80 százaléka ma is gázalapú, a teljes gázfelhasználásunknak pedig a 72 százalékát Oroszország biztosította eddig” – mutatott rá Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. (Szetáv) ügyvezetője a Very Important Planetnek, hogyan vezetett a jelenlegi krízishez a hazai energetikai politikát jellemző elbizakodottság, szűklátókörűség, hozzá nem értés és populizmus.

A fúrótornyokkal közel két kilométeres mélységbe hatolnak le a 90 fokos termálvízért.  Fotó: Geo Hőterm Kft.

Környezetkímélő távfűtés, kormányzati támogatás nélkül

A szakembert többek közt arról kérdeztük, hol tart Európa – az izlandi Reykjavík után – második legnagyobb geotermikus fűtési rendszerének, a szegedinek a kiépítése, amivel a Szetáv sikerrel csökkentheti a gázimportnak való kiszolgáltatottságát is. Amikor elkészül, a földhőt hasznosító rendszer a város nagyjából 28 ezer lakásának és 500 intézményének távfűtéséhez járul hozzá környezetkímélő módon.

A teljes egészében gázalapú távfűtési rendszer átalakítása 2018-ban kezdődött, az Európai Unió támogatása a gigaberuházás költségeinek akkori áron 45 százalékát fedezte volna. A kalkulációk 24 milliárd forintról indultak, az azóta bekövetkezett forintgyengülés és az árak általános emelkedése miatt azonban a végösszeget ma már nagyjából 30 milliárd körülire teszi Kóbor Balázs. Az önrészhez egy szakmai befektetőt is be kellett vonni, az önkormányzat, illetve hőszolgáltató cége ugyanis csak kormányzati jóváhagyással kapott volna hitelt. Ez nem csak a városvezetés ellenzéki irányultsága miatt tűnt erősen bizonytalannak, hanem azért is, mert az olcsó orosz gáz bűvkörében élő döntéshozók szerint nem lett volna kifizetődő.

A termálvíznek csak a hője kell, aztán megy vissza a földbe

A munka termálkutak fúrásával kezdődött: két kilométer mélyről érkezik a nagyjából 90 fokos víz, ami utána a korábban gázkazánokkal fűtött hőközpontokba fut be. Ott hőcserélő rendszerbe kerül, majd a hőenergia a meglévő csőhálózatokon, illetve az abban keringő vízen keresztül jut el a lakásokba. Azaz nem a termálvíz kering közvetlenül a radiátorokban, hanem miután leadta a hőjét, egy másik csőhálózaton át, lehűlve visszasajtolják a földbe. Szeged 8 városrészében összesen 9 termálkút készül, visszasajtolóból pedig ennek a duplája, és összesen 21 fűtési kört érint a beruházás.

A geotermikus rendszer egyik, már működő termál gépháza. Zöldebb meleget termelnek. Fotó:  Geo Hőterm Kft.

A Szetáv ügyvezetője elmondta, négy rendszer már szolgáltat, és télen az ötödik is működésbe lép. A teljes projekt 2023 végén, 2024 közepén készülhet el, de a hatékony működéséhez szükséges finomhangolás még évekig eltarthat, hangsúlyozta Kóbor Balázs. Gázra, rásegítésként azután is szükség lesz, ha például nagyon hideg van télen. Emellett attól is függ, milyen mértékben használják a geotermiát, illetve a gázt, hogy egy adott fűtési körön az adott időszakban melyiket hatékonyabb alkalmazni – magyarázta Kóbor Balázs. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kevesebb gázra van szükség.

Felére csökkentik a szegedi légszennyezést

Amellett, hogy a projekt jelentősen enyhíti a gázimport miatti kiszolgáltatottságot, közel felére csökkenti Szeged legnagyobb légszennyezőjének számító távfűtés széndioxid-kibocsátását is. A tisztán gázalapú távfűtéses időszakban átlagosan 55-60 ezer tonnás éves kibocsátás az átállás végére 25 ezer tonnára csökken, tudtuk meg a Szetáv ügyvezetőjétől.

 Fúrótornyokkal közel két kilométeres mélységbe hatolnak le a 90 fokos termálvízért.  Fotó: Geo Hőterm Kft

Ez pedig a levegő minőségében is érezhető és mérhető változást hoz. Kóbor Balázs hangsúlyozta, a projektnek lehetne gazdasági jelentősége is, hiszen az évi 30-32 millió köbméteres gázfogyasztás is a 45-50 százalékkal csökken, amikor elkészülnek a munkák. Mivel azonban a hatósági árképzés és a rezsicsökkentés miatt itt nem érvényesül a gazdasági racionalitás, az önkormányzati cég ezen semmit sem takarít meg. Csak az államnak jó bolt, mert nem kell kifizetnie az el nem fogyasztott gázmennyiséget.

Borítókép: Geo Hőterm Kft.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Oldal Tetejére