Online sajtótájékoztatón jelentette be Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője, hogy leállítják a beruházók a Fertő tavi fejlesztést. Mint emlékeztetett: négy évvel ezelőtt lezárták a területet, letarolták a természeti környezetet, most azonban kiderült, hogy nincs meg a fedezet a „megalomán luxusberuházásra”. Felszólította Farkas Cipriánt, Sopron polgármesterét, Barcza Attilát, a város fideszes országgyűlési képviselőjét és Kárpáti Bélát, a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, hogy tájékoztassák a soproniakat arról, hogy mi fog történni a tó partján. Azonnali válaszokat vár a város vezetőitől arra, hogy a soproniak mikor kapják vissza a területet, miként állítják azt helyre, illetve mi a véleményük az elbontott cölöpházak tulajdonosainak kárpótlásáról?
Mint az Átlátszón olvasható:
A beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. februárig várta az árajánlatokat, de azóta nagy volt a csend a sokat vitatott építkezés körül. Felmerült az elmúlt hónapokban, hogy a kormány által bejelentett kiadáscsökkentés részeként ezt a projektet egyelőre nem kezdik el, hogy megspóroljanak több tízmilliárd forintot. Nagyon úgy tűnik, hogy tényleg ez történik: a július 7-én délután közzétett tájékoztató szerint a közbeszerzés eredménytelen lett pénzhiány miatt.
A Greenpeace, amely folyamatosan demonstrált természetpusztító beruházás ellen, természetesen üdvözli a döntést. Mint a honlapunkhoz eljuttatott közleményben fogalmaz: a zöldszervezet szerint nemcsak átmenetileg, hanem végleg le kell állítani a projektet. Csak olyan kisléptékű fejlesztést tudnak elfogadni, ami összhangba hozza az ökológiai szempontokat a helyi igényekkel: ez a szelíd ökoturizmus útja. A parton mostanra már hatalmas területet letaroltak, de még nem öntötték betonba, ezért várhatóan az élővilág gyorsan visszafoglalja majd azt, ami az övé. A Greenpeace abban bízik, hogy a döntéshozók belátták, hogy ez az ésszerűtlenül nagy – 45 milliárd forintos – építkezés soha nem térülne meg, komoly természetvédelmi kárt okoz és társadalmi ellenállásba ütközik, hisz másokkal együtt a Greenpeace is évek óta folyamatosan küzd azért, hogy megállítsa a rombolást. A szervezet hangsúlyozza:
Tavaink rohamosan szárazodnak. Különösen igaz ez az egyébként is sekély vizű szikes tavakra, amelyek időnként évekre teljesen ki is száradnak. A Fertő tóban már most sincs elég víz ahhoz, hogy elbírjon egy olyan óriási tusztikai igénybevételt, mint amilyet ide terveztek, hisz lett volna itt 100 szobás szálloda, apartmanházak, 850 férőhelyes vitorláskikötő, műfüves focipálya és fedett sportkomplexum.
Mindez egy olyan területen, amely nemzeti park, Natura 2000 terület, a vízi madarak és a vizes élőhelyek védelmére létrehozott ún. Ramsari egyezmény is felvette a különlegesen értékes vizes élőhelyek listájára, és UNESCO-világörökségi terület is 2001 óta.
A beruházás ellen a számos nemzetközi szakmai szervezet, valamint számos magyar természetvédelmi és tudományos szervezet, köztük a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt. A Greenpeace Magyarország tiltakozó akciókkal és jogi úton is küzdött azért, hogy leállítsák az esztelen természetrombolást, és újragondolják a terveket.
A civil szervezet szerint emlékezetes momentuma volt a csatározásnak, amikor a beruházó 2021 decemberében azzal az indokkal akarta mielőbb megkezdeni az építkezést, hogy az állatok nehogy visszatérjenek a területre. Ahogyan írták: „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”.
Reméljük, hogy ez a beruházás a jelenleg tervezett formában sohasem valósul meg. Reméljük, hogy az ökológiai és klímaválságnak ebben a kritikus szakaszában a magyar kormány mindannyiunk érdekeit képviselve azon fog dolgozni, hogy a természettel összhangban működő gazdaságot és társadalmat hozzon létre, hogy hazánk természeti kincsei továbbra is biztosíthassák az itt élők, magunk, gyermekeink, unokáink számára az egészséges táplálékot, tiszta vizet és levegőt
– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse. Az építési területről addig is el kell távolítani a torzókat, és vissza kell adni az egészet a természetnek a szervezet szerint.
Kiemelt kép: Járdány Bence/Greenpeace
