600 ezer háztartást és így több mint 1 millió embert hagy megint az út szélén a kormány, ezúttal a hosszú távú épületfelújítási stratégiáján keresztül. A vályogházakra kimondott ítélet cinikus és kegyetlen. A kormány szerint ugyanis csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. A vályogházakról való lemondás amellett, hogy megint elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás – vagy legrosszabb esetben akár lakhatás – nélkül, egy lehetőség elszalasztása is. Szakszerű felújítással a megmenthető házak korszerű, természetes és takarékos lakóépületeket alapját adhatnák – írja a Hvg.hu
Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája 2021. július 1-jén, több mint egy évvel a tavaly márciusi határidő után jelent meg. Ez a stratégia előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok keretében.
A stratégia egyik fő célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson.
Azaz a jelenlegi épületállomány túlnyomó részének teljes körű megújuláson kell átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik: a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás.
A stratégia szerint 2030-ig évente az épületek 3 százalékán fog mélyfelújítás történni, ami összhangban van az EU Felújítási Hullám stratégiájával is. Ez évi 100-130 ezer épületet jelent, míg jelenleg hozzávetőlegesen évi 1 százalékon történik érdemi energetikai beruházás.
Ezekhez az ambiciózus célkitűzésekhez azonban szinte semmilyen állami lakossági támogatás nincs hozzárendelve. Ez, a már megjelent EU-s források tervezetét ismerve, a HTFS publikálása előtt is sejthető volt. Mint ahogy azt is megszokhattuk a korábbi évek lakáspolitikai intézkedéseinél, hogy az állam nagyon ritkán fordít bármilyen lényegi forrást az alacsony jövedelműek és hátrányos helyzetűek támogatására.
A most publikált kijelentés egy felettébb álságos és kegyetlen ítéletet jelent mintegy 600 ezer vályogház és magyar háztartás számára. Ezeket a kormány szerint „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”.
Borítókép: Pixabay/ Bergadder
.
