A Very Important Planet felületén rendszeresen biztosítunk megjelenést civil egyesületnek, tudományos cikkeknek, tanulmányoknak, szakértői véleményeknek. Ezúttal Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelősének írását közöljük.
Korunk egyik hatékony klímakatasztrófa-előidézője a polgári repülés. Évről évre emberek egyre nagyobb tömege röpdös a világban keresztül kasul csak azért, mert olcsón megteheti. 2019-ben már négy és fél milliárd utazás történt repülőgéppel, az így megtett utaskilométerek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott.
Mert jó a repülőtársaságok érdekérvényesítő képessége.
Ugyanakkor a repülőgépek rengeteg üzemanyagot égetnek el, rengeteg szén-dioxidot és sok más káros anyagot juttatnak a levegőbe anélkül, hogy az utasok valamit is fizetnének az éghajlat-rongálásáért. Van pár ország, ahol próbálják lassítani a repülőre szállók számának emelkedését (például Nagy-Britanniában és Németországban) a repülőjegyet terhelő adóval. Ez azonban kevés, el kellene végre érni, hogy legalább a levegőbe bocsátott éghajlatkárosító anyagok miatt méltányos befizetésre kötelezzék a légitársaságokat. Ez annál is inkább igazságos lenne, mert a légi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás feléért a világ lakosságának egy százaléka a felelős. A 89 százalékuk pedig egyáltalán nem utazik repülővel, viszont elszenvedi az így okozott károkat.
2020-ban a nyakunkba és persze a légitársaságok nyakába is szakadt a világjárvány. Az utasok száma jelentősen csökkent, a járatok jó részét törölték, és a légitársaságok veszteségesek lettek.
Jó alkalom lehetett volna ez a helyzet arra, hogy a légitársaságok összemenjenek, jelentősen csökkenjen a repülés részesedése az európai utasforgalomból. Nem ez történt: ahogy 2008-ban a pénzintézeteket, az államok most a légitársaságokat – vagy legalább a többségüket – nem hagyják tönkremenni. Legutóbbi hírek szerint a francia állami tulajdonrészt szerez az Air France-ban, az alábbi táblázatban szereplő segítségen fölül.
A T&E elemzése nyilvános támogatási adatokból, a CORSIA légitársasági kibocsátási adatokból, adatigényléssel kapott adatokból és a PlaneFinderhez beszerzett AIS repülőgépadatokból történt az ICAO kibocsátásszámítási módszertana szerint.
A táblázatot az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) állította össze, gondosan kiszámítva a repülőjáratok és a repülőgépek adataiból, hogy egy-egy légitársaság mennyi üvegházhatású gázt juttatott 2019-ben a levegőben. Az adat mellé pedig odatette, hogy ugyanannak a légitársaságnak mennyi támogatást juttatott az állam a világjárvány miatti összeomlását megelőzendő. Arról nem tudunk, hogy a támogatást a légitársaságoknak vissza kellene fizetniük, pedig attól legalább fölmennének a repülőjegyárak. Pedig a támogatás fejében akár a pénzügyi környezetet is átalakíthatnák az államok úgy, hogy az utasok fizessék meg a reális árát annak, ha a klímagyilkos repülést választják.
Annál is inkább, mert az olcsó repülőjegynek köszönhetően emberek milliói töltenek pár napot otthonuktól távol.
Nagyrészt nem azért, mert kíváncsiak valami szépségre, épületre, festményre, szoborra, hanem mert lazulnának. Magyarországra 2019-ben öt millió utas érkezett repülőgéppel. Jelentős részük hétvégére jött, hozzájárulva Budapest előkelő helyéhez a túlturizmussal sújtott városok versenyében.
Borítókép: Pixabay/Julieshoots
